SE FOK Sugárvédelem, 2011/2012 A SUGÁRTERHELÉS FAJTÁI ÉS SZINTJEI, LAKOSSÁGI SUGÁRTERHELÉS 2011. október 26 (szerda), 14:50-16:00, Árkövy terem Dr.

Slides:



Advertisements
Hasonló előadás
Levegőminőség. Terhelés minden olyan anyag és E, ami többletként adódik a természetes állapothoz Csoportosítás - méret/halmazállapot (ülepedő por, korom;
Advertisements

Gadó JánosNukleáris biztonság - 4 Az atomerőművek környezeti hatásainak elemzése.
Bäumler Ede, Erdős Kálmán, Sarkadi András GAMMA Műszaki Részvénytársaság ELJÁRÁS HASADÁSI ÉS AKTIVÁCIÓS RADIOIZOTÓPOKKAL KONTAMINÁLT ÉLELMISZEREK FOGYASZTHATÓSÁGÁNAK.
Radioaktivitás mérése
Ügyvezető igazgató, RHK Kft.
EURÓPAI VESZÉLYESÁRU BIZTONSÁGI TANÁCSADÓK SZAKMAI TALÁLKOZÓJA BONN / GGVD – NÉMETORSZÁG (2) BIZTONSÁGI TANÁCSADÓK NEMZETKÖZI SZAKMAI EGYESÜLETE – BTE.
EURADOS ANNUAL MEETING BRAUNSCHWEIG, 2009 (BESZÁMOLÓ) Osvay Margit MTA Izotópkutató Intézet Budapest.
2010. Augusztus 16. és Augusztus 17. hajnala.
Közérdekű munka büntetés Dr. Hatvani Erzsébet főigazgató Igazságügyi Hivatal december 12.
Radioaktivitás és atomenergia
ENVI-ART Környezetvédelmi Tanácsadó és Szolgáltató Kft.
Összetett minták belső részleteinek vizsgálata Prompt- Gamma Aktivációs Analízissel (A nukleáris analitika multidiszciplináris alkalmazása) Révay Zsolt,
AEROSZOL RÉSZECSKÉKHEZ KÖTÖTT RADON LEÁNYELEM AKTIVITÁSOK NUKLID-SPECIFIKUS MEGHATÁROZÁSA Katona Tünde, Kanyár Béla, Kávási Norbert, Jobbágy Viktor, Somlai.
A környezeti radioaktivitás összetevői
Elektromágneses terek, ártó-káros sugárzások az ember környezetében
A környezetirányítás jogszabályi háttere
Elektromágneses terek, ártó-káros sugárzások az ember környezetében
A termeszétes radioaktivitás
Készítette: Borsodi Eszter Témakör: Kémia I.
IONIZÁLÓ SUGÁRZÁSOK Dr. Sárváry Attila.
Pázmány - híres perek Pázmány híres perek.
2. AZ ENERGETIKA ALAPJAI.
Levegőtisztaság-védelem 6. előadás
A természetes háttérsugárzás és az
Sugárvédelem, dozimetria
Radioaktivitás Bomlási kinetika
A bomlást leíró fizikai mennyiségek
Levegőtisztaság-védelem 1. előadás
Nukleáris anyagok azonosítása és jellemzéseIKI - Izotóp Kft közös ülés ápr. 26 Nukleáris anyagok azonosítása és jellemzése Az MTA Izotópkutató Intézetében.
DÓZISFOGALMAK ELNYELT DÓZIS: D
TERM. + MEST. EREDETŰ ST. VILÁGÁTLAG: Kb. 2,8 mSv/év
IV. Nukleáris sugárzások detektálása
Ionizáló sugárzások egészségügyi hatásai
MIT KELL TUDNI A NUKLEÁRISENERGIA ALKALMAZÁSÁRÓL AZ ÚJ OKJ-BEN
