AZ ÖKOLÓGIAI ELVŰ INTEGRÁLT VÍZGYŰJTŐFEJLESZTÉS AZ EU KERETIRÁNYELV TÜKRÉBEN Dr. Ligetvári Ferenc.

Az előadások a következő témára: "AZ ÖKOLÓGIAI ELVŰ INTEGRÁLT VÍZGYŰJTŐFEJLESZTÉS AZ EU KERETIRÁNYELV TÜKRÉBEN Dr. Ligetvári Ferenc."— Előadás másolata:

1 AZ ÖKOLÓGIAI ELVŰ INTEGRÁLT VÍZGYŰJTŐFEJLESZTÉS AZ EU KERETIRÁNYELV TÜKRÉBEN Dr. Ligetvári Ferenc

2 1. Az EU Keretirányelv kialakulása 2. A Dublini Alapelvek szerepe 3. Az integrált vízgazdálkodás elve 4. A „kék víz” és a „zöld víz” integrálása 5. A vizes élőhelyek fenntartása a biodiverzitás megőrzése érdekében

3 1. Az EU Keretirányelv kialakulása

4 JÖVŐKÉPÜNK A JÖVŐKÉPÜNK AZ, HOGY KÉT-HÁROM ÉVTIZED MÚLVA MEGFELELŐ MENNYISÉGŰ, TISZTA ÉS EGÉSZSÉGES VÍZZEL MEGTEREMTJÜK A TERMÉSZET ÉS A TÁRSADALOM HARMONIKUS FEJLESZTÉSÉT.

5 Milyen kihívásokkal nézünk szembe?

6 Miért kritikus kérdés a vízgazdálkodás?

7 Lehetőségeinket meghatározzák:  Az Európai Unió irányelvei  A hazánkat átszelő folyók felvízi országainak politikai és morális felelősség-érzete  Önnön kultúráltságunk

8 Az Európai Unió a folyók jó vízállapotának megőrzése érdekében célul tűzte:  Az ökológiai és a társadalmi szempontok érvényesítését  A vízgazdálkodáshoz szükséges adatbázis kiterjesztését  A vízgyűjtőszemlélet érvényesítését

9 Az ökológiai állapot osztályozása

10 Az Európai Unióvízgazdálkodási keretirányelvének Az Európai Unió vízgazdálkodási keretirányelvénekkialakulása: igény Az igény már az Európai Közösségek Bizottsága idején megfogalmazódott. Az Európai Parlament és Tanács az 1999. évi „Első Olvasat”, majd a 2000. év eleji „Második Olvasat” alapján 2000. Decemberében jelent meg. Magyarország vízgazdálkodására a következő kötele- zettségek hárulnak: 30-40 % EU szabályozással 60-70 % hazai szabályozással valósul meg.

11 2. A Dublini Alapelvek szerepe

12 Dublini irányelvek (1992) Olyan kezdeményezés volt, amely bemutatta a vízgazdál- kodás pontos állapotát, a főbb problémákat és igazságokat kívánt szolgáltatni a közreműködök szerepéről. Ezek képezték alapját a Rió De Janeiroi-i „Feladatok a 21. századra” és a millenneumi „A jövőképtől a tettekig” című jelentéseknek.

13 Dublini irányelvek (1992) 1.Az ivóvíz egy korlátozott és kiszolgáltatott természeti készlet, amely hatékonyan fenntartja az életet, a fejlődést és a környezetet szolgálja. 2. A vízzel való bánás a közreműködői alapon történhet, bevonva a különböző szintű használókat, a tervezőket, valamint a döntéshozókat. 3. Az asszonyok (elsősorban a fejlődő világban) központi szerepet játszanak a vízzel kapcsolatos előkészítésben, irányításban és megőrzésben. 4. A víznek gazdasági értéke van valamennyi használati formában és gazdasági termékként kell kezelni.

14 3. Az integrált vízgazdálkodás elve

15 Miért olyan különleges a vízzel való gazdálkodás? A hidrológiai körfolyamatban a víz folyamatosan visszapótlódik, felhasználódik, visszaforgatódik és újra felhasználódik. Így mindnyájan függünk egymástól.

