Az IOSHA felmérés ország- eredményeinek összefoglalása IOSHA záró konferencia Budapest, május 14

Nemzetközi számítások szerint a munkával kapcsolatos egészségkárosodások kiadásai és veszteségei meghaladják a bruttó nemzeti össztermék értékének 4%-át. Ez hazánkban jelenleg körülbelül milliárd forintos kárt okoz.

Makro szinten: a magas költségek gátolják a gazdasági növekedést, hiszen azok jelentős része a társadalombiztosításra és az államháztartásra hárul. Mikro szinten: a munkahelyi balesetek és foglalkozási megbetegedések súlyos kiadásokat jelentenek a vállalkozások, különösen a kis- és közepes méretű vállalatok számára is. A munkavállalók biztonságának és egészségének védelme tehát mindenki érdeke.

A Munkaadók és Gyáriparosok Országos Szövetsége (MGYOSZ) által lefektetett etikai alapelvek között az első háromban szerepel a munkahely biztonságának fenntartása, ez tehát – a hatályos jogszabályokkal összhangban – évek óta egy alapelvárás tagjainkkal szemben.

Az európai és nemzeti stratégiai célokkal összhangban az MGYOSZ 2009 márciusában sikeres pályázatot nyújtott be az Európai Bizottsághoz „IOSHA – Improving the OSH (Occupational Safety and Health) awareness of employers and employees in CEE (A közép-kelet-európai munkaadók és munkavállalók egészség- és biztonságtudatosságának fejlesztéséért)” címmel.

A projekt céljai I. • a munkaegészségügyet és munkabiztonságot a minőségirányítás integrált részeként és a vállalati versenyképesség egyik fontos pilléreként bemutatni • felmérés segítségével feltérképezni a közép-kelet- európai munkaadók és a munkavállalók tapasztalatait, viselkedését, hozzáállását és elvárásait • támogatni a nemzeti munkaegészségügyi és munkabiztonsági stratégiák fejlesztését és végrehajtását

A projekt céljai II. • a partnerszervezetek, vállalatok, munkavállalói képviseletek és a többi érintett fél bevonásával elősegíteni a társadalmi párbeszédet • viselkedésváltozásra bátorítani a munkavállalókat, meggyőzni a munkaadókat az egészségtudatos hozzáállás előnyeiről (munkahelyi egészségfejlesztés) • segíteni a közép-kelet európai munkaadók között az információáramlást, illetve a jó gyakorlatok terjedését.

Partnerek, támogató szervezetek A 2009 júniusában indult projekthez partnerként megnyertük az osztrák, szlovén, horvát, szlovák és román munkaadói és gyáriparos szövetségeket. Támogató szervezetként a projektet a Nemzetközi Munkaügyi Szervezet (ILO) Közép-Európai Központja, valamint a BUSINESSEUROPE és az ETUC (a munkaadók és munkavállalók európai csúcsszervezetei) jegyzik. A projektmunkába bekapcsolódott hat nemzeti csúcsszakszervezet, köztük Magyarországon az MSZOSZ és az ÉSZT.

Az egy évig tartó projekt első részében az MGYOSZ vezetésével kérdőíves felmérést végeztünk el a hat partneri országban. A felmérés célja a munkaadók és munkavállalók tudatosságának növelése mellett az országokra jellemző munkaegészségügyi és munkabiztonsági helyzet feltérképezése volt. Projekt 1. rész

A projekt 2. részében minél szélesebb körben igyekszünk megismertetni a felmérés eredményeit, a téma vezető szakembereinek tanulmányait, valamint a hazai vállalati jó gyakorlatok példáit. Célunk, hogy a lehető legtöbb munkáltatóhoz, munkavállalóhoz, döntéshozóhoz, munkavédelmi és foglalkozás-egészségügyi szakemberhez eljussunk ezekkel a beszámolókkal, útmutatásokkal. Projekt 2. rész

Nemzetközi projekt eredmények A 6 közép-kelet-európai országban • nemzeti szemináriumok, konferenciák • kiadványok • oktató reklámfilmek • közös platform, ahol minden megtalálható:

A projektpartnerek közös állásfoglalása • a preventív hozzáállás nemcsak a munkahelyeken kell hogy főszerepet kapjon, hanem általában a társadalomnak kellene értéket látni az egészségben, biztonságban, a kockázatok elhárításában • a BUSINESSEUROPE-pal egyetértésben üdvözölnénk a munkaegészségügynek és a munkabiztonságnak az oktatásba való mélyebb integrációját

MGYOSZ projekt eredmények • IOSHA nemzeti konferencia március 9. Munkabiztonság – munkaegészségügy – munkahelyi egészségfejlesztés -kihívások és lehetőségek munkaadók, munkavállalók és foglalkozás-egészségügyi szakemberek számára • Projekt kiadvány: „Az egészséges munka-vállalókért és a biztonságos munkahelyekért • Oktató reklámfilmek (május végére) •