Környezetgeokémiai előtanulmány a CO 2 és radon együttes előfordulása kapcsán Baricza Ágnes ELTE TTK, Környezettudomány M.Sc. 1 évf. Témavezető: Szabó.
A szelektív gyűjtés helyzete, eredményei Kommunikációs kihívások
Adatnyerés a)Térkép b)Helyi megfigyelések c)Digitális adatbázis d)Analóg táblázatok, jelentések e)Távérzékelés.
Magyar Tudományos Akadémia Kémiai Kutatóközpont Izotópkutató Intézet Sugárbiztonsági Osztály ICP-SFMS alkalmazása radionuklidok meghatározására környezeti.
Nukleáris környezetvédelem
RADIOAKTÍV HULLADÉKOK Dr. Zagyvai Péter szerkesztette: Dudás Beáta
Környezetmérnök képzés nukleáris vonatkozásai a jelenben és a jövőben a PTE Pollack Mihály Műszaki Karán Dolgosné Kovács Anita – Szűcs István – Várhegyi.
A nemzetközi és a hazai sugárvédelmi szabályozás
A sugárvédelem rendszere, alapelvek
A sugárvédelem alapjai
A sugárvédelem alapjai
A termeszétes radioaktivitás
A radioaktív sugárzás biológiai hatása
Bontsd fel a zárójeleket, vonj össze, majd helyettesíts be!
Tájföldrajzi megfigyelések a Szentendrei-szigeten
A termeszétes radioaktivitás
A felszíni vizek védelmének új szabályozása Botond György vezető főtanácsos Környezetvédelmi Minisztérium Környezeti Elemek Védelmének Főosztálya.
Csurik Magda Országos Tisztifőorvosi Hivatal
1 Gyarapodó Köztársaság Növekvő gazdaság – csökkenő adók február 2.
Az elektromágneses terek munkahelyi szabályozása
RADONVIZSGÁLATOK AZ EGRI TÖRÖKFÜRDŐBEN
Környezetkémia-környezetfizika
Üledékes sorozatok tagolás - agyagindikátorok
Dozimetria, sugárvédelem
Környezettan Előadás Ajánlott irodalom:
Az atom sugárzásának kiváltó oka
1 Az igazság ideát van? Montskó Éva, mtv. 2 Célcsoport Az alábbi célcsoportokra vonatkozóan mutatjuk be az adatokat: 4-12 évesek,1.
Természetes háttérsugárzás komponensei
1 SE FOK Sugárvédelem, 2015/2016 A SUGÁRTERHELÉS FAJTÁI ÉS SZINTJEI, LAKOSSÁGI SUGÁRTERHELÉS november (szerda), 14:10-15:20, Árkövy előadó.
Bővített sugárvédelmi ismeretek 3. A sugárvédelem rendszere Dr. Csige István Dr. Dajkó Gábor MTA Atommagkutató Intézet Debrecen TÁMOP C-12/1/KONV
Bővített sugárvédelmi ismeretek 4. Gyakorlati sugárvédelem Dr. Csige István Dr. Dajkó Gábor MTA Atommagkutató Intézet Debrecen TÁMOP C-12/1/KONV
A sugárvédelem jogszabályi megalapozása
A sugárvédelem nemzetközi szervezetei
Az MTA Atomki részvétele a Nemzeti Nukleáris Kutatási Programban
Radioaktív lakótársunk, a radon
A maghasadás és a magfúzió
Előadás másolata:

SE FOK Sugárvédelem, 2011/2012 A SUGÁRTERHELÉS FAJTÁI ÉS SZINTJEI, LAKOSSÁGI SUGÁRTERHELÉS 2011. október 26 (szerda), 14:50-16:00, Árkövy terem Dr. Kanyár Béla, SE Sugárvédelmi Szolgálat

Sugárterhelések osztályozásának szempontjai Sugárforrás elhelyezkedése: külső, belső sugárzás (az emberi testhez viszonyítva) Sugárzás eredete, forrása: természetes, mesterséges Sugárzás fajtája: α-, β-, γ-, neutron, …. Sugárterhelés szabályozása, ellenőrzése (expozíciós fajták): tervezett, veszélyhelyzeti, meglévő Időtartam (akut: 1-2 nap alatt, krónikus: évek) Exponált csoportok, személyek (expozíciós kategóriák): foglalkozási, lakossági, orvosi, (bióták?) Az elhatárolódás, kategorizálás, osztályozás több esetben nem egyértelmű!

Külső és belső sugárterhelés külső belső Dózisteljes. Lekötött dózis: ∫ D(t) dt τ ˚ τ idő Integrálási időtartam szabályozáshoz: τ = 50 év (felnőtt), 70 év (gyermek)

Lakossági sugárterhelés eredete, forrása, dózisa Természetes sugárterhelés évi  2,5 mSv effektív dózis (külső + belső) Mesterséges sugárterhelés évi  1,7 mSv effektív dózis (elsősorban külső, orvosi diagnosztika)

Természetes: Kozmogén és földkérgi radionuklidok Univerzum (ionok, α-, β-, n-, müon- … sugárzás) n γ γ

Természetes: kozmikus sugárzások dózisa µSv h-1

Tórium sorozat Aktínium sorozat Urán sorozat A földkérgi sugárterhelést meghatározó természetes radioaktív bomlássorok Tórium sorozat Th-232 T=14 mrd év . . . Rn-220 32 s . . . Pb-208 stabil Aktínium sorozat U-235 T=0,72 mrd év . . . Rn-219 3,9 s . . . Pb-207 stabil Urán sorozat U-238 T=4,5 mrd év . . . Rn-222 3,8 nap . . . Pb-206 stabil Lényeges folyam.: Rn-emanáció: a Rn nemesgáz a kristályrácsból kiszabadul a talajgázokba Rn-exhaláció: a Rn a talajból kikerül a légkörbe.

Rn-222 koncentrációk Különösen télen, amikor kicsi a szellőztetés, a lakótérben felgyülemlik a Rn-nemesgáz. Az emberek többsége életének kb. 80 %-ban zárt térben tartózkodik (dolgozik, szórakozik, alszik,…) Lakószoba (indoor) 100-500 Bq/m3 Külső légkör (outdoor) 5-10 Bq/m3, h=200-300 m magasságig szellőzés Rn-222 (nemesgáz) α Ra-226 Rn-222 exhaláció talaj 500-2000 Bq/m3 Rn-222

Radon és leányelemei a lakóterekben (Rn-forrás: épületanyag, falak

Rn-koncentráció változása 5-6 óránkénti, néhány perces szellőztetés esetén CRn (Bq/m3) 300 200 100 Néhány perces szellőztetések 6 h 9 h 12 h 15 h 18 h

Mesterséges forrásokból eredő sugárterhelés - orvosi sugárterhelés (mint páciens, rtg diagn.) - atomerőművek, izotóplaboratóriumok környezetében a levegő, növényzet… radionuklid koncentrációja - radioakt. hull. tárolók környezetében a kutak, forrás vizek radionuklid tartalma Ezek a jelentősebb, mesterséges lakossági sugárterhelés járulék komponensek.

Nukleáris üzemből, izotóplaboratóriumból kikerülő radioaktív anyag mozgása a környezetben: expozíciós útvonalak külső sugárterh. belégzés Élelmiszer növény Légkör Talaj felvétel Takarmány növény Forrás öntözés Ember Állat, állati termék Felszíni víz Szedimentum Vízi növény, hal külső sugárterh. A radioaktív anyag migrációja a bioszférában és besugárzási útvonalak az ember esetén (szaggatott nyíl a sugárzás, folyamatos nyíl a radioaktív anyag terjedését jelöli)

Légköri terjedés nukleáris létesítmény (atomerőmű,…), izotóplaboratórium,… környékén Normál üzem mellett a forrástól 2-3 km távolságban már rendszerint nem mérhető a szennyeződés, csak becsülhető a kibocsátásból és a meteorológiai adatokból (Gauss-féle terjedési modellek).

Table 10. Worldwide average annual doses in the environment (dose to the human body). The ranges correspond to about a 90% confidence interval Átlagos környezeti dózisszintek, a konfidencia intervallumokkal (természetes) Forrás, komponensek Átlagos dózis és intervallum (mSv) Kozmikus, külső, effektív dózis, éves 0,38 (0,3-1,0) Kozmogén radionuklidok belégzése, lenyelése (belső, lekötött effektív dózis), éves 0,012 (0,008 - 0,02) Földkérgi, külső, effektív dózis, szabadban, éves lakóépületben, éves 0,45 (0,3-0,6) 0,55 (0,4-0,8) Földkérgi, belső, lekötött eff. dózis (kivétel: Rn leányelemei), éves 0,27 (0,2-0,5) Földkérgi, belső, lekötött eff. dózis, Rn és leányelemei, éves 1,2 (0,5-5,0) Földkérgi, belső, lekötött egyenérték dózis tüdőre, Rn és leányelemei, év 10 Technológiák következményeként, emelkedett természetes expozíció: lakóépületben, repülés nagy magasságban (TENORM, … )  