16 Kölcsönös függőség miatt van szükség integrációra Integrálás a TERMÉSZETI RENDSZEREN belül: Integrálás a természeti rendszerekkel való gazdálkodásunk és az EMBERI RENDSZEREK között: – terület- és vízhasználatok között – felszíni és felszín alatti víz között – vízmennyiség és vízminőség között – édesvíz és partmenti tengervizek között – a víz középpontba állítása a nemzetgazdaságban – koordináció biztosítása az ágazatok között – partnerkapcsolat biztosítása a társadalom és magángazdálkodás között – minden érintett bevonása

17 Egy új paradigma felé haladva Az alágazati vízgazdálkodástól az ágazatközi vízgazdálkodásig

18 Újszerűség a hazai szabályozásban:  A különböző típusú beavatkozások és azok hatásai- nak összefüggéseinek egységes vizsgálata  A társadalom széleskörű bevonása a döntéshozatalba a természet- és a környezetvédelem érvényesülése érdekében

19 A környezeti elemek közül a víznek kiemelt szerep jut a fenntartható fejlődés (megtartó, stabilizáló fej- lesztések) érdekében. A megtartás széleskörű összefogáson alapszik, amelynek részei a következők: A vízkészletek értékelése adatgyűjtő hálózatok és értékelő eljárások, környezeti hatásbecslési (KHB) technikák, kockázatbecslési eszközök, például az árvizek és aszályok esetére,

20 4. A „kék víz” és a „zöld víz” integrálása

21 A vízgyűjtőfejlesztés alapja a folyógazdálkodás kialakítása. Természetvédelmi igények a területi vízgazdál- kodással szemben A folyó ökológiai folyosói szereppel bír: - élőhelyként, - vándorlási feltételként. Megoldandó feladat: - hossz- és keresztirányú átjárhatóság, - zavartalanság megteremtése. Kerülni kell: - a településközeli területeket, - szűk árvízlevezető szelvényeket.    

22 „Zöldfolyosó” a szárazföldi élőlények részére Javasolt terület: - hullámtér - ártér Zavaró hatásúak: - település - folyóhoz települt ipari üzem - vízmozgást szabályozó művek Megvalósítás: - mentett oldalon, - ártéren erdősített résszel összekapcsolva.

23 A „zöldfolyosó” kialakítása

24 „Kékfolyosó” a vízi élőlények részére A fajok vonulásának megszűnése. (A tokfélék a vízlépcsők építése miatt eltűntek a vizeinkből.) Megoldás: - jó szerkezetű hallépcsők, - durva rampák.

25 A „kékfolyosó” kialakítása

26 5. A vizes élőhelyek fenntartása a biodiverzitás megőrzése érdekében

27 A fajok sokféleségének megtartása érdekében az élőhelyek vízellátását az ökológiai rendszerek egyensúlyának fenntartásával kell elvégezni. Az Európai Gazdasági Bizottság ajánlása szerint nemcsak a védett területeken, hanem vízgyűjtők teljes felü- letén az élőhelyek megőrzésére, az életfeltételek javítására illetve rehabilitására kell törekedni. Az ökológiai és az ökonómiai összefüggések jövőbeni kapcsolatrendszerében a területegységre eső terme- lékenység-növeléséről az egységnyi vízmennyiségre jutó termelékenység növelésre kell a hangsúlyt helyezni.

28 A természeti erőforrások jelenlegi készletével úgy kell gazdálkodni, hogy a társadalmi folyamatok ne gyengítsék az egyensúlyban lévő tájszerkezet, az életet fenntartó faji sokszínűséget tartsák meg, ezzel megteremtve az eljövendő generációk életterének biztonságos továbbvitelét. Ennek egyik lehetősége a Dublini Irányelvekben rögzítettek betartása, amely a Burtland-féle „harmonikus fejlesztés” ébren tartását is szolgálta. Az irányelvekben megfogalmazottak magukban foglalják a módosítás és a változtatás lehetőségét, vagyis nyitottságával a tudatos fejlesztésre ösztönöz. A környezeti és ökológiai fenntarthatóság

29 Hogyan válthatók át a Dublini Alapelvek tettekké?

30