„A Tatai-medence tiszta vizeiért” Műhelykonferencia A vízgazdálkodás szerepe az éghajlatváltozáshoz való alkalmazkodásban Bencsik János a Nemzeti Alkalmazkodási Központ vezetője az MFGI igazgató-helyettese „A Tatai-medence tiszta vizeiért” Műhelykonferencia 2014. március 21. Tata – Városháza

I. Szűkössé váló globális vízkészlet

Globális kísérlet zajlik Egy korlátlan növekedésre berendezkedett gazdaság próbálja növekvő igényeinket egy véges földi térben kielégíteni. Vida Gábor

Földünk megtelt - a tányérok és a poharak üresek

Globális vízfogyasztás alakulása

A Föld édesvíz készletei

Édesvíz készletünk a talpunk alatt van A Föld vízkészletének mindössze 2,5 százaléka édesvíz. Az édesvízkészlet gleccserek és állandó hótakaró formájában található részét leszámítva, az édesvíz 98 százaléka felszín alatti víz. Magyarország esetében ivóvízellátásunk több, mint 95 százalékban a felszín alatti vizeken alapszik. Mindezek ismeretében jól látható, hogy miért is fontos felszín alatti vizeink jó állapotának megőrzése.

II. Magyarország a vízben szegény országok közé tartozik

Gazdagok vagyunk, vagy szegények? Hogyan, gazdálkodunk a vízzel? Forrás: Molnár Géza: Vízgazdálkodás és tájhasználat - Kérdések és válaszok

Felszíni vízkészletek és vízhasználatok (mértékadó nyári időszakban, m3/s) Tisza vízgyűjtő a tiszai kivezetésekkel 125 Dunántúl a dunai kivezetésekkel 35 72 20 Jelenleg 20 m3/s öntözésre, de háromszorosára növelhető! Kihasználtság kb. 25 %, de jön az éghajlatváltozás öntözés!

Felszín alatti vízkészletek és vízhasználatok Észak-Magyarország (éves értékek parti szűrésű víz nélkül, millió m3/év) 240 125 Dunántúl 1700 Alföld 410 285 265 Alföld: kihasználtság 70%, de éghajlatváltozás miatt a készlet a felére csökkenhet! Ivóvíz?

Magyarország a vízben szegény országok közé tartozik! Természetes körforgásban kevesebb mint 1000 (600) köbméter/fő/év csapadék jut az ország területére. Az ország felszíni vízkészletének több mint 90 százaléka külföldről származik. Vizeink alvízi jellegűek, így folyóink mennyiségét és vízminőségét csekély mértékben van módunk szabályozni. A vízkészletek 85 százaléka a Duna, 15 százaléka a Tisza vízrendszeréhez tartozik. A felhasználási igények 59 százaléka a Duna és 41 százaléka a Tisza vízrendszeréhez kötődik. Aszályos időszakban a Tisza térségében vízellátási gondok jelentkeznek.

