Észak-magyarországi Környezetvédelmi és Vízügyi Igazgatóság A Víz Keretirányelv alkalmazása a felszín alatti vízgazdálkodásban Ivóvízbázis-védelmi program az ÉKÖVIZIG területén Környezetvédelmi program a Gömör-Tornai karszt területén Előadó: Tóth Erika Észak-magyarországi Környezetvédelmi és Vízügyi Igazgatóság Miskolc, 2008. április 21.

Az előadás tartalmi vázlata A Víz Keretirányelv célkitűzései, végrehajtásának ütemterve A Víz Keretirányelv alkalmazása a felszín alatti vízkészlet-gazdálkodásban A felszín alatti víztestek kijelölése, jellemzése, értékelése; A felszin alatti víztestek monitoring feladatai; A felszín alatti víztestekkel kapcsolatos határokon átnyúló együttműködés feladatai Ivóvízbázis-védelmi program az ÉKÖVIZIG működési területén Környezetvédelmi program a Gömör-Tornai karszt területén

Magyarország 2004. május 1-jén csatlakozott az Európai Unióhoz Víz Keretirányelv Magyarország 2004. május 1-jén csatlakozott az Európai Unióhoz mint az EU tagállamára, Magyarországra nézve is kötelező lett az Európai Parlament és a Tanács 2000. október 23-i 2000/60/EK irányelve „az európai közösségi intézkedések kereteinek maghatározásáról a víz politika területén”, azaz az ún. Víz Keretirányelv.

Víz Keretirányelv célkitűzései Védelmet biztosít minden víztípusnak: a felszíni és a felszín alatti vizeknek; Szigorú minőségi szintet ír elő annak érdekében, hogy 2015-re minden víz feleljen meg a „jó állapot” követelményeinek; A vízgazdálkodást vízgyűjtőnként szervezi meg; Határokon átnyúló együttműködést kíván meg az országoktól ; Biztosítja valamennyi érdekelt – civil szervezet és önkormányzat – tevékeny részvételét a vízgazdálkodási tevékenységekbe; Feladatnak tartja a mezőgazdaság, ipar, település stb. által okozott szennyezés csökkentését és ellenőrzését; A „szennyező fizet” elvet megvalósító vízdíjrendszereket ír elő; Egyensúly megteremtésére törekszik a környezet és az attól függők érdekei között.

A Víz Keretirányelv végrehajtása Határidők 2003. december: A nemzeti és regionális vízügyi törvények harmonizálása az Irányelvvel. 2004. december: A vizeket érő hatások elemzésének lezárása, beleértve a gazdaságossági vizsgálatot is. 2006. december: A vízgazdálkodás alapjául szolgáló monitoring hálózat kialakítása. 2008. december: A vízgyűjtő-gazdálkodási tervek nyilvános megvitatása. 2009. december: Az első vízgyűjtő-gazdálkodási tervek közzététele. 2015. december: A vizek megfelelése a „jó állapot” követelményeinek.

A Víz Keretirányelv végrehajtása Felszín alatti víztestek kijelölése A VKI definiciója szerint: ” a víztest … a felszín alatti víznek egy víztartón vagy víztartókon belül lehatárolható részét jelenti” A felszín alatti víz a VKI értelmezése szerint csak a telített zónában lévő vizet jelenti. Víztartónak az számít, ahol a porozitás és az áteresztőképesség jelentős mennyiség áramlását vagy kitermelését teszi lehetővé.

