Száray Miklós: Történelem III. (1. lecke)

Slides:



Advertisements
Hasonló előadás
A nyugati civilizációban az elmúlt évezredben mindinkább teret hódítottak a gazdaság kapitalista formái A társadalmi rendszerek a történelemben többnyire.
Advertisements

A filozófia helye a középiskolai oktatásban
A fizika világ- és Isten-képe
Tudás, közösség, hatalom
„vissza a természethez!”
és a legkevésbé teljes az
Készítette: Tóth Enikő 11.A
Mária Terézia
A francia forradalom és a francia alkotmányok
„A gyermek évszázada” Szabolcs Éva.
A politikai hatalom legitimitása
A romantika irodalmából
A FRANCIA FORRADALOM.
A POLGÁRI EURÓPA KIBONTAKOZÁSA A XIX. SZÁZAD ELSŐ FELÉBEN
A felvilágosult abszolutizmus
Az ipari forradalom.
A középkori filozófia főbb kérdései
A társadalomtudományi kutatás módszerei
A fogyasztóvédelem gazdasági alapjai
Felvilágosodás Bevezető óra.
A MODERN NEVELÉSTUDOMÁNY GYÖKEREI
Pártok és választások Politológia előadás április 14.
TÖRTÉNELEM TANTÁRGYBÓL
KISS CSABA EÖTVÖS LORÁND TUDOMÁNYEGYETEM
Filozófia és Tudománytörténet Tanszék
II. József uralkodása A kalapos király
Naturalista filozófia Avagy milyen állásponton lehetünk azzal kapcsolatban, hogy hogyan épül fel a világ? Sipos Péter Budapest, 2007 október 10.
A csillagászat keletkezése
Voltaire és Rousseau 23/B.
Európa városi történelme
W.V. O. Q UINE A DOLGOK ÉS HELYÜK AZ ELMÉLETEKBEN (1981) Mészáros Zsuzsanna Tudományfilozófia szem.
VI.1. A Principia jelentősége: a szintetikus elmélet A forradalmiság tartalma A forradalmiság tartalma a szintézis a szintézis a halmozódó tudás szükségszerűen.
Isaac Newton ( ) Newton elődei:Newton elődei: –René Descartes ( ) – mozgó anyag, mechanikai kölcsönhatás, a matematika alkalmazása –Pierre.
Összeállította: Domján Gáborné
Az ész kora: a felvilágosodás
A felvilágosodás legjelentősebb gondolatai és főbb képviselői -források alapján -tudományos világkép kialakulása a kora újkorban ( kopernikuszi fordulat,
A felvilágosodás jellegzetes műfaja: a levélregény
Nagyhatalmi erőviszonyok, az európai egyensúly a XVIII. században.
Kultúra értelmező kéziszótár alapján három jelentés
1. Magyarország Európában
A VILÁG A XIX. SZÁZAD MÁSODIK FELÉBEN
Történelmi áttekintés. Uralkodások – 18. század I. Péter ( –1725)
Az Amerikai Egyesült Államok kialakulása pluribus unum (sokból egy)
 A politikai berendezkedések: a demokrácia és a diktatúra  A rendszerváltás Magyarországon  Az Alkotmány  A politikai pártok ma Magyarországon.
A szellem forradalma: a felvilágosodás. Az új eszmeáramlat  Angliából indul útjára a XVII. században  Az egész kontinensen elterjed  A legjelentősebb.
Az ipari forradalom Az ipari forradalom következményei és hatása.
A felvilágosult abszolutizmus
18. század közepe – 19. század eleje
A FELVILÁGOSODÁS PEDAGÓGIÁJA
Az Amerikai Egyesült Államok kialakulása
Spinóza ( ) Descartes-nál megoldatlan kérdés: Hogyan lehet hatással egymásra a test és a lélek (nála ugyanis ez két különböző szubsztancia). Spinóza.
A felvilágosodás - a polgárosodás eszmeisége
Bevezetés a filozófiába
A FELVILÁGOSODÁS Győzelmi emlékmű, Lipcse.
SPORTTÖRTÉNET.
II. József uralkodása A kalapos király
A fizika mint természettudomány
Az újkori bölcselet első jelentős képviselői: F. Bacon és Descartes
Franciaország 1714-től a forradalomig
Az alkotmányos monarchia jellemzői Angliában
 A korszak a Fr. Forradalommal kezdődött  Kor jelszava: Merj gondolkodni!  a felvilágosodás magában foglalja a 17. század nagy részét, de:  mások.
Az enciklopédia szó jelentése
KÖZGAZDASÁGI ELMÉLETTÖRTÉNET I.
Spinóza ( ) Descartes-nál megoldatlan kérdés: Hogyan lehet hatással egymásra a test és a lélek (nála ugyanis ez két különböző szubsztancia). Spinóza.
Hegel ( ) rendszerfilozófiája
A felvilágosodás elterjedése
A felvilágosodás kora.
Az orosz kultúra klasszikus korszaka (18. – 19. század)
KERESZTÉNY FUNDAMENTUMOK
Felvilágosodás kora A VILÁG MEGISMERÉSE.
Előadás másolata:

Száray Miklós: Történelem III. (1. lecke) A felvilágosodás Száray Miklós: Történelem III. (1. lecke)

A felvilágosodás fogalma A XVIII. század sokrétű eszmeáramlata. Általános jellemzői: Úgy tekinti magát, mint az ész, értelem korszakát: az emberi értelem, megismerő- képesség szinte mindenható, korlátlan Öntudat: új korszak. A korábbi „sötét” korokat most az „értelem fényének” kora váltja fel. A felvilágosodás fogalma

Előzmények I. Közvetlen: a természettudományok és a technika korábbi, főleg XVII. sz-i fejlődése Kopernikusz, Kepler, Galilei csillagászati kutatásai Newton fizikai felismerései anatómiai, biológiai, kémiai megfigyelések és felismerések — Száray II., 199. skk.) A társadalmi szerződés gondolata: Thomas Hobbes és John Locke Száray II., 199. skk.) Társadalmi változások (Anglia, Németalföld): Alkotmányos monarchia kialakulása Gazdasági fejlődés>könyvnyomtatás, sajtó Előzmények I.

