URBACT II – National Training Seminar, Hungary The changing URBACT context: Cohesion Policy developments 10 May 2013, Budapest Iván Tosics TPM

›2›2 1. EU Cohesion Policy Reform Proposals › 6 October 2011: Proposals for the New Cohesion Policy Regulation › Common Strategic Framework: – ERDF European Regional Development Fund – ESF European Social Fund – CF Cohesion Fund – EAFRD European Agricultural Fund for Rural Development – EMFF European Maritime and Fisheries Fund

›3›3 › Multi-annual Financial Framework (MFF) › Cohesion Policy €376bn, including €40bn Connecting Europe facility › Alignment with Europe 2020 objectives › Thematic concentration › Limited menu of priorities › Results and performance oriented › Multi-level governance

›4›4 › ESF – at least 25% of the Cohesion Policy envelope – minimum shares in each category › Increased funding for poorer regions > 80% of funding in poorer regions of EU12 – an increase of 30% on the current system › New categories of regions - Less developed regions with a GDP/head of <75% of EU average - Transition regions with a GDP/head of 75-90% of EU average - More developed regions with a GDP/head of >90% of EU average

›5›5 › Emphasis on a place-based territorial approach › Integrated approach – provision of public goods tailored to the context › Vertical and horizontal multi-level governance - cross ‘silos’ jurisdictional policy coordination and delivery › Partnership – Investment and Development Partnership Contract › Increased urban emphasis › Use of conditionalities and results/outcome indicators

›6›6 2. Growth and Development › Europe 2020: A European Strategy for Smart, Sustainable and Inclusive Growth [COM (2010) 2020] › Smart Growth: Improving the conditions for innovation, research and development; Improving education levels › Sustainable Growth: Meeting climate change and energy objectives › Inclusive Growth: Promoting employment; Promoting social inclusion (in particular through the reduction of poverty)

›7›7

3. Territorial aspects in the legislative package • Need for an overall integrated territorial approach Territorial development in strategic documents • Need for metropolitan governance Integrated Territorial Investments • Need for integrated interventions at neighbourhood and local level Urban integrated development + Community-led local development • Need for innovative approaches Innovative urban actions

Integrated sustainable urban development article 7 of the ERDF regulation •Integrated strategies to tackle complex and interrelated economic, environmental and social challenges in urban areas through •Integrated Territorial Investments – ITI (Art. 99 CPR), which − draw funding from several thematic priority axes (from one or several Operational Programmes) − to finance integrated territorial strategies (functional approach) ≥5% of the ERDF resources of each MS earmarked for integrated urban strategies implemented through ITI s with management (at least partly) delegated to cities

Rough figures  At least 5% of the ERDF shall be used for sustainable urban development, implemented by Integrated Territorial Investments. This will amount to around €16-18 billion based on this periods budget.  The Commission currently estimates that around €10 billion (3%) has explicitly been programmed for urban development at priority axis level within the ERDF operational programmes.  So the proposal is to increase the amount explicitly dedicated to urban development by around 50% and to encourage this to be managed in an integrated way by cities themselves.

Smart growth Research & Innovation IT SME Sustainable growth Low-carbon Resource-efficient Risk-prevention Transport Inclusive growth Employment Social inclusion Education Concentration on priorities of Europe 2020 Thematic dimension: Territorial dimension: Deprived urban neighbourhoods Cities and towns Functional urban areas, metropolitan regions Integrated strategies and actions Rural areas … Governance mechanism ITIITI Entry point for the programming of funds:

Regional ERDF OP National/sectoral ERDF OP ESF OP CF OP Integrated sustainable urban development City 3  Example: Member State A Total allocation for ITI at least 5% of Member State’s ERDF, delegated to cities ITIITI + additional ESF and CF, if appropriate City 1 City 2 City 3  City 25 City …

City of Metropali in the region of Corolia More developed region ERDF operational programme for Corolia: EUR 700 million for thematic objectives 1, 2, 3, 4, 6 ESF operational programme for Corolia: EUR 750 million for thematic objectives 8, 9 and 10

