A felszínborítás változásai a Hanságban a XVIII.-XX. században avagy a történeti térképek felhasználásának lehetőségei a természetvédelmi munkában Takács Gábor Fertő-Hanság Nemzeti Park Igazgatóság

Előzmények A történeti térképeket már a 70-es években is használták tájtörténeti munkákhoz Pl. Balsay et al. 1975 A természetvédelemben és a botanikában a 90-es években kezdett el terjedni használatuk Frisnyák 1990, Konkolyné-Gyuró 1990, Bíró & Molnár 1998, Dobány 1999 Térinformatikai felhasználásuk azonban csak a 90-es évek végén kezdődött meg Illyés 1997, Nagy 1997, Mari 2000, Nagy 2003

A vizsgálat célkitűzései Vizsgálni a felszínborítás főbb típusainak elterjedését és arányait, illetve Rekonstruálni a hansági táj jellegét az egyes korszakokban Adatok gyűjtése néhány természetvédelmi szempontból jelentős terület egykori használatáról A történeti térképek feldolgozási módszereinek és használhatóságának vizsgálata

A vizsgált terület lehatárolása Probléma: Mit értünk Hanságon? Nincs és soha nem is volt állandó határa a Hanságnak Minden vizsgált időszakban más a határ Megoldás Kövér Fidél leírása (1930) és a domborzatmodell alapján megrajzolt feltételezett határ Területe: 448 km2

Röviden a lecsapolásról… Az áradások szabályozása és a mocsarak lecsapolásának gondolata már a XVII. században felmerült A szabályozás első lépésének lehet tekinteni a Pomogy-Eszterháza töltés (Kis 1797) megépítését (1777-1780) Az 1800-as évek közepétől gyakorlatilag folyamatosan folytak a munkák Az 1950-es évek végére teljessé vált a Hanság lecsapolása

Illeszkedési pontosság Felhasznált térképek Időszak Térkép  M.a. Felmérés időpontja Illeszkedési pontosság XVIII. század vége I. katonai 1:28800 1782-1784 100-1500 m XIX. század közepe II. katonai 1840-1847 150-200 m XIX. század vége III. katonai 1:25000 1872, 1880 20-50 m XX. század eleje III. katonai RA 1:75000 1920-1921 XX. század közepe Katonai topográfiai térkép (1. kiadás, 1952) 1951 5-10 m XX. század vége LANDSAT ETM űrfelvétel 30m fb. 2000 Színes infra légifelvétel ~1:30000 1999 2-5 m

Módszertan Vetületbe illesztés (EOV) ArcGIS ArcInfo 9.2 Képernyőn történő digitalizálás A lehatárolt legkisebb foltméret: 0,3 ha Külön-külön fázisokban történt a felszínborítás folthálózatának az úthálózat és a vízhálózat vonalhálózatának a pontszerű objektumok digitalizálása Topológiai ellenőrzés

A felszínborítás kategóriái Elsődleges szempont az összehasonlíthatóság a legkisebb információtartalomnak megfelelően kell kialakítani hátrány: információvesztés a részletesebb térképeknél Minél több hasznos információt rögzíteni kell Hátránya: korlátozottan összehasonlíthatók a térképek A megoldás: két szintű kategóriarendszer

A felszínborítás kategóriái Kategória Alkategória példák Erdők Zárt, üde lomboserdők - Láperdők Fás mocsarak, gyepek, illetve cserjések Fás legelők - Bokros, cserjés területek Gyepek Nedves gyepek - Száraz gyepek Mocsarak és lápok Nádasok és gyékényesek – Magassásosok – Harmatkásások Szántók   Szőlők Gyümölcsösök Állóvizek Természetes tavak - Mesterséges tavak Vízfolyások Természetes folyók és patakok - Csatornák Települések Telephelyek Külszíni bányák Egyéb

XVIII. század vége I. katonai felmérés térképe alapján (1782-1784) A térkép a lecsapolás előtti állapotot ábrázolja Szép rajzolat, de nagyon pontatlan Inkább csak tájékoztató jellegű információt nyújt

