Az élelmiszerek mikrovilága

Slides:



Advertisements
Hasonló előadás
Mentsük meg saját magunkat?! Egészségfejlesztés I.
Advertisements

Bélférgek ;).
Öntisztuló felületek Tőkés Réka XII. A Bolyai Farkas Elméleti Líceum
Tallósy Szabolcs Péter, Dr. Janovák László, Prof. Dr
A TUDATOS VÁSÁRLÁS Venni vagy nem venni?.
Élősejtszám meghatározás
Salmonellosis elleni védekezés baromfiállományokban
A munkaegészségtan oktatása Magyarországon
Egészséges táplálkozás
Enterobaktériumok, Coliformok, E. coli, és Salmonella kimutatása
Aktív, egészséges életmód alsó tagozatos diákoknak
Mik azok a mikrobák?.
Egészséges táplálkozás Mindent tudunk róla A csapból is ez folyik Unalmas téma Nem lehet semmit enni Mi jut eszünkbe róla ?
A nyersanyagban rejlő veszélyek
KÖRNYEZETVÉDELEM VÍZVÉDELEM.
Nehezen gyógyuló fekély kezelése ezüstionos kötszerrel
A helyes táplálkozás.
Az Európai Tudományos Bizottság véleménye az élelmiszerek "ochratoxin A" tartalmáról (1998 szeptember 17) 1.Bevezetés A bizottság beszámolt az 1994 szeptember.
Egy folyékony mintában valamilyen baktérium koncentrációját szélesztést követően agarlemezes telepszámlálással határozzuk meg. Tízes alapú hígítási sort.
Élősejtszám meghatározás
A vírusok törzse.
Kedvező hatásai: Központi szerepet játszik a csontfejlődésben. Ha a kicsi gyermekek szervezetében alacsony a D-vitamin szintje, nem megfelelően fejlődik.
új klórmentes fertőtlenítőszer széles antimikrobiális spektrummal
Puskás Zoltánné, Dr. Bajnay Benő
ALKALMAZÁSOK ÉS LEHETŐSÉGEK Dr. Fekete András egyetemi tanár BCE Élelmiszertudomány Kar Fizika-Automatika Tanszék.
„Vegyszerezett világ” Növényvédő szerek Pál János, Levegő Munkacsoport.
49. kísérlet Az ecetsav reakciói
Penészgomba vizsgálat levéltári iratátvételek során
Mikrobiológiai veszélyek
Nitrifikáció vizsgálata talajban
Az élelmiszer-biztonság és gyártástechnológia
Cianobaktériumok izolálása és megszámlálása Készítette: Horváth Attila.
UROINFECTIO HÚGYúTI FERTŐZÉSEK.
FOLYADÉKVESZTÉS ÉS REHIDRÁCIÓ
Madárürülék fürdővíz-szennyező hatásának vizsgálata
Növény monitoring Ambrus Á., Györfi L., Vásárhelyi A. Az élelmiszerekben elforduló növényvéd-szermaradékok élelmiszerbiztonsági megítélése 5/2002. (II.
Aktív, egészséges életmód alsó tagozatos diákoknak
Mi fán terem az ételhulladék?
Vízminőség-védelem Készítette: Kincses László. Milyen legyen az ivóvíz? Legyen a megfelelő… mennyiségben minőségben helyen Jogos minőségi elvárás még,
Az élelmiszerek romlása
Bakteriális fertőzések
Készítette:Haller Gabriella 10.d ;)
Testi - lelki egyensúly
Gastrointestinális fertőzések/2 V. évfolyam, I. félév,
Testünk építőkövei – a vitaminok
BAKTERIÁLIS SZENNYEZÉS
Készítették: Kun Vivien Retkes Vanessza Urbán Ibolya 8.a.
Páciens fertőzések eredetének meghatározása. Összefüggés A fertőzött beteget a kórházban ápolták egy műtétet követően. Az ápolás során minden nap más.
Bakteriális azonosítási folyamat
Tojás és tojástermékek mikrobiológiai kockázatának
A probiotikumok II..
1 A probiotikus gyógyszerek szerepe a gyógyszerészi gondozásban.
7. lecke Az ember és az egysejtűek. Baktériumok  Kórokozó baktériumok -viszonylag kevés faj - paraziták - paraziták károsítják a gazdaszervezetet: károsítják.
10. rész :Táplálékunk összetevői Ásványi anyagok Klikk a folytatáshoz.
MEGNEVEZÉS VIZSGÁLAT n c m M TejporSalmonella /25 g S. aureus x10 2 L. monocytogenes /25 g Coli f orm Darabolt hús,
GYAKRAN ISMÉTELT KÉRDÉSEK II.
- A WHO szerint a leggyakoribb betegségek közé tartoznak.
Fontosabb fertőző betegségek a gyermekközösségekben
SALMONELLA Gr - pálcák, csillók, bifázisos, H1 és H2 antigének
Mikrobák mennyiségi meghatározása
10. rész :Táplálékunk összetevői
Élelmiszer lábnyom.
Fotonikus kristályok előállítása és vizsgálata
T: Fonálférgek.
Tejsav előállítása Lactobazillus Delbrueckii által
Gennykeltő baktériumok
Alapfogalmak ételfertőzések, ételmérgezések témakörben
Különböző spéci mikroszkópok és festési eljárások
Pulyka az egészséges táplálkozásban
Élelmiszer lábnyom.
Előadás másolata:

Az élelmiszerek mikrovilága Jeszenszky Csengele és Lőrincz Hanna Bolyai Farkas Elméleti Líceum, XI.A Felkészítő tanár: József Éva Mentor: dr. Jeszenszky Klára

1.Bevezető Az élelmiszereket különböző baktériumok szennyezhetik Az ételmérgezések jelentős betegségcsoportot képeznek A betegségek terjedhetnek: fertőzött ivóvízzel, élelmiszerrel

Baktériumok Az Escherichia coli: A Salmonellák: bármilyen típusú élelmiszerben előfordulhat normális bélflóra legfontosabb tagja B- és K vitamint termel humánpatogén törzseik hasmenést okoznak A Salmonellák: leggyakrabban húsban és tojásban fordulnak elő humánpatogén törzse hastífuszt okoz

Baktériumok A Staphylococcusok: A Bacillus cereus: leggyakrabban a tejben fordulnak elő bőrön, orrnyálkahártyán, székletben található elsősorban gennyes folyamatot és ételmérgezést váltanak ki A Bacillus cereus: zöldségeken, gyümölcsökön található az ételmérgezés tüneteit egy fehérjeszerű anyagcseretermék okozza, amely mérgező hatású

2.Anyag és módszer Szükséges eszközök :

Eszközök:

Táptalajok: MYP XLD

A táptalajok előkészítése Feloldjuk a táptalajt desztillált vízben Megvizsgáljuk a pH-ját 121 fokon az autoklávban sterilizáljuk

Élelmiszerminta előkészítése Az élelmiszermintát feloldjuk pepton vízben Állni hagyjuk körülbelül egy fél órát

Leoltás és inkubálás 1 ml előkészített élelmiszer mintát bepipettázunk egy steril Petri csészébe Ráöntünk 15 ml sterilizált táptalajt Mindegyik Petri csészét betesszük az inkubátorba: A Staphylococcust, Bacillus cereust, Salmonellát 37 celsius fokra 24 órára Az Escherichia coli 44 celsius fokra 24 órára

Petri csészék vizsgálata Escherichia coli – 0,5-1 mm átmérőjű, zöldeskék, kerek telepek formájában látható

Staphilococcus aureus – 0,5 mm átmérőjű, kerek, fekete vagy sötétszürke telepek, amelyeket kicsapódásos udvar vesz körül

Bacillus cereus – nagy, 0,5-1 cm átmérőjű, rózsaszín telepeket fejleszt, általában kicsapódásos udvarral körülvéve

Salmonella - XLD táptalajon: 1 mm átmérőjű, fekete közepű telepek, amelyeket egy átlátszó rózsaszin udvar vesz körül - Bismuth sulphite agar táptalajon 0,5-1 mm átmérőjű, fekete telepek fémes csillogással, amelyek az alattuk levő táptalajt is megfeketítik

3.Eredmények Az üzletben vásárolt tejből semmilyen baktérium nem volt kimutatható. A házi termelőktől vásárolt termékekből a következő baktériumokat mutattuk ki: Az Escherichia coli – 3 tejmintából kimutatható volt; Koaguláz-pozitív staphylococcus – 2 tej és 3 sajtmintában volt jelen; Bacillus cereus – mindhárom zöldségből kimutattuk; Salmonella – nem volt jelen az élelmiszerekben

4.Következtetések az élelmiszereket biztonságos forrásból kell vásárolni biztonságos tárolásra és csomagolásra van szükség szennyvízzel való öntözést meg kell tiltani a már fogyasztásra kész élelmiszereket külön kell tárolni a potenciálisan kórokozókat tartalmazó élelmiszerektől az ételeket főzés után frissen kell elfogyasztani vagy pedig lehűtve kell tárolni a főzőedényeket és étkezési eszközöket megfelelőképpen kell tisztítani a zöldségeket és gyümölcsöket fogyasztás előtt alaposan meg kell mosni az élelmiszerek tárolóhelyét tisztán kell tartani

Könyvészet Kertai Pál, 1982, Közegészségtan, Medicina kiadó Jurányi Róbert, 1998, A fertőző betegségek általános és részletes járványtana, Medicina kiadó Ádány Róza, 2006, Megelőző orvostan és népességegészségtan, Medicina kiadó Gergely Lajos, 2003, Orvosi mikrobiológia, Alliter kiadó

Köszönjük a figyelmet! Köszönjük az engedélyt a Marosvásárhelyi Regionális Közegészségügyi Központnak a vizsgálatok elvégzésére!