Vizeink eloszlása egyenetlen térben és időben! Szolnok, 2000. április

A magyar vízgazdálkodásnak jelentős múltja és jövője van! 14

Aszályossági zónák

Mocsárra épült sivatag Narráció: Az árvízi víztöbblet helyét, a természetes medrek (erek) és ártéri (mélyfekvésű) szintek területét jelenleg szántóföldek foglalják el. Ezen szántóföldek gyakran vannak vízborítás alatt, ami a jelenlegi rendszerben belvízként értelmeződik, és kárt okoz; holott eredendően a víz van jó helyen, és az adottsághoz nem igazodó tájhasználat (művelés) miatt keletkezik a kár. Tehát a felszántott mederben megálló víz nem belvíz-veszély, hanem szántó-veszély. A túlzott arányú szántóföldi művelés (80-100 %) miatt nem érvényesül a táji víztározás, ezért ezek a szántók gyakran szorul(ná)nak vízpótlásra. Az árvízi vízpótlás lehetőségétől megfosztott táj, szükségszerűen kiszárad(t). Az így óriási munkával és költségekkel létrehozott és fenntartott mesterséges aszály évtizedes távlatban félsivatagos körülményeket teremt(ett). Számtalan kisebb folyó tűnt el a területről, és a megmaradtak krónikus készlethiánnyal jellemezhetők. Az öntözés, mint koncepció nem alkalmas a tájak vízpótlására, hanem ellenkezőleg: a tájak kiszáradásához vezet, mert a víz nem tud a területileg koncentrált mesterséges víztestekben tározódni és hasznosulni. Az öntözés arra alkalmas, hogy rövid távon növelje a tájak profitra váltható bioproduktivitását, ehhez viszont úgy kell alakítani a tájhasználatot, hogy a táj az eredendő kapacitásánál, produktivitásánál többet, illetve másként termeljen, ami viszont úgy változtatja meg az eredendő működését, hogy az rendszerszerű szárazodáshoz vezet.

Melyik van jó helyen?

Az iparszerű és a természetszerű szabályozás elvi különbsége Balogh Péter

A víz megtartása a táj működésében talajban növényzetben alsó légkörben Balogh Péter

III. A várható éghajlatváltozás Magyarországon

Az éves és a nyári átlaghőmérséklet változása (C) 1983 és 2012 között

Az éves és évszakos csapadékösszeg-változás (%) Regionális klímamodellek alapján az 1961-1990 közötti időszak átlagaihoz viszonyítva. Forrás: Országos Meteorológiai Szolgálat

Várható éghajlatváltozás Magyarországon - összefoglaló értékelés (2021-2050) Az évi középhőmérséklet 1-2,5 fokos emelkedése valószínűsíthető, télen és nyáron valamivel nagyobb felmelegedésre számíthatunk. Fagyos napok száma 30-35%-kal csökkenhet, míg a hőségriadós napok száma – különösen az ország középső és délkeleti térségeiben – több, mint 30 nappal gyarapodhat. Télen a csapadék mintegy 15-20%-os növekedése, nyáron pedig 10-30%-os csökkenése vetíthető előre, de az eredmények nem szignifikánsak. Száraz napok száma télen 10-15%-kal csökkenhet, nyáron pedig – különösen a Dunától keletre – 15-25%-kal növekedhet. Összességében a hőhullámok gyarapodásával és a jelenleginél szélsőségesebb vízjárással kell számolni. A szélsőségek várható alakulása elsősorban Magyarország középső, keleti, és délkeleti területeit érinti kedvezőtlenül, mely a területi sérülékenység vizsgálatok jelentőségére hívja fel a figyelmet. 23

Az éghajlatváltozás vizekre gyakorolt hatásai I. Múltbeli tapasztalatok igazolják, hogy a csapadék és a hőmérséklet viszonylag kismértékű változásai a vizeinkben felerősödnek. Többéves időszakok átlagos évi csapadékai közötti 15-20 %-os eltérés, párosulva az évi középhőmérséklet 1-2 °C-os eltérésével az átlagos évi lefolyásban akár 60 %-os különbséghez is vezethet. (Nováky Béla) Az átlagos évi lefolyás csökken, várható az éven belüli átrendeződése, a lefolyás télen nő, nyáron csökken. A síkvidéki folyók olvadásos árvizei korábbra tolódnak, gyakoribbá válnak az esőeredetű árvizek, tetőző vízhozamuk növekedhet, az olvadásos árvizeké a vízgyűjtő fekvésétől függően csökkenhet, vagy növekedhet.