Átlagos környezeti dózisok (folytatás: mesterséges források) Table 10. Worldwide average annual doses in the environment (dose to the human body). The ranges correspond to about a 90% confidence interval Átlagos környezeti dózisok (folytatás: mesterséges források) Forrás, komponensek Átlagos dózis és intervallum (mSv) Orvosi, külső (elsősorban rtg diagn), effektív dózis, éves 1,5 (0,1-5) Atomerőművek (1-5 km távolságban), éves 0,01 ( - 0,1) Atombomba (Hirosima, Nagaszaki, városterületeken belül) 100-5000 Atomfegyver kísérletek, északi félteke 0,1-2 déli félteke < 0,01 Csernobili baleset, effektív dózis r ≈ 30 km-es körön belül 1-20 Közép- és Nyugat Európa Észak Amerika 0,01 Japán SE rtg munkahelyeken a dolgozók (utóbbi 3 évben): ≈ 0,5 mSv / év SE fogászati rtg munkahelyeken a dolgozók (u 3 év): < 0,3 mSv / év SE izotópos munkahelyeken a dolgozók (u 3 év): ≈ 0,7 mSv / év  

Orvosi sugárterhelések (eff. dózis per vizsgálat)

Hírsugár (2007. július), Sugárhumor/Déri Zsolt (Eötvös Loránd Fizikai Társulat Sugárvédelmi Szakcsoport)

Tipikus mérési viszonyok Külső sugárzás mérése (esetek közel 100 %-ban a fogorv. alkalmazásban) - képi diagnosztika - sugárterápia - rtg sugárzás, energia: ≈ 60 keV (20-150 keV), ionizációs kamrával dózis, ill. dózisteljesítmény mérés Radioaktív izotóp, mint nyomjelző mérése szöveti mintákban, ill. nukleáris medicina (esetek néhány %-ban) - anyagcsere (in vivo: lágy szövetek, csontok … ) - fogminták radionuklid szennyeződése (kémiai mintafeldolgozás, majd mérés NaI(Tl), folyadék-szcintillációs stb. detektorral) - aktivációs elemzések - α-, β- és γ-sugárzás, mint szennyeződés mérése dörzsmintában stb.

Környezeti monitorozás Folyamatos (néhány percenkénti) mérés, kb. 1 m magasságban, rendellenesség gyors észlelésére „Esőcsúcsok”: megnőtt lemosódás a talajra, a levegőből

Személyi doziméterek

Egésztest számláló, inkorporált radioizotóp kimutatására (mérési geometriák) detektor

Szkennelő egésztest számláló, két detektorral

A Cs-137 megjelenése a fővárosi lakosságban (Andrási A A Cs-137 megjelenése a fővárosi lakosságban (Andrási A., …(KFKI) mérései). (A Cs-137 E=662 keV energiájú gamma-sugárzást bocsát ki, ami nagyrészt áthatol az emberi testen, azaz az emberbe, belégzéssel, élelmiszerrel bekerült radionuklid az emberi testen kívül is „jól” mérhető.) Légköri atomfegyver kísérletek, SzU-USA, 1945-1964

90Sr radionuklid (tiszta β-sugárzó 90Sr radionuklid (tiszta β-sugárzó. s 1-2 mm testszövetben is elnyelődik a sugárzás, azaz emberi testen kívül „alapvetően” nem mérhető, ezért csak mintavétellel és pl. folyadékszcintillációs detektorral) maradó fog SzU-USA egyezm. tejfog Atomfegyver kísérletek (SzU,..)

Irodalom: Nemzetközi Biztonsági Alapszabályzat: az ionizáló sugárzás elleni védelem és a sugárforrások biztonsága (fordítás 1996-ban, az eredeti kiadvány: IAEA Safety Series No. 115, Vienna, 1996) Köteles Gy. (szerk): Sugáregészségtan. Medicina Könyvkiadó, Budapest 2002. Kanyár B., Béres Cs., Somlai J., Szabó S. A.: Radioökológia és környezeti sugárvédelem. Veszprémi Egyetemi Kiadó, Veszprém, 2004 (2. kiadás). 1996. évi CXVI. törvény az atomenergiáról. Magyar Közlöny 1996/112. szám (XII.18.) 6321-6334. Az egészségügyi miniszter 16/2000 (VI.8.) EüM rendelete. Magyar Közlöny 2000/55. szám, 3204-3228. A környezetvédelmi miniszter 15/2001. (VI.6.) KÖM rendelete. Magyar Közlöny, 2001/62. szám, 4004-4012. EU Radiation Protection No. 136, 2004. European guidelines on radiation protection in dental radiology ICRP Public. No 103, Pergamon P., NewYork, London, 2007. Fehér I., Deme S. (szerk): Sugárvédelem. ELTE Eötvös Kiadó, Budapest, 2010 (600 oldalas, 8 szerző).