KENŐANYAG A MUNKAPIAC FOGASKEREKEI KÖZÉ? AZ ÁLLAMI FOGLALKOZTATÁSI SZOLGÁLAT MODERNIZÁCIÓJÁNAK HATÁSBECSLÉSE Cseres-Gergely Zsombor, KTI,

Miért érdekes egy PES működése? És az ÁFSZ-é? Motiváció

1. Elméleti és szakpolitika: párosítás  Keresési modellek: munkanélküliség  Blanchard és Diamond (1989), Pissarides (2000)  Szakpolitikai szerep: Lisszabon & EU2020  Állásközvetítés  “Flexicurity”, ALMP kivitelezés (vö. válság)  Szerep pontosabban: újabb fejlemények  Zweifel és Zaborowsk (1996): állami vs. privát megvalósítás hatékonysága  Ramirez és Vassiliev (2006): hatékonyságmérés

2. Hazai foglalkoztatás: hiányzó láncszem? Foglalkoztatási ráta (15-64, 2008) – 56% (EU: 65%) PES éves költségvetés: 20 md forint körül (2009 összesen: kb. 400 md) Sem a hatékonyságról, sem a fejlesztések hatásáról nincs információnk. Bajnai-Hámori-Köllő (2008) 0,09% 0,11% 0,13% 0,29% 0,09%

Miről beszélek?  Az ÁFSZ modernizációja: a programok célja, szerkezete, az értékelés, mérés.  Adatok és becslési eljárás: aggregált, kirendeltségi szintű becslés, DiD megközelítésben.  Becslési eredmények: különféle specifikációk, eljárások és kimenetek. Átfogó értékelés: negyedév, IFUA-KTI-BI konzorcium, BI-IFUA megvalósítás. Itt: kvantitatív rész (a teljes elérhető a BI weblapon).elérhető a BI weblapon

A Phare program, a HEFOP 1.2 intézkedés és a TÁMOP program szerkezete, a főbb modernizációs lépések Az ÁFSZ modernizációja

Az ÁFSZ fejlesztése: több éves folyamat Magyarország, 2000: ÁFSZ = hivatal Az ÁFSZ modernizációja 2002-ben kezdődött, három lépcsőben bontakozott ki, folyik ma is: Phare projekt (1,2md) Módszertani alapozás (pl. Új Szolgáltatási Modell) Kirendeltségek felújítása, ügyfélterének átalakítása, minőségbiztosítás, képzés HEFOP 1.2 intézkedés (9,3 md) Módszertan honosítása (pl. profiling, aktív eszköz monitoring) Integrált Rendszer (adatbázis) bevezetése Kutatási és egyéb projektek TÁMOP (kb. 28 md) Módszertan továbbfejlesztése Kutatási és egyéb projektek

A HEFOP 1.2 résztvevői és program-elemei  Új Szolgáltatási Modell (2007 végéig)  Profiling (vö szegmentálás; duration – jellemzők)  Ügyfelek differenciált kezelése (kioszk vs. humán szolgáltatás)  Kirendeltségek fejlesztése (folyamatos)  Ügyféltér átalakítása (hivatal vs. partnerek találkozóhelye)  Minőségellenőrzési rendszer bevezetése (szervezeti kultúra) 60 kirendeltség + 11 a Phare projektből (csak “építés”). Földrajzilag elszórt, majdnem-véletlen kiválasztás.

Monitoring, mérés a HEFOP 1.2-ben  Fejlesztéspolitika általában: sajátos helyzet. Nagy pénzek, irreverzibilitás, költési kényszer, szakmai kompetencia gond az IH- knál.  Előrehaladási kényszer.  Félelem az értékeléstől, a “rossz” döntéstől. Indikátorok semmitmondóak. Valódi értékelés nincs. (EU-szintű gond)  HEFOP 1.2: részben rossz indikátorok  Kimeneti: modernizált kirendeltségek száma: 80 db OK. Jó, van kontroll, de kevés információ.  Eredmény: bejelentett álláshelyek száma. Nem teljesül: 50 helyett 30 ezer havonta. Környezeti hatás? (Hárs-Nagy, 2009)  Hatás: bejelentett álláshely létének hossza. Teljesül, DE: manipulálható (Hansen, 2003)  HEFOP 1.2: kutatási rész gyenge, fentiekre nem reflektál. Nagy (2007) javaslata: kirendeltségi mérés.

