A VoV projekt módszertana Adatgyűjtés és kapcsolattartás az elszármazottakkal Lajosmizse
Az előadás tartalma – amiről szó lesz A projekt és az elszármazottak Népességcsökkenés az Alföldön és a Vajdaságban – demográfiai tendenciák A népességcsökkenés lehetséges okai A migráció, mint a magyar lakosság csökkenésének egyik oka Az elszármazottak beazonosítása Adatgyűjtés és adatbázis kezelés Kommunikáció és kapcsolatépítés
A VoV projekt és az elszármazottak A projekt célja: a célterületként megjelölt 4 település esetében Információs Pontok kiépítése, melyek alkalmasak az elszármazottakkal való intézményes kapcsolattartásra Az Információs Pontok kiépítése, működtetése, helyenként 250 elszármazottal való kapcsolatfelvétel
Népességcsökkenés az Alföldön és a Vajdaságban – demográfiai tendenciák A népesség fogyása a XXI. Századi Európa jelentős részén általános tendenciává vált. Magyarország: 2000-ben még fős lakónépesség 2010-re főre apadt. A népességcsökkenés az időszakon belül 2,1%. 1980: FŐ! 6,8% csökkenés 2011 népszámlálás (előzetes): fő
Népességcsökkenés az Alföldön és a Vajdaságban – demográfiai tendenciák
Csongrád megye: 2000: fő, 2010: fő, 2%-os csökkenés
Népességcsökkenés az Alföldön és a Vajdaságban – demográfiai tendenciák Bács-Kiskun megye: 2000: fő, 2010: fő, 4,2%-os csökkenés
Népességcsökkenés az Alföldön és a Vajdaságban – demográfiai tendenciák Jelentős területi különbségek: a legnagyobb népességveszteséget a leghátrányosabb helyzetű kistérségek szenvedték el az elmúlt időszakban ( ): Kisteleki: 5,8% Jánoshalmi: 8,36% Bácsalmási: 9,78% Sarkadi: 10,4% Mezőkovácsházi: 15,4%
Népességcsökkenés az Alföldön és a Vajdaságban – demográfiai tendenciák Vajdaság A 2002-es népszámlálás adatai szerint, Vajdaság Autonóm Tartománynak lakosa volt. A 2011-es népszámlálás adatai szerint, a Tartomány lakossága fő. A népességcsökkenés 5,7%-os. 1960: mintegy 450 ezer magyar, 24% 2001: 290 ezer magyar, 14%-os arány
A népességcsökkenés lehetséges okai Természetes szaporodás és fogyás Vándorlás Belföldi vándorlások Nemzetközi vándorlás, migráció
A népességcsökkenés lehetséges okai - Magyarország Természetes szaporodás és fogyás Évek óta tartó negatív tendencia: mind országos, mind megyei szinten természetes fogyást tapasztalhatunk Országos szinten évi ezer fővel kevesebb ember születik, mint hal meg 2010-ben Bács-Kiskun megyében fő, Csongrád megyében – fő volt a természetes fogyás mértéke (a megyei népesség mintegy 0,5%-a!)