MGYOSZ-MSZOSZ közös nyilatkozat I. Az MGYOSZ és az MSZOSZ – mint az Országos Érdekegyeztető Tanács (OÉT) Munkáltatói és Munkavállalói Oldalának tagjai – elnökei a március 9-i IOSHA nemzeti konferencia résztvevői előtt ünnepélyesen aláírták a szövetségek Közös Nyilatkozatát. A nyilatkozatban egy olyan akcióprogram elindítását tűzte ki célul a két érdekképviseleti szervezet, amely keretében az aláíró felek törekednek:

MGYOSZ-MSZOSZ közös nyilatkozat II. • az egészséget nem veszélyeztető és biztonságos munkavégzés személyi, tárgyi és szervezeti feltételeinek biztosítására, • a szervezetten munkát végzők egészségének, munkavégző képességének megóvására, • a munkakörülmények humanizálása útján a munkabalesetek megelőzésére, • a munkával összefüggő pszichoszociális, valamint a foglalkozással összefüggő, egyéb megbetegedések csökkentésére.

IOSHA felmérés - cél A 6 országot érintő felmérésben kérdőíves módszerrel mind a munkáltatókat, mind a munka- vállalókat megkerestük. Kettős cél: a, feltérképezzük a közép-kelet-európai munkaegészségügy és munkabiztonság helyzetét b, felhívjuk a figyelmet a MEB rendszerek fontosságára, valamint viselkedésváltozásra bátorítsuk a munkavállalókat, meggyőzzük a munkaadókat az egészségtudatos hozzáállás előnyeiről.

Kérdőívek A munkáltatói kérdőív kérdései három fő téma köré épültek: 1, a Munkahelyi Egészség- és Biztonságvédelem (MEB) helyzet, 2, MEB monitoring rendszer, 3, a MEB programok gyakorlati megvalósítása, vállalati problémák, tervek. A munkavállalói képviselői kérdőív a munkavállalói oldal MEB-képviseleti rendszerét, lehetőségeit, nehézségeit volt hivatott feltárni.

Célcsoportok elérése A kérdőíveket elektronikus levelezési címlistáján keresztül kézbesítettük a több ezres vállalati tagsággal rendelkező tagszövetségeiknek. A levélben a vállalatvezetőket szólítottuk meg, felkérve őket a részvételre, valamint a levél továbbítására a munkavállalók munkavédelmi képviselőjéhez. A kérdőívek kitöltésére online kérdőíves lekérdezéses rendszerben, anonim módon volt lehetőség 2009 októberében.

Minták Munkáltatói minta: 709 fő, többnyire cégvezető Munkavállalói minta: 381 fő (5 országból), többnyire munkavédelmi képviselő • Legnagyobb számban magyar vállalatok, legkisebb arányban román vállalatok válaszoltak mindkét kérdőívnél. • Mindkét mintában főként hazai termelő vállalatok szerepeltek. Kisebb arányban a többi szektor is képviseltette magát.

Munkáltatói visszajelzések I. • a válság hatására 82%-uknak csökkent az árbevétele és közel 20%-uknál jelentős mértékű elbocsátás is történt. • Az apadó bevételek mellett azonban a vállalkozások mindössze 19%-ánál jutott kevesebb pénz a munkabiztonsági és munkaegészségügyi tevékenységek finanszírozására. • Magyarországon és Romániában mérséklődött a legnagyobb mértékben a munkavédelemre szánt pénzügyi erőforrás

Munkáltatói visszajelzések II. • A vezetők mintegy háromnegyede a vállalati stratégia tervezésében is nagy hangsúlyt helyez a munkabiztonságra és a munkaegészségügyre. • A vezetőségi üléseken 37% rendszeresen tárgyalja a munkavédelmi kérdéseket, többségük azonban csak alkalmanként egyeztet a témában szakembereivel. • Leggyakrabban Ausztriában, legritkábban Horvátországban érintenek a döntéshozók munkavédelmi kérdéseket vezetői üléseken.

Munkáltatói visszajelzések III. • A vállalatok több mint fele már külön pénzügyi keretet hozott létre a munkabiztonsági és munkaegészségügyi tevékenységekre, amiben azonban a szlovén, a magyar és a horvát cégek maradnak el kissé • A vállalatok 43%-a munkaegészségügyi és biztonságtechnikai, 45%-a környezetközpontú irányítási rendszert működtet. Legkisebb arányban a szlovén vállalatok vezették be valamelyik irányítási rendszert.

Munkáltatói visszajelzések IV. A vállalatok 45%-a már létrehozott monitoring rendszert a munkavédelmi intézkedések értékeléséhez. A munkahelyeken a törvényben meghatározott rendszerességgel értékelni kell a kockázatokat. Ausztria kivételével – a vállalatok általában külső munkavédelmi • szakértőt kérnek fel a munka elvégzésére.