Aggregált kirendeltségi adatok, becslés egyszerű átlaggal, közvetlen és párosítással előkészített OLS technikával. Becslési eljárások és adatok

Mérés korlát nélkül Micklewright-Nagy(2006) Illetve: hasonló részletesség az utólagos foglalkoztatásra. DE: nagy adatigény, nehezen kommunikálható eredmények.

Difference in Differences kilépési esélyre  Egyszerű hatékonyság-mutató: kilépési esély “jó” irányba. Legjobb: foglalkoztatás (HAT).  Egyszerű modell:  p i : részvétel a programban (kezelt vs. kontroll)  α: konstans, t: trend  X it : megfigyelhető egyéni és környezeti jellemzők  Nem megfigyelhető jellemzők, korreláltak (f i, kezdeti különbségek) és nem korreláltak (ε it, sokk) X it -vel.  További egyszerűsítés: kirendeltségi szint.  Differenciában: HAT it = α+τt+πp i +δtp i +βX it +f i +ε it, ΔHAT it = τ+δp i +βΔX it +Δε it,

Előfeldolgozás: párosítsunk, vagy sem?  Ha van jó kontroll  Közvetlenül  Hatás átlagolása és becslés együtt  Heterogenitás nem explicit  Ha nincs jó kontroll, de van elég megfigyelhető ismérv  Előfeldolgozás kell  Kontroll és átlagolás és becslés külön  Heterogenitás explicit lehet Direkt OLSPárosítás (matching) Általános igény: kezdeti különbségek, időbeli hatások kontrollja, “jó” kontrollcsoport. Matching esetén az egyenlet: (ΔHAT it – ΔHAT* it ) = δ + βΔX it +ν it

Adatok  Időszak: 2004 vs hónap (válság!)  Megfigyelési egység: kirendeltség egy hónapban  Integrált Rendszer  Egyéni adatok folytonos időben  DE: kirendeltségre aggregált adatok  HAT: kilépés foglalkoztatásba, képzésbe, stb.  Regisztráltak aránya jellemzők szerint (iskola, kor, pályakezdő, mmk)  Sajnos: nincs “technológiai” adat  KSH területi statisztika  Egy kirendeltség körzetébe tartozó települések jellemzői (vállalkozás, adózás, munkanélküliség) kirendeltségekhez kapcsolva.

Kirendeltségi jellemzők Nagyfokú hasonlóság a résztvevő és a nem résztvevő csoport között 2004-es értékekben, kirendeltségi + környezeti (vö. táblázat). Változás kicsi.

A kimenetek Látszat, vagy valóság? Gond lehet: megszakította= ?

Ismeretlen irányú kilépés (megszakította)=? Gond: ha az időbeni változás a bejelentési szokásból fakad, nem jó hatást identifikálunk: a foglalkoztatásba lépés növekedése elvileg adódhat csak ebből is. Érvelés: ha a becslés lineáris, akkor a résztvevő-nem résztvevő állandó különbségek nem zavaróak (diff).

A nyers változások ÉvHEFOP 1.2 résztvevő? NemIgenKülönbség 20040,04140,0386-0, ,04960,0491-0,0005 Különb.0,00820,01050,0023 A növekedésben a közepesen javuló kirendeltségek a főszereplők

DiD becslési eredmények eltérő specifikációkkal, különféle kimenetekkel. Becslési eredmények

DiD OLS eredmények – teljes népesség Párosítással előfeldolgozva a hatás 0,38 %pont, p= 0,06. DE: std. hiba nem korrigált! Kísérlet parametrikus formákkal: semmi sem szignifikáns. Továbbiakban mellőzöm. (bootstrap finomítás kell)

DiD OLS eredmények csoportonként (3)

Következtetések, tanulságok  Elérhető adatok optimális felhasználása,  Viszonylag korszerű technológia  Környezeti hatások,  Programhatás eloszlása,  Nagyfokú pontosság. Ami sikerült……és ami nem Az ÁFSZ modernizáció rendkívül költséges, de sikeresnek tűnik: 3,9%-ról 4,9%-ra, ebből 0,35% a program hatása. A költséghatékonyság kérdéses, bár nem feltétlenül rossz (4-5 a 11 milliárdból). Lezárás: matching finomítása, validálás admin adatokkal? Folytatás: hatékonyság.

(Köszönet) Vége!