GLOBALIZÁCIÓ

GLOBALIZÁCIÓ FOGALMA Azoknak a bonyolult folyamatoknak az összessége, amelyek a gazdaság, a technika, a pénzügy, a politika és a kultúra területén az egész Földre kiterjedő új rendszereket hoznak létre.

Globalizáció kialakulása A modern értelemben a globalizáció először a hatvanas-hetvenes évek fordulóján jelent meg. Római Klub (1968) jelentése következtében egyre több, a Földünk sorsáért aggódó tudós, környezetvédő aktivista kezdett el foglalkozni a globális környezetvédelmi problémákkal. A Római Klub egy nem hivatalos szervezet. 100 tagja van kb. 40 országból (a Nyugat, a Kelet, valamint a harmadik világ országait is beleértve) A tudományt, az oktatást, az üzleti életet, valamint kormányokat és nemzetközi szervezeteket képviseli Célja, hogy elősegítse az általa „világproblematikának" nevezett világméretű problémák megértését a döntéshozók és a közvélemény körében. Tanulmányok elkészítésére ad megbízásokat, találkozókat szervez, tanácskozásokat tart, és tagjai személyes kezdeményezései révén nem hivatalos tevékenységet folytat.

"Gondolkozz globálisan, cselekedj lokálisan!" A ~ eredeti jelentése rámutat arra, hogy a környezetszennyezés nem egyszerűen helyi, hanem határokon túlnyúló probléma lett. Az emberi tevékenységeknek az egész bolygóra kiterjedő hatása van. (savas eső, ózonlyuk, éghajlatváltozás stb.) A Klub mottója: "Gondolkozz globálisan, cselekedj lokálisan!"

A földi ökoszisztéma teherbíró képessége azonban véges, nem viseli el a végtelen növekedést. (növekvő környezeti terhelés, szennyezés) A világméretű gazdaság egyre gyorsuló fejlődésének az előnyös hatásai mellett káros globális problémák is felmerülnek pl.: globális felmelegedés az üvegházhatás fokozódása miatt, ózonlyuk savas esők a tengerek szennyezése a levegőszennyezés az erdők pusztulása, a természeti erőforrások kimerülése urbanizációs válság

A gazdasági globalizáció A 80-as 90-es évekre a globalizáció tartalmát alapvetően a politikai-gazdasági csoportok tevékenysége határozta meg. 20. sz-ig független, földrajzilag körülhatárolható , lokális rendszerek éltek egymástól elszigetelten vagy egymásra kölcsönösen hatva, de identitásukat, mindvégig megőrizve. A tömegkommunikációnak is köszönhetően a globalizációnak már egy új jelentése terjedt el, amelyben az internet fejlődésén, a kommunikáción, a kereskedelem, a pénzpiacok, a nemzetek feletti vállalatok egész bolygóra való kiterjedésén van a hangsúly.

A politikai és kulturális kölcsönhatások is létrehoztak olyan értékeket, eszméket, szokásokat és intézményeket  melyek általánossá váltak és megkönnyítették a lokális rendszerek, csoportok érintkezését. A nemzetállamok voltak, a „kötőelemek” kitalálói, felhasználói és elterjesztői A politikai, gazdasági stb. szálak bonyolultan összefonódnak  következményeik az egész világot érintik A pénzügyi tevékenységek, a nemzetközi kereskedelem, nemzetek feletti globális szinten működnek. Ennek következményeként hatásuk globális (pl. pénzügyi – kereskedelmi válságok).

A gazdasági globalizáció főbb jellemzői: Összekapcsoltság gazdasági, kulturális homogenizáció fogyasztói társadalom létrejötte a gazdasági polarizáció, a jövedelmi különbségek növekedése a gazdasági, politikai hatalom koncentrációja túlnépesedés erősödése  új népbetegségek környezeti, szociális problémák erősödése városi népesség növekedése az információs és kommunikációs technológiák fejlődése, gyorsulása

Napjainkban rövidülés-gyorsulás A globalizáció a nemzetállami határok "elmosódását" jelenti az élet szinte minden területén. A közlekedés fejlődésével és a számítástechnikai forradalommal a korábban áthidalhatatlannak tűnő távolságok minimálisra rövidültek. A repülőgép segítségével néhány óra alatt a Föld bármely pontjára eljuthatunk. A nemzetközi pénzügyi tranzakciók a számítógépek segítségével alig egy-két másodpercet vesznek igénybe, a híradástechnika az információk rendkívül gyors áramlását teszi lehetővé.

A globalizáció nem csak nemzetköziesedést jelent, hanem egyben a világ egységessé válását is. transznacionális, multinacionális vállalatok, amelyek ugyanazokat a termékeket állítják elő és értékesítik a Föld szinte minden országában. (McDonald’s, Auchan, Snickers) a globalizáció egyik látványos jele, hogy a világ minden nagyvárosában egyforma szupermarketekben kaphatóak egyforma áruk A globalizáció következtében egymástól igen távol élő emberek, közösségek is kapcsolatba kerülnek egymással, új közösségi terek létrejötte. (internet  chat, fórumok stb.) Növekszik a kölcsönös függőség (gazdasági, pénzügyi, nyersanyag…)

A híradástechnika (műholdak) fejlődése, az Internet olyan kulturális mintákat, fogyasztói szokásokat, életstílust közvetít (elsősorban a fejlett országokét), amelyek hatására a nemzetek polgárai egyre inkább világpolgárokká válnak.

Globalizáció sokarcúsága György Lajos (ökofilozófus)  ~ lényege a világgyarmatosítás Mihály Péter (közgaszdász)  a ~ egyre gyorsabban terjedő gazdasági, életmódbeli és világnézeti felfogás Gyulai Iván (ökológus)  ~ lényegét a fogyasztói társadalom kultúrájának erőszakos elterjesztésében látja

Világmodellek 70-es évekre érzékelhetővé vált hogy az összegyűlt problémák gazdasági és társadalmi összefüggései vitathatatlanok Fontos hogy az emberiség tanuljon és cselekedjen  különben konfliktusok sorozata várható A globális összefüggések, hatások, jó közelítéssel történő gyors vizsgálatára a modellezés nyújt lehetőséget. A vizsgálatra különböző modellek születtek, amelyeket két alapvető csoportba sorolhatunk: Verbális (logikai összefüggéseken alapul) Számítógépes modell

Verbális – számítógépes modellek  Gondolkodási modell Az információk gazdag együttesével rendelkeznek olyan megfoghatatlan dolgokról, mint a motivációk és az értékek Könnyen – gyorsan és olcsón működtethetőek  Számítógépes modell Szigorúak, pontosak, ellentmondásmentesek Bárki számára érthető és hozzáférhető A paraméterek gyorsan változtathatóak és egyből kipróbálhatóak

"Gondolkozz globálisan, cselekedj lokálisan!" (Római Klub)