Iskolai agresszió és pszichoaktív szerhasználat a HBSC 2010 adatai alapján Arnold Petra , Zsiros Emese , Költő András, Huhn Zsófia , Németh Ágnes  

Slides:



Advertisements
Hasonló előadás
TISZTA FEJJEL A Magyar Rendőrség információs kampánya.
Advertisements

„Bérek, adók és transzferek” szakmai konferencia
A Drog és a Kábítószer fogalma
Vélemények a tehetségről
A Szegeden tanuló külföldi középiskolások egészségi állapota
Az onkológiai betegek pszicho-szociális szükségleteinek felmérése
Szenvedélyek fogságában - a drogok
Az iskolai szociálismunka
A dunaújvárosi fiatalok szabadidő eltöltési szokásai
A SHARE kutatás kínálta elemzési lehetőségek Gál Róbert & Vargha Lili Szirák, 2011.
Készítette: Galán Anita Debreceni Egyetem Szociálpolitika MA, I. évf.
Látens fiatalkori devianciák – az ISRD empirikus kutatás
Serdülőkorúak egészsége
Zsigmond Király Főiskola OTDK Társadalomtudományi Szekció versenye
NEMZETKÖZI KITERJEDÉS, HAZAI DATFELVÉTELEK
Pszichoaktív szerhasználat a HBSC 2010 módszertani háttere és paraméterei tükrében Arnold Petra, Németh Ágnes, Zsiros Emese, Költő András   Magyar Addiktológiai.
Peremen billegő fiatalok
A pedagógia alapjai 3. előadás Emberformáló folyamatok: szocializáció, nevelés, a nevelés lehetőségei és korlátai Birta-Székely Noémi BBTE, Pszichológia.
MTA - SZTE Képességfejlődés Kutatócsoport XIII. Országos Neveléstudományi Konferencia Eger, november 7-9. A természettudományos tudás és alkalmazásának.
A közoktatás személyiségfejlesztő hatásai a serdülőkorban, különös tekintettel az egészséges életmódra Borsos Anita Neveléstudományi Doktori Iskola – Nevelésszociológia.
Egyházi iskolába járó serdülők iskolai attitűdje és döntéseik vizsgálata Kovács-Krassói Anikó PTE BTK „Oktatás és Társadalom” Doktori Iskola szeptember.
Művelődés és szórakozás
NYME-AK Neveléstudományi Intézet Gyógypedagógia Intézeti Tanszék Állatasszisztált terápiák a gyógypedagógiai rehabilitációban Témavezető: Taufer Ildikó.
Új skála – új lehetőségek Egy kis ízelítő. Egységes skála (1)
Identitás a határon és azon túl… A határon túli magyarok nemzeti identitásdimenzióinak alakulása a magyar- szlovák-ukrán határ mentén Pakot Ágnes BCE Szociológia.
Dr. Kovács Zsuzsanna, Dr. Scheiber Dóra, Toma Andrea
Országos Gyermekegészségügyi Intézet
SERDÜLŐK RIZIKÓMAGATARTÁSA
Rizikómagatartás és reziliencia 2006-os HBSC adatok tükrében
Iskoláskorú gyermekek egészségmagatartása Németh Ágnes 1, Aszmann Anna 1, Kovacsics Leila 2, Kökönyei Gyöngyi 1, Örkényi Ágota 1, Páll Gabriella 1, Sebestyén.
Dr. Bödecs Tamás Pécsi Tudomány Egyetem ETK
SERDÜLŐKORÚAK DOHÁNYZÁSI SZOKÁSAI, ISMERETEI
Az objektív tápláltsági állapot, a szubjektív testkép és a kortárs bántalmazásban való érintettség vizsgálata országosan reprezentatív adatokon Várnai.
Kamaszok kapcsolatai: Pszichoszociális tényezők szerepe a magyar serdülők életmódjában az Iskoláskorú Gyermekek Egészségmagatartása (HBSC) nemzetközi.
Az élettársi kapcsolatban élők házasságkötése - az értékek és beállítódások szerepe a párkapcsolatok (ki)alakulásában Spéder Zsolt Kapitány Balázs KSH.
Demográfiai - társadalmi tükör, 2010 Hazai és európai tendenciák
Máténé Pusztai Annamária* Gődény Anna**
AZ EGÉSZSÉGI ÁLLAPOTOT BEFOLYÁ-SOLÓ TÁRSADALMI TÉNYEZŐK
Középiskolai szűrések – tapasztalatok, tervek –
DEVIANCIÁK ÉS BŰNÖZÉS.
Egészségi állapot és öngyilkosság kapcsolata serdülőkorúaknál 2001/2, OKTK pályázat dr. Hajnal Ágnes, Susánszky Éva.
2010. november 19. Ráczné Németh Teodóra: Egészséges életmód szociális dimenziói.
MAT VII. Kongresszus1 Elterelés programban a dohányzásról Szögi Lakatos Maya Törzsök Góczán Emese Kék Kocka Nonprofit BT.
Az iskola világa I. A tanulók világa. Demográfia Életmód Iskolázottság.
A SERDÜLŐK SIKERESSÉG FELFOGÁSA A siker mint társadalmi érvényesülési cél az információs társadalom korában Dr. Szabó Éva.
A szociális képességek fejlesztése módszertana
Magyarország lakosságának életmódja és egészségi állapota
Erőszakmentes, egészségtudatos iskola
Speciális gyermekvédelem
Az országos mérések megújult rendszere
Mentálhigiénés team működése kórházunkban
A PISA és az Országos kompetenciamérés tanulságai
Öngyilkosság megelőzés Öngyilkossági gondolatai vannak? Krízisben van? Kérjen segítséget! Hívja a at! (ingyenes, vezetékes- és mobiltelefonról,
„FIGYELJÜNK EGYMÁSRA!” KOMPLEX MEGELŐZŐ, EGÉSZSÉG ÉS KOMPETENCIA FEJLESZTŐ MODELL PROGRAM a Szent József Gimnázium, Szakközépiskola és Kollégiumban Berényi.
Gyermekek, gyermekes családok egészsége „Legyen jobb a gyermekeknek!” Nemzeti Stratégia Értékelő Bizottságának évi jelentése május 11. Tokaji.
A PISA ÉS AZ O RSZÁGOS KOMPETENCIAMÉRÉSEK KAPCSOLATA ÉS FELHASZNÁLHATÓSÁGA Balázsi Ildikó.
Az iskolai zaklatás jelensége alapfogalmai. Az agresszió fogalma pszichológiai háttere Agresszió minden olyan szándékos cselekvés, amelynek indítéka,
Serdülőkori szerhasználat Magyarországon ESPAD Dr. Szemelyácz János INDIT
2016 Nyár+.
HAJLÉKTALAN EMBEREK PSZICHOAKTÍV SZEREHASZNÁLATA
A szexuális abúzus és a lelki elakadások kapcsolatának vizsgálata
Új skála – új lehetőségek
A helyettes szülői ellátás működése
Agresszív magatartásformák a közoktatási intézményekben
ENABLE foglalkozások az iskolánkban
HAJLÉKTALANSÁG ÉS DROGHASZNÁLAT
Balázsi Ildikó Oktatási Hivatal
Dr. Felvinczi Katalin Nemzeti Drogmegelőzési Intézet
A évi kompetenciamérés FIT-jelentéseinek új elemei
EGÉSZSÉGES ÉLETMÓD 1.
Előadás másolata:

Iskolai agresszió és pszichoaktív szerhasználat a HBSC 2010 adatai alapján Arnold Petra , Zsiros Emese , Költő András, Huhn Zsófia , Németh Ágnes   A Magyar Addiktológiai Társaság IX. Országos Kongresszusa Siófok, 2013. november 21–23.

HBSC bemutatása

keresztmetszeti vizsgálat 4 évente Hazánk közel 30 éve Iskoláskorú Gyermekek Egészségmagatartása (HBSC - Health Behaviour in School-aged Children) Résztvevő országok 2009/2010 WHO keresztmetszeti vizsgálat 4 évente Hazánk közel 30 éve 2009/2010: 41 ország Kutatásvezető: Dr. Németh Ágnes Cél: A serdülőkorú fiatalok közérzetének, önminősített egészségének, életmódjának és azok hátterében álló bio-pszicho-szociális tényezőknek a vizsgálata.

Módszer Célcsoport: 5., 7., 9. és 11. osztályos tanulók (11, 13, 15 és 17 évesek) Mintavétel: reprezentatív, többlépcsős, rétegzett (régió, településtípus, iskolatípus, iskola fenntartó)  Adatfelvétel módszere: Önkitöltős, önkéntes, anonim kérdőív, osztályos lekérdezés, passzív beleegyezés, etikai bizottság jóváhagyásával

Főbb témakörök Demográfiai (kor, nem, család összetétele, szülők foglalkozása, iskolázottsága, anyagi háttér) Egészségmagatartás (dohányzás, alkoholfogyasztás, szerhasználat, fizikai aktivitás, szabadidős tevékenység, szexuális magatartás, étkezési minták és szájhigiénia) Egészség-percepció (egészséggel és élettel való elégedettség, testi és lelki panaszok) Egyéni és társas erőforrások (önértékelés, testkép, biológiai érés, családi kapcsolatok és támogatás, kor-társkapcsolatok és támogatás, iskola és tanárok percepciója)