A népességcsökkenés lehetséges okai A vándorlás hatása: némileg ellensúlyozza a természetes fogyást Országon belüli vándorlás iránya: a kedvezőtlenebb helyzetű térségek felől a kedvezőbb helyzetű térségek irányába Kisebb települések irányából a városok irányába – ennek ellenkezője
A népességcsökkenés lehetséges okai - Vajdaság Magyarország: bevándorlás Magyarországon című táblázat Szerbia és Montenegro irányából 1995 és 2007 között fő érkezett Magyarországra (tartózkodási vagy letelepedési engedélyért folyamodó külföldi)
A migráció, mint a magyar lakosság csökkenésének egyik oka a Vajdaság területén A magyar lakosság csökkenésének okai a Vajdaság területén – négy kulcsszó: természetes fogyás kivándorlás asszimiláció szórványhelyzet
A migráció, mint a magyar lakosság csökkenésének egyik oka a Vajdaság területén Természetes fogyás: idősödő lakosság – a Vajdaság Európa egyik legidősebb korszerkezetű régiója, az átlagéletkor 40 éven felüli (2002: 43 év) Minthogy a fiatalabbak mobilitása sokszor sokkal magasabb, velük eltűnik a reprodukciós képesség is Csökken a gyermekvállalások és a gyermekek száma Arányaiban nő az idős emberek száma
A migráció, mint a magyar lakosság csökkenésének egyik oka a Vajdaság területén Kivándorlás: a vajdasági népesség annak ellenére csökkent igen jelentősen a két népszámlálás között (2001, 2011) (5,7%-os csökkenés), hogy a területre jelentős belső vándorlás (menekültek) irányult az elmúlt 2 évtizedben Ez egyben azt is jelzi, hogy a magyar lakosok száma és népességen belüli aránya csökkent a térségben A magyar lakosság részéről a betelepedésre adott egyik válasz: emigráció
A migráció, mint a magyar lakosság csökkenésének egyik oka a Vajdaság területén A másik válasz: asszimiláció A vajdasági magyarság jelentős része kedvezőtlen nyelvi-etnikai helyzetben él. A szórványhelyzet az egyre erősödő identitásvesztés folyamata fele mutat, amely a többségi lakossághoz való asszimilálódás útja
A migráció, mint a magyar lakosság csökkenésének egyik oka a Vajdaság területén A veszteség vetületei Népességszám Identitástudat Gazdasági erő és szerep Társadalmi szerep és intellektuális súly
Az elszármazottak beazonosítása A projekt szándéka, célja Feltérképezni az érintett területekről (Temerin, Óbecse, Ada, Lajosmizse) elszármazott lakosságot Kapcsolatfelvétel és regisztráció Folyamatos kapcsolattartás
Az elszármazottak beazonosítása Lépések az elszármazottak feltérképezéséhez Adatbázis készítése A közvetlen környezet feltárása a településen – közeli rokonok és ismerősök körében előforduló kivándorlások Adatgyűjtés, beazonosítás Láncreakció + 1 lépés
Adatgyűjtés és adatbázis kezelés Megfelelő adatbázis készítése, a következő javasolt tartalom mentén: Név, születési név Születési időpont, születési hely Iskolai végzettség, szakképzettség Az emigrációt megelőző lakóhely Az emigráció időpontja Az emigráció oka Jelenlegi lakóhely, tartózkodási hely Jelenlegi foglalkozás
Adatgyűjtés és adatbázis kezelés Az elszármazott társai az emigrációban: kikkel távozott szülőhelyéről, kikkel él ma együtt, vagy közeli kapcsolatban – rokonok, barátok, munkatársak Az otthonmaradt családtagok: kik maradtak a családból az eredeti lakóhelyen/szülőhelyen Kapcsolattartás szintje Elérhetőségek: , telefon, cím
Adatgyűjtés és adatbázis kezelés A közvetlen környezet feltárása – közeli rokonok és ismerősök körében előforduló kivándorlások A közvetlenül ismert esetek feltérképezése, majd újabb esetek feltárása az azonosított személyek segítségével Az elért célszemélyek részletes felmérése mellett rövid felmérés az elszármazott ismeretségi körére vonatkozóan is – elérhetőségek beszerzése
Adatgyűjtés és adatbázis kezelés Láncreakció: az újabb és újabb ismeretségi kör egyre szélesedő adatbázis kiépítését teszi lehetővé On-line megjelenítés: a projekt honlapján történő regisztrációval Keresési és kapcsolat-felvételi lehetőségek
Adatgyűjtés és adatbázis kezelés + 1 lépés: közösségi oldalak használata: Keresésre, böngészésre Közös oldalak, klubok létrehozására IWIW, Facebook, Twitter, stb.
Kapcsolattartás Három lehetőség: A projekt honlapjának segítségével A közösségi oldalak segítségével, a létrehozott klubok segítségével Az Információs Pontos kapcsolattartó személyeinek segítségével