Felszín alatti víztestek száma (2008. január 01-től) ÉKÖVÍZIG területén Sekély porózus és hegyvidéki víztest: 12 Réteg porózus és hegyvidéki víztest: 12 Porózus termál víztest: 3 Hideg karszt víztest: 3 Termál karszt víztest: 3 Összesen: 33 Ebből Szlovákiával közös víztest: 3 (Aggteleki-hegység karszt, Bodrogköz sekély és réteg felszín alatti víztest)

Felszín alatti víztestek jellemzése Felszín alatti vízilétesítmények műszaki adatainak folyamatos aktualizálása (3958 db objektum) Felszín alatti vízkivételek (engedélyezett és tényleges) évenkénti számbavétele víztermelő létesítményenként, illetve víztermelő telepenként Felszín alatti vizek minőségi adatainak évenkénti nyilvántartása A 2007. évtől kialakított EU VKI felszín alatti monitoring rendszer működtetése, a minőségi és mennyiségi adatok értékelése A földtani és vízföldtani felépítés alapján a víztest horizontális és vertikális vizsgálata, a vízadó képesség és a vízkészlet (igénybe vett, ill. rendelkezésre álló) meghatározása A minőségi és mennyiségi kockázat megállapítása

Felszín alatti víztestek mennyiségi és minőségi kockázatának értékelése Mennyiségi értékelés módszertana Kockázatos: ahol a víztest területének több mint 20 %-ára jellemző, hogy csak a vízszint idősorok mutatnak tendencia-szerű süllyedést, a csapadék idősorok nem. Lehetséges kockázatos: víztest egészére nézve a vízkivétel eléri a hasznosítható készlet 80 %-át. Minőségi értékelés módszertana mely víztestek esetében várható, hogy a „jó állapot” 2015-re nem érhető el. mely víztestek azok, ahol az adatokban, illetve az ismeretekben jelentkező hiányok miatt a „jó állapot” elérésének megítélése biztonytalan.

Monitoring Mennyiségi monitoring Célja minden felszín alatti víztest, víztest csoport állapotának értékelése, beleértve az igénybevételi határérték, ill. a hasznosítható felszín alatti vízkészlet meghatározását, ellenőrzését. A kialakítás legfontosabb szempontjai: A 2007. évben lehatárolt sekély víztestek mennyiségi monitoringjának alapjai az országos felszín közeli törzs- vagy üzemi hálózatba tartozó reprezentatív figyelőkutak, valamint a távlati ivóvízbázisok figyelőkútjai. A porózus és hegyvidéki réteg, valamint termál víztestek monitoring rendszerében nagy arányban szerepelnek üzemelő, megbízhatóan mért termelőkutak, amelyekről az üzemeltető az évi OSAP adatszolgáltatás keretében küld adatokat. A karszt és hegyvidéki víztestek monitoringjának kialakításánál döntőek voltak a források, amelyeknél fontos az egyidejű vízmintavétel és vízhozam-mérés. A kevés mennyiségi monitoringba bevonható objektummal rendelkező hegyvidéki víztesteknél a felszín alatti vízből táplálkozó patakok mérése vált indokolttá.

Monitoring Minőségi monitoring A kialakítás legfontosabb szempontjai: Célja a felszín alatti vizek minőségi állapotának megfigyelése és ellenőrzése, az állapotot befolyásoló természeti hatások, valamint az emberi tevékenységek hatásainak nyomon követése. A kialakítás legfontosabb szempontjai: A sekély víztesteket megfigyelő, PHARE támogatással kialakított valamennyi figyelőkút bevonásra került a minőségi monitoringba. Ezeknél központi utasításra az üzemeltető az Igazgatóság, a mintavételt és vízminőségi vizsgálatot a Felügyelőség végzi. Szükségessé vált a rendszeresen vizsgált komponensek körének bővítése, elsősorban a mikroszennyezők és nehézfémek tekintetében. Nitrát-irányelvből adódó monitoring követeleményeket teljesíteni kell. A mélyebb vízadó rétegek esetében továbbra is elegendő a víztermelő kutakból kiválasztott állomások vízminőségi adatainak figyelembevétele.

A felszín alatti víztestek esetében a határokon átnyúló együttműködés feladatai A Víz Keretirányelv megköveteli, hogy egy adott vízgyűjtőn osztozó országok a vízgazdálkodási tevékenységüket összehangolják. Az Irányelv közös vízgyűjtő-gazdálkodási tervek készítését írja elő annak érdekében, hogy a célkitűzések az előírt határidőkre megvalósuljanak. Az országhatáron átnyúló (ún. közös) víztestek esetében a szomszédos országoknak kétoldalú egyeztetéseket kell végezni a víztestek határainak pontosítása, a víztestek jellemzése stb. érdekében.