Előzmények II. Távolabbi, közvetett előzmények: A kereszténység „szabad akarat”-fogalma A középkori bölcselet (filozófia) törekvése az értelem és a hit szintézisére (összhangba hozására) A hittudomány (=teológia) teremtéstani megfontolásai A keresztény alapok tették lehetővé a felvilágosodás eszmerendszerének kibontakozását! Más világvallások közegében nem alakult ki hasonló eszmeáramlat! (Isten elutasításának – az ateizmusnak – gondolatáig csak toleráns vallás és társadalom jutott el.) Előzmények II.

elveti a dogmatikus gondolkodást, a tekintélyelvűséget, a zsarnokságot, az előítéleteket, a fanatizmust. A gondolkodásbeli, politikai és gazdasági szabadságot hangsúlyozza. hagyományellenesség; Fro-ban fanatikus egyházellenesség (Voltaire) feltétlen hit a tudományban a(z érzékelhető) tapasztalatra alapoz (empirizmus: csak a tapasztalatra épülő tudás igazolható!) küldetéstudat: a világot nem elsősorban leírni, hanem változtatni akarja. Neveléssel, meggyőzéssel, ismereterjesztéssel az ember és a társadalom jobbítható. (E tekintetben a humanizmus utóda a felvilágosodás.) „alkalmazott” tudomány és irodalom: feladata a gondolkodás elavult formáinak megváltoztatása. A sajtón, az irodalmon keresztül a nagyközönséghez akar eljutni. A ~ alapvető vonásai I.

a földi boldogság és szabadság eszményének hangsúlyozása új történelemfelfogás: a történelem az emberiség tökéletesedésének felfelé ívelő folyamata új, fizikai világkép: a természetet kvantitaív (=mennyiségi) módon akarja leírni Racionalizmus a világ és az ember (társadalom) ésszerű, megismerhető, leírható, alakítható (Ratio=ész, értelem) Empirizmus: csak az objektív tapasztalatból levezethető, tapasztalati úton igazolható ismeret igaz. Empíria=tapasztalat. a hit és az értelem szembeállítása (helytelen: a teológia tudomány: ismeretek rendszerezett egésze. A kinyilatkoztatásban, a Jézus-eseményben és az Egyház ön- reflexiójában megnyilvánuló istentapasztalatra reflektál.) Isten léte kérdésében sokszínű: materializmus, deizmus, szkepticizmus állam és egyház viszonyának kérdésében különféle álláspontok (radikális szekularizációs törekvések Fro-ban.) A ~ alapvető vonásai II.

A francia felvilágosodás államelmélete Montesquieu államelmélete: „A törvények szelleme” - a három államhatalmi ág elválasztása (törvényhozó, végrehajtó, igazságszolgáltató) Népképviselet, cenzusos választójog Földrajzi determinizmus Rousseau államelmélete: Közvetlen részvételen alapuló népuralom A társadalmi bajok oka a magántulajdon (egy idealizált aranykort feltételez – vö. „ősközösség”) A gyakorlat: a francia forradalom a jakobinus diktatúrához, zsarnoksághoz vezet! A francia felvilágosodás államelmélete

A felvilágosodás és a vallás Többféle viszonyulás Isten létének kérdéséhez és az Egyházhoz: Deizmus – Isten megteremtette a világot de nem avatkozik be működésébe Agnoszticizmus – értelemmel nem eldönthető, hogy létezik-e Isten Ateizmus – istentagadás (pl. D’Alembert) Voltaire – istenhívő de egyházellenes. A vallás közérdek, a rend és erkölcsök fenntartása miatt. A felvilágosodás és a vallás

A XVIII. sz közgazdasági elméletei Fiziokratizmus: (Quesnay és Turgot): Az gazdaság szabadon működő rendszer – szabad verseny Az állam feladata a tulajdon- és vállalkozási szabadság biztosítása Az új érték a földből származik: A mezőgazdaság elsőbbsége Bányászatra alapuló ipar A kereskedelem nem termel új értéket Adam Smith (a modern közgazdaság-tudomány atyja. Műve: „A nemzetek gazdagsága”): Szabad-verseny (szabad kereskedelem, szabad árszabás, szabad munkaerővándorlás) Szabadpiac: „láthatatlan kéz” szabályozza (=kereslet, kínálat) A XVIII. sz közgazdasági elméletei

A felvilágosult abszolutizmus Európa kevésbé fejlett területein („periféria”) a felvilágosodás eszméire és gyakorlatára alapozva az uralkodók abszolutisztikus módon kormányozva felülről jövő gazdasági és társadalmi reformokat hajtanak végre. II. (Nagy) Frigyes porosz király II. (Nagy) Katalin orosz cár (őt megelőzően I. Nagy Péter) Mária Terézia ill. II. József A felvilágosult abszolutizmus