ITI FOR THE INTEGRATED DEVELOPMENT OF CITY X EUR 310 million (ERDF+ESF) Priority axis 1 (ESF): Promoting employment and supporting labour mobility EUR 50 million Priority axis 2 (ERDF): enhancing the competitiveness of SMEs EUR 50 million Priority axis 3 (ERDF): supporting the shift towards a low-carbon economy in all sectors EUR 50 million Priority axis 4 (ERDF): action to improve the urban environment, including regeneration of brown- field sites and reduction of air pollution EUR 40 million Priority axis 5 (ESF): Investing in education, skills and life-long learning EUR 50 million Priority axis 6 (ERDF): Developing education and training infrastructure EUR 20 million Priority axis 7 (ESF): Promoting social inclusion and combating poverty EUR 50 million

Opportunities and risks •Opportunities •Substantial additional resources managed directly by cities for integrated (ERDF and ESF) investments directed at sustainable development •Budget sufficient to fund around 1000 initiatives of between 10 and 20 million euros each •Risks •Massive expenditure cuts faced by cities: risk they simply use the money as an additional funding in the most basic fields. •The commitments to “integration” and “sustainability” could largely be window dressing

New opportunities •ITIs can be much wider in scope than the old URBAN Community Initiative. They can deal e.g. with sustainable mobility, energy efficient housing or with areas like declining industrial districts or out of city deprived areas. •The scale of intervention can also be wider, vary from the functional urban areas of large metropolis to a neighbourhood (more comprehensive at smaller spatial scales while more thematically selective at larger scales). •ITIs for sustainable urban development must form part of a clear strategy. The quality of this strategy should be one of the main criteria for the selection of Integrated Territorial Investments by Member States.

How to select ITI cities? MS have two options to select ITI cities, they can •predefine the list of cities they consider as eligible for ITIs •allow all urban areas to be eligible but define a list of selection criteria concerning the type of area, the quality of the strategy, and the quality of the partnership. The appropriate geographical scale and the definition of the boundaries of intervention should correspond to the nature of the problem and strategy for dealing with it. •For example, there is now ample evidence that the problems of deprived neighbourhoods cannot be solved exclusively at neighbourhood level. Targeted area based initiatives need to be linked to strategies for wider functional urban areas and people-based policies at regional or national levels.

Urban Development Platform article 8 of the ERDF regulation •Set up by the Commission to foster the dialogue with cities at EU level - no project funding! •Purpose: To collect experience from the new instruments and facilitate the implementation of • ITI delegated to cities • Innovative actions •Selection of participating cities by Commission: • Based on the list of cities in the Partnership Contracts • Cities carrying out innovative actions

Relationship between the new instruments Urban development platform Innovative urban actions (0.2% of ERDF at EU level) ITIs delegated to cities (min 5% of ERDF / Member States) Integrated and sectoral investments in urban areas

Next steps in Cohesion Policy formation •Member States have to define priority themes and/or types of urban areas for ITIs, indicative budgets for each fund, and mechanisms for selection (hopefully NOT lists of cities). These should be included in the partnership contracts and OPs supposedly to be approved no later than mid So work needs to start now. •There is ample evidence from URBACT and from other initiatives (LEADER, FARNET) to suggest that a staged selection procedure is one of the best ways of ensuring the quality of the strategies, partnerships and areas. (First step: based on EoI allow many cities to prepare integrated strategy; second step: select the best ones to become ITIs.)

Sustainable urban development •Covenant of Mayors •European Green Capital •Zero Carbon development goals •European Transport legislation (White Paper, etc.) •Interreg, FP7, Urbact •Energy Cities, Eurocities •European Environmental Agency

Outdated territorial structures •The present government and territorial system of municipalities is unfit for the needed integrated policies •Europe has 21st century economy, 20th century governments, 19th century territorial systems. The latter have to be changed, innovative developments have to happen in the functional urban areas.