Az éghajlatváltozás vizekre gyakorolt hatásai II. A kisvízgyűjtők villámárvizei gyakoribbá válnak. A nagytavak vízmérlege romlik, gyakoribbá válnak a tartós alacsony vízállások. A beszivárgás csökken, kevesebb lehet a felszín alatti vizek természetes utánpótlása. A talaj romló nedvesség-ellátottsága növeli az aszályhajlamot, nő az aszályos évek gyakorisága, az aszály a mainál nagyobb térségre terjedhet ki. A belvizek alakulása szélsőségessé válik. A vízhőmérséklet emelkedik, a jégjelenségek csökkennek.

Tényekkel igazolt változások Szélsőséges árvizek, a kisebb vízfolyásokon a villámárvizek A Balaton évi természetes vízkészlete éven belül jelentős ingadozást mutat A Duna vízhőmérséklete a léghőmérséklethez hasonlóan 0,6 °C-kal emelkedett A nagymarosi szelvényében a jégjelenségek időtartama 2,5 hónapról egy hónapra zsugorodott A Duna-Tisza köze hátsági részén a talajvíz tartósan lesüllyedt Esetenként jelentős lehet a vizeket érő közvetlen emberi beavatkozás, a tározók, a vízkivételek (talajvíz) hatása.

Antropogén hatások/hatásláncok A sérülékenységet növelik a nem éghajlati hatások, a nem megfelelő gazdálkodás a vizekkel, a növekvő környezetterhelés, az árvízi létesítmények nem megfelelő fenntartása, a hidrológiai, terhelési, vízminőségi problémák bonyolult kölcsönhatása. Az éghajlatváltozás mértéke és üteme olyan lehet, amire történelmi időkben nincs példa, ezért a múlt kevés tanulságul szolgálhat a jövő számára. Az éghajlat változása Magyarország vízgazdálkodására általában kedvezőtlenül hat, vagy kedvezőtlenül erősíti a nem éghajlati hatásokat.

Az éghajlatváltozás várható hatásai a természeti erőforrásokra: vizek Vízkészlet-gazdálkodás A hasznosítható felszíni és felszín alatti vízkészlet csökken, egyes tevékenységek fajlagos vízigénye (hűtővíz, öntözés) nő, növekvő konfliktus a vízfogyasztók között. Vízminőség-szabályozás Gyakoribb kedvezőtlen vízminőségi állapotok, csökkenő természetes öntisztuló képesség, kedvezőtlen ökológiai hatások. Árvízvédelem A téli esőeredetű árvizek kockázata nő, az olvadásos árvizeké bizonytalan, a villámárvizek gyakorisága és intenzitása növekszik, növekvő árvízkárok. Területi vízgazdálkodás Növekvő aszályhajlam, nő az öntözés és a halastavak vízigénye, csökken az öntözésre fordítható vízkészlet főként az Alföldön, belvizek bizonytalanok. Települési vízgazdálkodás Csökkenő vízkészletek, romló vízkivételi feltételek (parti szűrésű víz), nő a lakosság csúcsvíz-fogyasztása, a vízfolyások terhelhetősége csökken, gyakoribb vízkárok. Folyó- és tóhasznosítás Csökkenő vízerőkészlet, többnyire romló hajózási feltételek, tavak vízmérlege romlik, az üdülőtavak vízszinttartási feltételei romlanak. 28

Magyarország vizeiben megfigyelt változások

A vízgazdálkodás szakterületeinek adaptációs eljárásai Forrás: Nováky (2013)67 Vízgazdálkodási szakterület Proaktív Reaktív Szerkezeti Nem szerkezeti Vízkészlet-gazdálkodás Tározás, felszín alatti vizek felszíni vizekbe vezetése, vízátvezetés Vízhasználatok telepítése, vízigény-szabályozás, hatósági előírások, vízdíj Vízkorlátozás, ideiglenes vízpótlás, élővilág menekítése Vízminőség-szabályozás Szennyvíztisztítási határértékek előírása Ideiglenes vízpótlás Árvízvédelem Árvédelmi töltések, tározók, vésztározók Ártéri hasznosítás korlátozása, előrejelzés Árvízvédekezés, kitelepítés Területi vízgazdálkodás Öntözés lehetőségének biztosítása, vízellátó és vízelvezető rendszerek (csatorna, szivattyú, tározó), belvíz tározása Előrejelzés, számos aszálymérséklő eljárás a növénytermesztésben Belvizek ideiglenes visszatartása Települési vízgazdálkodás Meder karbantartás, záportározók Területi korlátozás, árvízi előrejelzés Kitelepítés Folyó- és tógazdálkodás Vízszintszabályozás vízeresztő zsilippel és tározóval Vízhasználat korlátozása

