Társadalmi vita a Duna hajózhatóságának javításáról Folyamszabályozási megoldások 2007. Március 30. Jakus György

Az EU Víz Keretirányelvének érvényesülése a folyógazdálkodási tervezésbenben

A teljes folyóvölgy vizsgálata Vízgyűjtő Befogadó ? A tervezés iránya? ? Magyarország: Külföldi vízgyűjtők A folyó szerepe Igények változása

Zöld folyosó biztosítása A folyó teljes hossza mentén szükséges a vízhez kötődő szárazföldi élőlények vándorlásának biztosítása. A zöldfolyosóhoz szükséges természeti terület, vándorlási útvonal nem minden esetben biztosítható a hullámtéren, annak szűk keresztszelvénye vagy beépítettsége miatt. Ezekben az esetekben a vándorlási útvonal folyamatosságát mentett oldali természeti területek kialakításával, kijelölésével lehet biztosítani.

Kék folyosó biztosítása A vízi élőlények vándorlásának biztosítása érdekében szükséges a számukra leküzdhetetlen létesítmények mellett az átjárhatóságot biztosító hallépcsők kialakítása. A hullámtéri holtágak időszakos vagy állandó átöblítésének biztosítása növeli a folyó menti élőhelyek sokszínűségét.

Élőhelyek rehabilitációja A mentett oldali mellékágak összekötése a főmederrel lehetővé teszi azok fok-gazdálkodásszerű haszno-sítását. Az összeköttetést biztosító zsilipek lehetővé teszik a káros vízszint-ingadozások kizárását a mentett oldali vízterü-letekről. Ezzel a vízi élő-lények szaporodási feltéte-lei jelentősen javulhatnak.

Folyószabályozás Célkitűzések: az árvíz, a hordalék, a jég zavartalan levonulásának biztosítása, a vízellátás és mezőgazdasági vízhasznosítás céljainak elősegítése a vízkivételek és vízbevezetések lehetővé tételével, a terület és településfejlesztés, a környezetvédelem célkitűzéseinek elősegítése, a víziszállítás és közlekedés érdekében a kívánt méretű hajóút előállítása.

A folyószabályozás típusai: - kisvízi, - középvízi, - nagyvízi. vízgyűjtő terület szélessége ártér magaspart hullámtér töltés mentesített terület nagyvízi meder középvízi meder Völgyszelvény kisvízi meder

A folyószabályozási művek csoportosítása Párhuzamművek: a mederszélességet csökkentik, a partok állékonyságát biztosítják. Keresztirányú művek: szűkítik a medret, a lefolyó vízhozamokat egységes mederbe terelik. partvédőmű mellékág főmeder elzáró művek vezetőmű sodorvonal partvonal szabályozási vonal terelőművek (sarkantyúk)

Párhuzamművek (1) Partvédőmű kőszórás burkolattal kotrás természetes part Partvédőmű kőszórás burkolattal kotrás szabályozási kisvízszint kőburkolat szűrőrétegen kőterítés mederfenék mederszórás

Keresztirányú művek (1) Sarkantyú kőszórás szabályozási kisvízszint mederfenék kőterítés

Keresztirányú művek (2) Mederelzárás burkolat szabályozási kisvízszint mellékági vízszint fenékbiztosítás fenékszint kőszórás

Folyószabályozási kotrások - Szabályozási kotrás: a művek mederalakító hatásának meggyorsítása, a szabályozás kiegészítése. - Gázlókotrás: a hajózási viszonyok javítása. hajózási és szabályozási kisvízszint partél partél hajóút szélessége hajóút hajóút mélysége kotrás

(1994) a Szap-Budapest folyószakaszra. Tervezési előzmények Holland megvalósíthatósági tanulmány (1994) a Szap-Budapest folyószakaszra. Fő célkitűzés: A Duna ökológiai értékének visszaállítása, miközben a hajózás javul. Megvalósítás: hagyományos folyószabályozási eszközökkel. B szakasz A szakasz Rajka Szob Szap Budapest

Koncepcióterv, VITUKI (1995). Alátámasztó anyagok: - előzetes ökológiai és vízminőségi hatástanulmány, - a területfejlesztési igények felmérése és értékelése, - a meglévő és potenciális vízbázisok elemzése. legkritikusabb szakasz 18 gázló rendezése Szap Gönyű Budapest