Az elemzés relevanciája, célja

Rizikótényezők + szerhasználat Relevancia Kortársbántalmazásban való érintettség (9. és 11. évfolyamosok harmada érintett) Az áldozatokat egészségi állapota veszélyeztetett: alacsony önértékelés, fokozott pszichés és szomatikus tünetek, depresszió, öngyilkossági gondolatok Az elkövetők hajlamosabbak problémás magatartásra: bűnelkövetői magatartásformák, alacsonyabb iskolai teljesítmény, „lógás”, lemorzsolódás (Berthold & Hoover, 2000; Nansel et al., 2003; Nansel et al., 2004) ↓ Rizikótényezők + szerhasználat

Cél: Kortársbántalmazás illetve pszichoaktív szerhasználat közötti összefüggés meghatározása Hipotézis: Aki elkövetője és/vagy áldozata a bántalmazásnak, nagyobb valószínűséggel próbál ki szert, vagy részegedik le a nem érintett serdülőkhöz képest

Módszer

A minta megoszlása nem és évfolyam szerint (HBSC 2009/2010) % N Nem fiú 51,3 2334 lány 48,7 2218 összesen 100,0 4552 Évfolyam 9. 49,1 2237 11. 50,9 2315

Elemzésbe vont célváltozók Lerészegedés életprevalencia (67,3%) Drogfogyasztás (tiltott és/vagy visszaélésszerű legális szer életprevalencia (30,7%) Egyes szerek életprevalenciája Ecstasy, MDMA Amfetaminok (speed) Alkohol és gyógyszer együttes használata Visszaélésszerű gyógyszerhasználat Inhalánsok (ragasztó, oldószer) Mágikus gomba, növényi drogok Kannabisz

Elemzésbe vont háttérváltozók Bántalmazásban való érintettség típusa a kérdezést megelőző néhány hónapban: elkövető, áldozat, elkövető és áldozat, nem érintett Iskolai kortársbántalmazás (bullying): „Akkor mondjuk, hogy egy tanulót bántalmaznak, ha egy másik tanuló vagy tanulók egy csoportja durva és kellemetlen dolgokat mond neki vagy tesz vele. Az is bántalmazás, ha ismétlődően bántóan gúnyolnak, ugratnak valakit vagy szándékosan kihagyjak dolgokból. Nem számít bántalmazásnak, ha két kb. egyformán erős fiatal vitatkozik, vagy verekszik, vagy ha barátságosan, játékosan ugratják egymást.”

Eredmények

Adatelemzés Bináris logisztikus regresszió Alapmodell: drog + bántalmazásban való érintettség típusa Bővített modell: drog + bántalmazásban való érintettség típusa + kontrollváltozók bevonása - nem, évfolyam, iskola típusa, lakóhely

Drogfogyasztás és iskolai agresszió egyes változóinak esélyhányadosa (N=4552) Alapmodell Bővített modell OR CI (95%) Elkövető 2,321** 1,951 2,761 2,255** 1,884 2,699 Áldozat 0,916 0,723 1,160 0,950 0,747 1,209 Elkövető és áldozat 1,376* 1,079 1,755 1,435* 1,119 1,841 **p<0,0001 *p<0,05

Szertípusok és iskolai agresszió egyes változóinak esélyhányadosa, bővített modell (N=4552) Ecstasy, MDMA Amfetaminok (speed) Alkohol és gyógyszer együtt Visszaélésszerű gyógyszerhasználat Inhalánsok Mágikus gomba, növényi drogok Kannabisz Elkövető 2,871* * 2,485* 2,666* * 1,539* 2,167** 1,853** 2,230** Áldozat 1,076 0,895 1,029 1,816* 1,220 1,456 0,813 Elkövető és áldozat 1,710* 0,935 1,688* 1,867* 2,620** 1,727* 1,162 Alacsony mintaelemszámok! **p<0,0001 *p<0,05

Lerészegedés és iskolai agresszió egyes változóinak esélyhányadosa (N=4552) Alapmodell Bővített modell OR CI (95%) Elkövető 2,535* 2,031 3,165 2,565* 2,039 3,228 Áldozat 0,581* 0,471 0,716 0,608* 0,489 0,755 Elkövető és áldozat 1,225 0,950 1,579 1,298 0,997 1,689 *p<0,0001

Összegzés Hipotézisünk igazolódott: Az elkövető 2,3-ször szignifikánsan nagyobb eséllyel próbál ki drogokat és 2,5-szer nagyobb eséllyel részegedik le a bántalmazásban nem érintett serdülőkhöz képest. Hipotézisünk részben igazolódott: Az áldozatok kisebb valószínűséggel (OR:0,6) részegednek le mint nem érintett társaik+ rizikótényező a visszaélésszerű gyógyszerhasználat tekintetében (OR: 1,8). Eredményeink felhívják a figyelmet a serdülőkori multiproblémás viselkedés jelenségére, illetve a prevenció fontosságára

Köszönöm a figyelmet! arnold.petra@ogyei.hu www.ogyei.hu www.hbsc.org