Munkáltatói visszajelzések V. • a munkáltatók a fokozott stresszt, a váz- és izomrendszeri megterhelést, a dohányzást, illetve az idősödést látják a munkavállalói kört leginkább sújtó problémának • Ausztriában a váz – és izomrendszeri megterhelések, addig Szlovéniában az idősödő munkaerő a legfőbb probléma

Munkáltatói visszajelzések VI. • A vállalatok főként a munkakörnyezet korszerűsítésére, valamint a géppark fejlesztésére költöttek az elmúlt két évben, ezen kívül különböző egészségi vizsgálatokra, és szaktudást fejlesztő tréningekre is eljuttatták a dolgozóikat. • Magyarországon és Ausztriában az átlagot meghaladóan, míg Szlovákiában átlagon aluli számban valósultak meg munkavédelmi intézkedések.

Munkáltatói visszajelzések VII. • Szlovák társaik kivételével a munkáltatók nagyobb része munkavállalóik motiváltságát szeretné növelni, hogy munkavédelmi fejlesztéseik célt érhessenek • A munkáltatók egy része az adó- és járulékkedvezményekben, valamint a támogató törvényi szabályozásban látja fejlődésük lehetőségének kulcsát.

Munkavállalói visszajelzések I. • A magyar, horvát, szlovén, szlovák és román munkavállalói képviselők 86%-a szerint a munkavállalók elégedettek munkakörnyezetükkel. • A magyar és szlovák képviselők gondolják a legnagyobb arányban elégedettnek a munkavállalókat

Munkavállalói visszajelzések II. • A munkavállalói képviselők szerint a munkavállalók többsége érti és hasznosnak találja a munkavédelmi előírásokat • A képviselők fele szerint azonban figyelmeztetni kell a munkavállalókat a védőfelszerelések használatára és a szabályok betartására. • A munkabiztonsági területen főként a magyar és a szlovák munkavállalók hozzáállását látják problémásnak

Munkavállalói visszajelzések III. • a munkavállalókat inkább egészség-, semmint biztonságtudatosnak látják a képviselők, de a munkavállalók az őket védő szabályozást, törvényeket jól ismerik, szlovák társaik kivételével • leginkább egészségtudatosan a szlovák és a szlovén dolgozók gondolkodnak, legkevésbé a magyarok törődnek egészségükkel

Munkavállalói visszajelzések IV. • az alkalmazottak munkájukat általában időben el tudják végezni • a munkáltatói visszajelzésekkel összhangban, a munkavállalók is Magyarországon és Szlovéniában érzik feszítettebbnek a munkatempót

Munkavállalói visszajelzések V. • a munkahelyen felállított munkabiztonságot és munkaegészségügyet is átfogó team már a válaszadók felénél létezik - legnagyobb arányban a horvát vállalatok hoztak létre ilyen csapatot • a vállalatok közel 70%-ánál a prevenció rendszeresen jelen van a munkabiztonsági és munkaegészségügyi folyamatokban (a válaszadó román vállalatok kivételével )

Munkavállalói visszajelzések VI. • A munkahelyi egészségvédelem területén főként az ergonómiai fejlesztések (32%), illetve a • testmozgást propagáló programok (25%) jelentek meg a munkahelyeken. A vállalatok közel • negyedénél a stressz-menedzsment és egészséges táplálkozás témájával is foglalkoztak, • Románia és Szlovákia kivételével.

Munkavállalói visszajelzések VI. • A munkáltatói visszajelzésekkel összhangban, Magyarországon az átlagot meghaladóan, míg Szlovákiában átlagon aluli számban valósultak meg munkahelyi egészségfejlesztési intézkedések. A vállalatok több mint 40%-a azonban semmilyen munkahelyi egészségfejlesztési programot nem hajtott végre az elmúlt két évben

Munkavállalói visszajelzések VII. • A munkavállalói képviselők meglátása szerint a mozgásszervi- (35%), valamint a szív- és érrendszeri megbetegedések (31%) a leggyakoribbak a munkavállalók körében - Magyarországon szenvednek a legtöbben ezekben a betegségekben.

Munkavállalói visszajelzések VIII. • A válaszoló munkavállalói képviselők többsége – különösen Magyarországon és Szlovéniában – munkabiztonsági (57%), munkahelyi egészségfejlesztési programokat (36%) tervez a jövőben megvalósítani. • További 23%-uk egészségfejlesztési, míg 31%- uk munkabiztonsági rendszert is szeretne kiépíteni.

Köszönöm figyelmüket! Paksi Mária Nemzetközi igazgató-helyettes MGYOSZ IOSHA nemzetközi projekt menedzser