Passzívház
Mégis mi ez? A passzívház úgy éri el a lehető legmagasabb komfortot, hogy energiafelhasználása töredéke a hagyományos épületekének.
Milyen egy passzívház? 1. A passzívházak fűtési és hűtési energiaigénye egy régebbi épület fűtési energiaigényének 6-10, egy újnak pedig átlagban 12-15 százaléka. Rezsiköltsége tehát arányaiban még ennél is alacsonyabb. 2. A passzív házakban, mivel sehol sincsenek rések és vastag a szigetelés, a falak hőmérséklete állandó és nincs huzat. 3. A passzívházakat gép szellőzteti, ez pormentesen tartja a levegőt, nem engedi a túlzott mértékű párásodást, és garantálja az egészséghez szükséges mennyiségű friss levegőt. 4. A passzívház nyáron sem melegeszik fel túlságosan, és ehhez nincs szükség aktív hűtési rendszerre.
Spórolás Fűtés:A passzívházakban a fűtés és hűtés összesen legfeljebb 15 kW hagyományos módon bevitt - vagyis nem megújuló forrásból származó, illetve bent termelődő - energiát igényel évente négyzetméterenként. Melegvíz:A melegvízkészítéshez szükséges energia mennyiségét 12 fokos bejövő és 45 fokos előállított vízhőmérséklettel számolják úgy, hogy egy embernek egy nap körülbelül 50 liter melegvízre van szüksége. Figyelembe veszik a tárolási és a cirkulációs hőveszteséget is. 50 liter melegvíz előállításához körülbelül 2,6 kW energia szükséges.
A napkollektorok A napkollektorok önmagukban rendszerint nem képesek biztosítani egy épület fűtését és melegvízellátását, viszont hatékonyan rásegíthetnek arra. Bár elméletben megfelelő számú kollektorral biztosítható lenne annyi hőenergia, ami egy épületben elegendő, de egyrészt ennek telepítési költsége túlságosan magas, másfelől ha télen tartósan borús idő van, energiaellátás nélkül maradhat a ház éppen akkor, amikor a legtöbbet igényelné. A napkollektorok élettartama jelenleg 25-30 év.
Szellőztetés Nemcsak a passzív házakban, de minden jól szigetelt, jól záródó nyílászárókkal ellátott házban szükséges lenne a gépi szellőztetés ahhoz, hogy egészséges szinten lehessen tartani a levegő szén-dioxid-, por-, és páratartalmát. Az ilyen épületekben naponta legalább háromszor kellene 15 perces teljes kereszthuzatot csinálni, vagy két-három óránként szellőztetni ahhoz, hogy ugyanez elérhető legyen, illetve elkerülhető legyen a penészesedés. Ez azonban nehezen illeszthető bele a legtöbb ember napi életritmusába.
Mi történik, ha áramszünet van, és leáll a rendszer? A tartós áramszünet rendkívül ritka, ilyenkor a belső levegő minősége hasonló lesz egy olyan házéhoz, ahol csukott, jól záródó ablakok vannak. Az ablakok a passzívházban is nyithatók.
VÉGE