Ivóvízbázis-védelmi program az ÉKÖVÍZIG működési területén Miért fontos Magyarországon az ivóvízbázisok védelme? A szennyezőforrások széles skálája veszélyezteti a felszín alatti vizeket, ezért védelmük fontos feladat. Az ivóvízellátást biztosító vízbázisok 65 %-a (több mint 600) sérülékeny földtani környezetben van.

Jogszabályi háttér 1990. évi LXV. törvény a helyi önkormányzatokról 3058/3581/1991. (XII. 9.) Kormányhatározat a rövid- és középtávú környezetvédelmi intézkedési terv elfogadásáról. Ennek 19. tétele írja elő az ivóvízbázisok védelmére vonatkozó célprogram kidolgozását. 2249/1995. (VIII. 31.) Kormányhatározat az ivóvízbázisok védelmére vonatkozó célprogramról 123/1997. (VII. 18.) Kormányrendelet a vízbázisok, a távlati vízbázisok, valamint az ivóvízellátást szolgáló vízilétesítmények védelméről 2266/1997. (IX. 5.) Kormányhatározat az ivóvízbázisok alapállapot-felmérésének előkészítésére irányuló cselekvési program végrehajtásáról és az alapállapot-felmérés végrehajtására készült intézkedési tervről 2052/2002. (II. 27.) Kormányhatározat az ivóvízbázis-védelmi program végrehajtásáról

Sérülékeny üzemelő és távlati vízbázisok

Az ivóvízbázis-védelem munkafázisai I. Diagnosztikai fázis (alapállapot-felmérés): Előzetes hidrogeológiai modellezés; Adatgyűjtés, kiegészítő terepi vizsgálatok; Tényleges és potenciális szennyezőforrások felmérése; Terepi mérések, figyelőrendszer üzemeltetése (vízszint, vízminőség); Előzetes hg-i modell pontosítása; Biztonságba helyezési terv elkészítése. II. Biztonságba helyezési fázis: A védőidom, védőterület kijelölése; Védőterület kialakítása (pl.: a min. 10 m belső védőterülethez szükséges kisajátítások); A korlátozások érvényre juttatása, kármentesítések. III. Biztonságban tartási fázis: Biztonságos üzemeltetés (mérő- és megfigyelő rendszer működtetése, intézkedések megtétele); Felülvizsgálat (min. 5 évente).

A védőidomok, védőterületek méretezése HIDRODINAMIKAI MODELLEZÉSSEL Nem kúttól való távolság, hanem elérési idő alapján

Az öt védőövezethez tartozó elérési idők Belső védőterület 20 napos Külső védőterület 180 napos „A” hidrogeológiai védőterület 5 éves „B” hidrogeológiai védőterület 50 éves „C” hidrogeológiai védőterület teljes utánpótlódási terület

Vízbázisvédelmi Program az ÉKÖVIZIG működési területén Lezárult diagnosztikai munkák Üzemelő, sérülékeny vízbázis 27 db Távlati ivóvízbázis 3 db Folyamatban lévő diagnosztikai munkák Üzemelő, sérülékeny vízbázis 10 db (A beruházások befejezéséhez állami forrásból még kb. 151 MFt-ra van szükség). A Programban szereplő, de pénzügyi forrás hiányában már nem indulhatott el Üzemelő, sérülékeny vízbázis 48 db ÚJ LEHETŐSÉGEK KERESÉSE