A legfontosabb cselekvési irányok: vízgazdálkodás Rövidtávú cselekvési irányok Szükséges a Vásárhelyi Terv Továbbfejlesztése program teljes körű megvalósítása. A Víz Keretirányelvből adódó feladatok ütemes végrehajtása. A vízvisszatartó vízrendezés kialakításának megkezdése. A területhasználatok felülvizsgálata és igazítása a változó ökológiai és éghajlati feltételekhez. Ártéri tájgazdálkodási mintaterületek kialakítása. A víztakarékos vízhasználatok, öntözési technológiák elterjesztési lehetőségeinek feltárása. A települési vízgazdálkodás éghajlati érzékenységének feltárása. Az adaptációs eljárások feltárása, az adaptációs intézkedések lehetséges alternatíváinak, megvalósíthatóságának, költségeinek vizsgálata. Indikátor- és monitoringrendszer kialakítása és fejlesztése. Az alkalmazkodási eljárások számbavétele, a jó gyakorlat példáinak bemutatása. Középtávú cselekvési irányok Vízvisszatartó vízrendezési gyakorlat teljes körű bevezetése vízgazdálkodásunkban. Ártéri tájgazdálkodási mintaterületek, mélyárterek reaktiválási programjának kiterjesztése. A hajózás feltételeinek éghajlatváltozási szempontú vizsgálata. A vizekkel szemben támasztott igények várható változásainak előrejelzése. Monitoringrendszer kialakítása az éghajlatváltozás vízjárási, vízminőségi és vízgazdálkodási hatásainak nyomon követésére. Hosszú távú cselekvési irányok A ténylegesen bekövetkező klímamódosulások figyelembevételével az éghajlatváltozáshoz igazodó vízgazdálkodás, mint peremfeltétel teljes körű integrálása a nemzetközi együttműködésekbe és a külpolitikába. 31

Seneca: „ …nem jó annak semmiféle szél, aki nem tudja melyik kikötőbe tart.”

„Természeti kincsekben ugyan bővelkedünk, mégis felelősséggel kell velük gazdálkodnunk, hogy az utánunk jövő nemzedékek is bővelkedhessenek bennük.” Átépítettük és modernizáltuk Tatabánya és Tata szennyvíztisztítóját. Elvégeztük az Által-ér felső szakaszának rehabilitációját. Megkezdtük a XV/C karsztakna rekonstrukcióját. Biogáz erőművet építettünk Tatabányán. A hulladéklerakón képződő depóniagázból villamos energiát állítunk elő. Megépült a Tatabánya-Vértesszőlős-Tata kerékpárút.

Tervezett munkálatok - 2014 A NATéR létrehozásának folytatása (határidő: 2016) A Természeti Erőforrás Kataszter (TEREK) koncepcionális és megvalósíthatósági tanulmányának elkészítése NAS cselekvési terveinek megalapozása: mezőgazdaság, vidékfejlesztés, természetvédelem, energetikai infrastruktúra, turizmus Dekarbonizációs pályák finomhangolása Önkormányzati, járási szintű alkalmazkodási stratégiák készítésének módszertani megalapozása (Tatai járás: gyakorlatban) A Tatai-medence hidrogeológiai modellezése, a visszatérő források alkalmazkodási célú hasznosítási lehetőségeinek feltárása

Köszönöm a figyelmet! http://nak.mfgi.hu