XVIII. század vége

XVIII. század vége A térképezést megelőző években száraz időszak Fertő teljes kiszáradása (1738-1742) A Dél-Hanság legnagyobb része járhatatlan mocsár és láp Észak-Hanság szárazabb, gyepként ábrázolták Az erdők és a szántók aránya alacsony és elsősorban a peremterületeken helyezkedtek el. Vannak nyílt vízfelületek

XVIII. század vége

XIX. század közepe II. katonai felmérés térképe alapján (1840-1847) Szép rajzolat, és elég pontos Vizesebbnek mutatja az egész területet Megjelennek az egyenes utak és csatornák a térképen

XIX. század közepe

XIX. század közepe Elkezdődtek a szabályozások Hanság főcsatorna, mint fő elvezető csatorna Érdekesség: az 1813-as árvíz az addig elkészült medret teljesen tönkretette A befolyó vizek szabályozása volt az elsődleges Répce, Kis-Rába Kismetszés, Vármegye csatorna stb. A Dél-Hanságban tervezett erdőgazdálkodásra utaló nyomok (pl. egyenes nyiladékok)

XIX. század közepe

XIX. század vége III. katonai felmérés térképe alapján (1872, 1880) Nehezen értelmezhető, fekete-fehér térképek Előrehaladt a lecsapolás Csatornák és utak tagolják a medence belső területeit is.

XIX. század vége A felszínborítási kategóriák határai már szabályosak Mocsarak gyeppé alakítása – medenceperemi gyepek felszántása Medenceperemi erdők letermelése és szántóvá alakítása – erdők kiterjedésének csökkenése Művelés intenzitásának növekedése – a majorok száma 2-ről 21-re növekedett a területen

XIX. század vége

XX. század eleje III. katonai felmérés 1:75000 reambulált lapjai alapján (1920-1921) Zólyomi B. vegetációtérképe (1920-1930) Az úthálózat és a vízhálózat csaknem megegyezik a maival

XX. század eleje A mocsarak és lápok aránya 1%-ra csökkent A gyepek aránya is csökkent, azaz nem alakult ki annyi új gyep, mint amennyit feltörtek Az erdőknél folytatódott az északra tolódás, némi területnövekedéssel A Szegedi-csatornától délre kivágták az égereseket, helyette a Rábcától északra ültettek újakat. Fás gyepek és cserjések aránya nő Megjelentek a területen a tőzegbányák – fűtés, áramtermelés

XX. század eleje

XX. század közepe Katonai topográfiai térkép alapján (1951) Nagyon jól használható térinformatikai rendszerekben A maival megegyező infrastruktúra (utak, vasutak, csatornák stb.)

XX. század közepe Mocsarak és lápok arányának növekedése Csapadékos időjárás Háború miatt elhanyagolt csatornahálózat A gyepek feltörése folyamatos A gyepek használata csökken, emiatt megkezdődnek az erdősítések a Dél-Hanságban Égerrel, kb. 650 ha

XX. század közepe

XX. század vége Légifelvétel (1999), Landsat ETM (2000) alapján A lecsapolások a 60-as években teljessé váltak

XX. század vége Nagy kiterjedésű erdősítések Kezdetben égerrel, majd nemes nyárral Amit lehetett (és amit nem) felszántottak Megjelennek ismét a mocsaras területek – felhagyott tőzegbányák A megmaradt gyepek természetvédelmi oltalom alá kerülnek (1976) A kiszárítás azonban ma is működik sok területen

XX. század vége

Összefoglalás A lecsapolással a Hanság egésze művelhetővé vált – legalábbis időszakosan A gyepek szántóvá alakítása A mocsarak gyeppé alakulása/alakítása, majd a feltörés és az erdősítés a meghatározó

Összefoglalás

Összefoglalás A történeti térképek jól használhatók az egykori felszínborítás rekonstruálásához A pontatlanságok más források (pl. leírások, korábbi vegetációtérképek, erdészeti adatbázisok) használatával csökkenthetők Jól használható: természetvédelmi célkitűzéseinek meghatározása terület- és tájhasználat vizsgálata stb.

Köszönöm a figyelmet!