Új lehetőségek A) komponens B) Komponens C) komponens Magyarország-Szlovákia-Ukrajna Szomszédsági Program (INTERREG) Határokon átnyúló hatás (Forrása: EU támogatás és Magyar Köztársaság társfinanszírozás) Új Magyarország Fejlesztési Terv Környezet és Energia Operatív Program (Forrása: EU támogatás és Kohéziós Alap társfinanszírozás) Vizeink jó kezelése prioritási tengely Ivóvízbázis-védelem konstrukció A) komponens Üzemelő vízbázisok diagnosztikai vizsgálata B) Komponens Vízbázisok biztonságba helyezése C) komponens Távlati vízbázisok diagnosztikai vizsgálata (3 db)

A projekt előzményei "Környezetvédelmi program a Gömör-Tornai karszt A vízbázisok, a távlati vízbázisok, valamint az ivóvízellátást szolgáló vízilétesítmények védelméről szóló 123/1997. (VII. 18.) Korm. rendelet előírja, hogy a közcélú vízilétesítmények esetében a védőidomot, védőterületet ki kell alakítani. A sérülékeny földtani környezetben lévő üzemelő és távlati ivóvízbázisok alapállapot-felmérésére indított, állami finanszírozású Ivóvízbázis-védelmi Program 2004. évtől nagymértékben lelassult, a támogatások akadoznak, új vízbázisok diagnosztikájának elindítására nincs mód. Keresni kell az új finanszírozási forrásokat és formákat a vízbázisvédelmi feladatok megoldásához INTERREG III/A Magyarország-Szlovákia-Ukrajna Szomszédsági Program pályázati lehetőségei "Környezetvédelmi program a Gömör-Tornai karszt vízbázisainak védelmére" c. INTERREG III/A projekt

A projekt résztvevői Pályázó: Észak-magyarországi Környezetvédelmi és Vízügyi Igazgatóság (Főkedvezményezett és Vezető partner - Magyarország) Partner: Mesto Tornal’a (Kedvezményezett - Szlovákia) Diagnosztikát végző fővállalkozó: KSzI Környezetvédelmi Szakértői Iroda Kft. Érintett vízmű üzemeltetők: CSER-KOMKRA Kft., ÉRV Zrt., BORSOD-BAU 2000 Kft.

A projekt célkitűzései Általános cél: A környezet védelme, a réteg- és karsztvízbázis megóvása - fenntartható használata, környezet és egészség megőrzése, lakosság életminőségének javítása, vállalkozások, turizmus lehetőségeinek bővítése. Közvetlen cél: Magyarországon 10 db ivóvízbázis védelmi diagnosztikája, védőterületek kijelölése, védelmi intézkedési terv készítése. Szlovákiában 3 db ivóvízbázis védelmi diagnosztikája, Magyar-Szlovák környezetvédelmi, vízvédelmi együttműködés kiterjesztése, hatékonyságának fokozása, monitoring rendszer működésének összehangolása.

A projekt területe

A projekt megvalósításának időütemezése (1.) 2006. június – 2007. február Előkészítés Biztonságba helyezési metodika elkészítése Közbeszerzési eljárások lefolytatása 2007. március - június Meglévő adatok gyűjtése, feldolgozása, értékelése Ezzel egy időben elkezdődik a térinformatikai adatbázis felépítése – folyamatos Meglévő kutak felülvizsgálata Részletes területbejárás szennyezőforrások területhasználatok felmérése Geofizikai vizsgálatok (terepi munkák) Karsztvíznyelők nyomjelzéses vizsgálata

A projekt megvalósításának időütemezése (2.) 2007. július - november Geofizikai vizsgálatok kiértékelése A folyamatos vízszintészlelő műszerek beszerzése, beépítése Vízszintmérések, egymásrahatás vizsgálatok Felszíni vízfolyások vízszint- és vízhozammérései Hidrodinamikai modell felépítése Szennyezőforrások feltárásos vizsgálata Víz- és talajvizsgálatok (EU komplex vízvizsgálatok) Szakmai fórum gazdálkodók számára Térinformatikai adatbázis folyamatos bővítése