Közös magyar-szlovák tanulmányterv (1996). A hajózhatóság érdekében szükséges beavatkozásokat sürgősségi sorrend szerint szakaszolja. közös Duna-szakasz A B C D Szob Szap

Vízjogi engedélyezési terv (1996) A szabályozás célja: a nemzetközi hajóút biztosítása a legkisebb korlátozás mellett, környezeti károkozás nélkül, A szabályozás módja: hagyományos folyószabályozási eszközökkel, A terv melléklete: előzetes környezeti hatástanulmány. Alvízcsatorna 1811 fkm Szap SZLOVÁKIA Medve Töltés Nagybajcs 1789 fkm Duna MAGYARORSZÁG Gönyű Mosoni Duna

Tervezési alapadatok és előírások A hajóút méretei a Duna Bizottság ajánlásai szerint: legkisebb hajózási vízszint (LKHV) hajóút hajóút mélysége 25+2 dm hajóút szélessége: 1791 fkm felett gázlós szakaszon 120 m 1791 fkm alatt gázlós szakaszon 150m

Tervezési alapadatok és előírások (2) a jelenlegi kisvízszintek ne süllyedjenek, a művek hatása csak kisvizeknél érvényesüljön, az árvizek és jég levezetésének feltételei nem romolhatnak, a művek a görgetett hordalék mozgását károsan nem befolyásolhatják, a mellékágak vízellátását a hajózási kisvízszinthez tartozó vízhozam káros csökkenése nélkül, az ökológiai és környezetvédelmi igényekhez igazodóan kell megoldani, a meglévő és tervezett vízbázisok védelmét biztosítani kell.

Hidraulikai vizsgálatok (1) a szabályozási művek optimális számának, elhelyezésének és hosszuknak a meghatározásához. Hidraulikai számítások: Duna hossz-szelvény 1805+750--1795+500 fkm között Töltés koronaszint modellkísérletek mozgómedrű kismintán: MASZ LNHV LKHV LKV Mederfenék

Digitális Atlasz program Elavult (1970-1975 évi felmérések), papír alapú térképek állnak rendelkezésre Korszerűtlen, nehezen kezelhető adathordozó Tárolása nagy helyigényű Nehézkes visszakeresés, nem megoldott a változások átvezetése az archiválás Hosszú idő telik el a felmérés és a dokumentálás között Költséges előállítás, nehézkes kezelés Mai igényeknek nem felel meg

Mederfelmérés Geodéziai módszerek alkalmazása

Légi felvételek Gyors adatrögzítés 50 cm-en beüli pontosság Digitalizálási lehetőség Költségkímélő

Digitális Atlasz 1. 1 2 3 4 5 6 7 8 9 10 11 12 13 15 14 16

A DUNA meder változásának tervezése kotrás, mederváltozás szimuláció Duna-szakasz Tervezett kotrás képe

Elöntés és áramlástani vizsgálatok ábrázolása

Digitális Atlasz Nyilvántartási keresztszelvények VO113 VO112 VO111 VO110 VO109 VO108 VO107 VO106 VO105 VO104 VO103 VO102 VO101

A főmeder rendezése (1) Nagybajcsi folyószakasz Nagybajcs SZLOVÁKIA átépítésre kerülő sarkantyú-sor MAGYARORSZÁG Nagybajcs

A főmeder rendezése (2) Nagybajcsi folyószakasz SZLOVÁKIA új sarkantyú hajóút új sarkantyú Nagybajcs sarkantyú átalakítás MAGYARORSZÁG

A főmeder rendezése (4) - új sarkantyúk építése Rajna új sarkantyú

A főmeder rendezése (8) - gázlós szakaszok szabályozást elősegítő kotrása Gázlók adatai 1994-1998 között SZLOVÁKIA gázló Nagybajcs gázló MAGYARORSZÁG Gázló kotrás

Mellékágak revitalizációja (2) A mellékágak rendszeres vízellátása a korábbi szabályozások és a főmeder süllyedése miatt csökkent, évenként hosszabb időszakra megszűnt. A meder feliszapolódott, növényzettel benőtt Pulai-ág

Nagybajcsi mellékág A mellékág hosszú távú megőrzése és rehabilitálása érdekében végzett beavatkozások: áteresszel kombinált bukó mederkotrás átvágás

Az erősebben feliszapolódott ágakban mederkotrást végeztek. Nagybajcsi mellékág

Köszönöm a figyelmet!