CITIES (million)Admin cityMUAMUA/cityFUAFUA/city London7,438,271,113,711,8 Berlin3,443,781,14,021,2 Madrid3,264,961,55,261,6 Rome2,552,531,03,191,3 Paris2,189,594,411,185,1 Bucharest1,932,061,12,061,1 Budapest1,702,121,22,521,5 Warsaw1,692,001,22,791,7 Vienna1,601,671,02,581,6 Barcelona1,583,662,34,252,7 Milan1,303,702,84,093,1 Prague1,171,181,01,671,4 Lisbon0,532,324,42,594,9 Manchester0,442,215,02,565,8 Liverpool0,441,172,72,245,1 Bratislava0,430,441,00,711,7 Katowice0,322,287,13,039,5 Lille0,230,954,12,5911,3 AVERAGE1,72,3

Multilevel building process : the levels to develop urban and regional policies (Claude Jacquier) 24

New ideas in European policy making for the period •ITI: place-based integrated approach, potentially on metropolitan level (larger cities) •CLLD: people-based integrated interventions on local (smaller municipalities) and neighbourhood level •Horizon2020: spatially blind innovative economic actions

Potential links between integrated planning, metropolitan areas and European policies •narrow metropolitan areas (zero-sum game): ITIs, led by cities, in conjunction to CLLDs, led by public-private-thirdsector partnerships in smaller neighbourhood areas –the need for defined boundaries and (at least delegated) fixed institutional structure •broader metropolitan areas (win-win type cooperation): link to regional innovation strategies, led by administrative regions and to Horizon2020 innovation partnerships –can and should be kept on flexible spatial level

Planning on functional urban area level •New OECD method to identify FUAs. Population grid from the global dataset Landscan (year 2000). Polycentric cores and the hinterlands of the functional areas were identified on the basis of commuting data. The urban hinterland identified as worker catchment area, including all settlements from where at least 15% of the workers commute to any of the core settlement(s). •OECD defined four categories, depending on the population size of the total functional urban area: –small urban areas with a population of 50 – 200 thousand; –medium-sized urban areas (200 – 500 thousand), –metropolitan areas (500 thousand – 1,5 million); –large metropolitan areas (above 1,5 million population). •29 OECD countries: 1175 functional urban areas across. These can be found in the public database: •European OECD countries: 659 functional urban areas (among which 29 large metropolitan areas and 88 metropolitan areas).

European OECD Countries Large metro- politan area (1,5 mill - ) Metropolitan area (0,5 mill-1,5 m) Medium sized urban area (200 th– 500 th) Small urban area (50 th– 200 th) SUMMShare of pop in FUAs (%) Austria ,5 Belgium ,9 Czech Rep ,6 Denmark ,8 Estonia ,3 Finland ,7 France ,8 Germany ,3 Greece ,8 Hungary ,7 Ireland ,3 Italy ,8 Luxembourg ,2 Netherlands ,1 Norway ,5 Poland ,2 Portugal ,9 Slovak Rep ,9 Slovenia ,1 Spain ,7 Sweden ,7 Switzerland ,6 UKUK ,0 SUMM

Magyar fejlemények Május 14. BM Márványterem (10 óra) •a településfejlesztési koncepció és integrált településfejlesztési stratégia elkészítéséhez összeállított tervezési útmutató bemutatása •Az érintett MJ városok részéről 2-2 fő, a Közreműködő Szervezetek részéről 1-1 fő vehet részt. Jelentkezés címen május

Integrált Területi Beruházás (ITI) •ITB: a különböző OP-k különböző prioritásaihoz illeszkedő – akár jelentősebb méretű egymással összefüggő – projektek megvalósítását koordinálja. •Az ITB lehetőséget ad arra, hogy az ITS által azonosított projektek megvalósításáról előzetes egyeztetést folytathasson az OP-k irányító hatóságaival, majd azok egyetértésével ezen projekteket be lehessen építeni az OP megfelelő prioritásai által finanszírozandó projektek közé

•Az ITB keretében megvalósított projektek összehangolását részben helyi szinten kell végezni, így várhatóan az ITB megvalósítása projekt-menedzsment jellegű kapacitásokat igényel majd a MJV-ok szervezetében, melynek biztosításához a működő városfejlesztési társaságok jó alapot szolgáltathatnak. •Várható, hogy a MJV-ok által ITB-ként megvalósítandó projekteket az ITS keretében kell megtervezni.