A projekt megvalósításának időütemezése (3.) 2007. december – 2008. április Vízszintmérések, egymásrahatás vizsgálatok Hidrodinamikai modell védőterületi határvonalak Előzetes megvalósíthatósági tanulmány Földhivatali dokumentáció Általános ismertető, tájékoztató anyag a vízbázisokról (nyomtatott és elektronikus formában) Záró workshop

A modellezés eredményei Az érintett magyar oldali vízbázisok védettsége Sérülékeny vízbázis Égerszög Gömörszőlős Imola Kelemér Szin Szőlsardó Varbóc Védett vízbázis Becskeháza Tornaszentjakab Trizs  

Földhivatali munkák Védett vízbázisok esetében Belső védőövezet meghatározása A felszín alatti beavatkozások elbírálásához földhivatali térképen a védőidomok felszíni vetületének feltüntetése A vonalak töréspont koordinátáinak kategóriák szerinti kigyűjtése Az idomok térbeli lehatárolása

Sérülékeny vízbázisok esetében 123/1997. (VII. 18.) Kormányrendelet értelmében Belső Külső „A” hidrogeológiai és „B” hidrogeológiai védőterületet kell kijelölni.

Földhivatali munkák Sérülékeny vízbázisok esetében A munkát az edelényi, az ózdi fölhivatallal és a miskolci Meridián 2000 Kft. földmérőjével végezte a fővállalkozó. A földhivatali munkában megadták a határozathozatalhoz szükséges adatokat a védőterületek határait. földrészlet megosztást az egyes védőterületi kategóriákra külön ingatlan kigyűjtéssel az érintett ingatlanok helyrajzi számainak felsorolását a védőterületek határvonalának szöveges formájú leírását a töréspontok EOV koordinátáinak védőterületenkénti összesítését a védőidomokat térbeli lehatárolását

Hogyan tovább? Az üzemeltetőknek intézkedniük kell a vízjogi üzemeltetési engedély megszerzéséről, módosításáról. Megvalósíthatósági tanulmány alapján a vízmű tulajdonosoknak illetve üzemeltetőknek meg kell kérnie a hidrogeológiai védőterületek kijelölését (biztonságba helyezés). Végre kell hajtani a vízbázis védelme érdekében szükséges intézkedéseket, be kell tartani ill. tartatni a korlátozásokat. Folyamatos tudatformálás, rendszeres tájékoztatás. Keresni kell az újabb pályázati lehetőségeket.

Ajánlások A Víz Keretirányelv értelmében a határokkal osztott közös víztestek esetében a két országnak együtt kell működni a víztestek határainak pontosításával, jellemzésével stb. kapcsolatos feladatok végrehajtásában és mindkét részről be kell vonni az érintett szervezeteket, szakértőket. A határmenti megbeszélések, illetve a nemzetközi munkaértekezletek keretében meg kell határozni azokat a feladatokat, melyek megoldása megköveteli a kétoldalú együttműködést, és egyúttal ki kell dolgozni a lépéseket a megoldásukra. A résztvevő felek kölcsönösen megismerkedtek egymás jogszabályi előírásaival a felszín alatti vizekre vonatkozóan. Tekintettel arra, hogy a Víz Keretirányelv előírja közös vízgyűjtő-gazdálkodási tervek elkészítését a határokkal osztott vízfolyások vízgyűjtő területeire, a sikeres együttműködés érdekében szükséges lehetőség szerint egyeztetni a vízgazdálkodási tevékenységet mindkét országban. Például szükséges összehangolni a határvízfolyásokon a környezetvédelemre, a vízgazdálkodásra, a vízgazdálkodási struktúrára és a vízzel való gazdálkodásra vonatkozó jogszabályi előírásokat. A vizek mennyiségi és minőségi monitoring rendszerének kiépítésénél figyelembe kell venni a két ország vízgazdálkodási sajátosságait, ugyanakkor a határ mentén törekedni kell az egységes szempontok érvényesítésére. Az előzőekben felsorolt feladatok megvalósításához mindkét országnak keresnie kell a közös pályázati lehetőségeket.

Köszönöm a figyelmet!