Közösségvezérelt Helyi Kezdeményezések (CLLD) •A KHK lényege, hogy az elkészített fejlesztési stratégiát nagy részben önmaga menedzseli az érintettekből felépülő projekt- menedzsment szervezet révén. A KHK helyi döntéshozó testületében sem a közösségi (önkormányzati, állami, non-profit) szféra, sem pedig egyéb érdekcsoport (pl. vállalkozói csoport, lakossági csoport) nem bírhat 49%-nál nagyobb döntési joggal. •Az ITS elkészítése során a KHK olyan (pl.szociális városrehab) fejlesztések lebonyolításának eszközeként jöhet számításba, ahol jelentős értéke lehet annak, hogy a helyi közösség (melynek tagjai lehetnek az önkormányzat képviselői is) választhatja ki a konkrét, praktikusan kisebb méretű – és nem az önkormányzatok, hanem a magánszféra (pl. társasházak), vagy civil szervezetek által kezdeményezett - fejlesztési projekteket.

•Mind az ITB, mind a KHK alkalmazásáról a tagállam dönt, az erről szóló rendelkezések a Partnerségi Megállapodás részét képezik. • ener/informat/2014/iti_hu.pdfhttp://ec.europa.eu/regional_policy/sources/docg ener/informat/2014/iti_hu.pdf • ener/informat/2014/community_hu.pdfhttp://ec.europa.eu/regional_policy/sources/docg ener/informat/2014/community_hu.pdf

Város és környéke együttműködése A Kormány 1181/2013. (IV. 5.) Korm. határozata tartalmazza a várostérségi integrált programok tervezési térségeinek lehatárolásával kapcsolatos irányelveket. •„A megyei jogú városok esetében integrált városfejlesztési programok kidolgozását, kiterjesztve azokat vonzáskörzetükre, amit a városok a környező településekkel közösen, a megyei önkormányzat bevonásával, az elérhető legfrissebb adatok, helyi felmérések és tapasztalatok alapján határolhatnak le. A lehatárolás során ajánlott szempontok kiemelten: •ba) a térség kapcsolatrendszere, kiemelten a munkaerőpiac szempontjából … •bb) a településekkel közös érdekeltségű fejlesztések (pl. közös közműszolgáltatások, humán szolgáltatások körzetei, közlekedési kapcsolatok fejlesztési lehetőségei, közös gazdasági alapokon nyugvó együttműködések), •bc) egyéb földrajzi és kulturális tényezők (pl. domborzati viszonyok, közös hagyományok, kisebbségek megoszlása)”

A rugalmas megközelítésmód eredményezheti azt, hogy fejlesztési irányonként, esetlegesen egy-egy jelentősebb fejlesztési projekthez kapcsolódóan más-más vonzáskörzet kerül kijelölésre. A frissebb adatok – mint pl. a KSH 2011 évi népszámlálás eredményeire épülő ingázási adatai – későbbi (várhatóan november) rendelkezésre állásából következik, hogy a vonzáskörzet lehatárolása a tervezési folyamat közben módosulhat. Az együttműködés önkéntes: A MJV városkörnyékre kiterjedő stratégiájának csak azon elemei érvényesek a városkörnyék településein, melyeket az érintett települések elfogadnak, valamint, hogy a városkörnyék településeinek esetleges speciális érdekei olyan mértékben épülhetnek be a MJV stratégájába, amilyen mértékben azok elfogadhatóak a MJV számára.

Thank you very much for your attention!