„Ne hagyd magad!” fogyatékosságügyi antidiszkriminációs program

Slides:



Advertisements
Hasonló előadás
Kovácsné Kerepesi Márta felülvizsgálati referens
Advertisements

Területfejlesztés és esélyegyenlőség a Barcsi kistérségben
Kutatási eredmények Az Évgyűrűk Magánnyugdíjpénztár ügyfelei között végzett telefonos közvéleménykutatásról 2008 Április.
KÖZVÉLEMÉNYKUTATÁS 2011 PÜSPÖKSZILÁGYI TÉRSÉG NOGUCHI & PETERS CENTRAL-EUROPE COMMUNICATIONS INC.
FIATALOK AKTIVITÁSA KÖZÖSSÉGFORMÁLÓ TEVÉKENYSÉGEKBEN
A társadalmi tényezők hatása a tanulásra
Kutatási gyorsjelentés Omnibuszos kutatás meghatározott szakpolitikai témában – Egészségügy január.
Közérdekű munka büntetés Dr. Hatvani Erzsébet főigazgató Igazságügyi Hivatal december 12.
Kvantitatív Módszerek
2003. január Tanulói munkaterhek. A kutatás módszere  Válaszadók: 2700 tanuló és szüleik (elsősorban az édesanya)  Kérdezés módja: személyes interjúk.
Félévi értekezlet a Than Károly Gimnázium és Szakközépiskolában
GfK Hungária-Szonda Ipsos Internet Audience Research IV. negyedév időszakban végzett felmérés alapján készült A Magyar Online (Hajdú Online – Szabolcs.
ESÉLYEGYENLŐSÉG 2008 ÖNKORMÁNYZATOK VIZSGÁLATA A JELENKUTATÓ INTÉZET KUTATÁSI BESZÁMOLÓJA július 30. Budapest, Kézenfogva Alapítvány „Ne hagyd magad!”
általános főig. helyettes
Munkaerő-piac és a civil szervezeti háló Készítette: Lovasné Szemők Ildikó.
„NE HAGYD MAGAD!” Antidiszkriminációs program Kedvezményezett: Kézenfogva Alapítvány A projektet támogatta az Európai Unió
Velünk egy jobb világért! Kérdőív feldolgozás Magyar Ökumenikus Segélyszervezet Országos Módszertani Családok Átmeneti Otthona és Regionális.
1. Előzmények -Munkavállalói és Munkáltatói érdekképviseleti szervezetek együttműködése -Meglévő MSZOSZ jogsegély szolgálat és a Partnerek helyszíneinek,
6) 7) 8) 9) 10) Mennyi az x, y és z értéke? 11) 12) 13) 14) 15)
Az új történelem érettségiről és eredményeiről augusztus Kaposi József.
A Dél-alföldi régió népessége, népesedési folyamatai
Budapest XIII. kerületi Cigány Kisebbségi Önkormányzat felmérése család bevonásával készített kérdőív kiértékelése.
A tételek eljuttatása az iskolákba
1. IS2PRI2 02/96 B.Könyv SIKER A KÖNYVELÉSHEZ. 2. IS2PRI2 02/96 Mi a B.Könyv KönyvelésMérlegEredményAdóAnalitikaForintDevizaKönyvelésMérlegEredményAdóAnalitikaForintDeviza.
A SZAKMAI VIZSGA A diaképek az NSZFI munkatársai által készítet tájékoztató anyagok felhasználásával készültek. Budapest, december 8.
Sárgarépa piaca hasonlóságelemzéssel Gazdaság- és Társadalomtudományi kar Gazdasági és vidékfejlesztési agrármérnök I. évfolyam Fekete AlexanderKozma Richárd.
A GYERMEKVÁLLALÁS HATÁSA A CSALÁDI JÖVEDELEMRE MAGYARORSZÁGON Reizer Balázs Béla és Seres Gyula Szociális munka, szociálpolitika szekció április.
Merre tovább? Tapasztalatok a kétszintű latin nyelvi érettségiről.
Chrappán Magdolna DE BTK Neveléstudományok Intézete.
Veszélyes webes világ? Aggódnak-e a szülők gyermekük internethasználata miatt?
szakmérnök hallgatók számára
Debreceni Egyetem Agrár és Műszaki Tudományok Centruma Logisztikai Koordinációs Központ Logisztikai szakemberigény, képzési igény, elvárások és tények.
Foglalkoztatási és Szociális Hivatal Sajtótájékoztató augusztus 7.
„Egyenlő Eséllyel a Rák Ellen” szűrő és felvilágosító program hátrányos helyzetű nőknek
A évi demográfiai adatok értékelése
A évi demográfiai adatok értékelése
A kutatás-fejlesztési tevékenység évi adatai Kiemelt fontosságú diák a 143. diás ppt-s bemutatóból: 2-3, 5,7,20,21,24,42,44,54,55,57-58,60,62,65-66,71-72,73-74,87-89,91-94,95-98, ,,119-
Logikai szita Pomothy Judit 9. B.
Logikai szita Izsó Tímea 9.B.
A tudás értéke Nyelvtudás, közgazdasági és természettudományos tájékozottság Európában Lannert Judit.
Szonda Ipsos augusztus 29. KÖZOKTATÁSI INTÉZMÉNYEK MŰSZAKI ÁLLAPOTA Kutatás az Oktatási és Kulturális Minisztérium részére.
A Berettyóújfalui Kistérség bemutatása
A Nyugat-dunántúli Operatív Programok jelenlegi helyzetének bemutatása
Érettségi jelentkezések és érettségi eredmények 2007 Érettségi jelentkezések - érettségi eredmények.
Érettségi jelentkezések és érettségi eredmények 2008 Tanévnyitó értekezlet Érettségi jelentkezések - érettségi eredmények augusztus 29.
TETT KUTATÁS NOGUCHI & PETERS CENTRAL-EUROPE COMMUNICATIONS INC.
Nyugat-Mecseki TIT területi kutatás Összefoglaló 2005.április.
Kistérségek periódusra vonatkozó fejlesztési tervei 2006.
Kutatási eredmények és fehér foltok a migránsok munkaerő-piaci beilleszkedésének kutatásában Kováts András MTAKI.
Csurik Magda Országos Tisztifőorvosi Hivatal
A klinikai transzfúziós tevékenység Ápolás szakmai ellenőrzése
HALLGATÓI ELÉGEDETTSÉGI VIZSGÁLATOK A WJLF-EN A es tanév eredményei.
BFH Európa Kft. Hollósi Szabolcs ügyvezető
Tanulói utánkövetés 2009/2010. A 2009/2010-es tanévben iskolánkban 210 tanuló végzett. 77 fő a szakközépiskola valamelyik tagozatán 133 fő szakmát szerzett.
A gazdasági válság hatása a magyarországi vállalkozások körében H-1024 Budapest, Margit krt. 5/b  Tel: :   Web:
Nyitott Kapuk 2010 Beiskolázási kérdőívek értékelése.
QualcoDuna interkalibráció Talaj- és levegövizsgálati körmérések évi értékelése (2007.) Dr. Biliczkiné Gaál Piroska VITUKI Kht. Minőségbiztosítási és Ellenőrzési.
Tanulói elégedettségvizsgálat ismertetése HJK
„Jogszerű? Legyen!- JOGPONT+ Mini Szakmai Konferencia”
TÁRSADALOMSTATISZTIKA Sztochasztikus kapcsolatok II.
1. Melyik jármű haladhat tovább elsőként az ábrán látható forgalmi helyzetben? a) A "V" jelű villamos. b) Az "M" jelű munkagép. c) Az "R" jelű rendőrségi.
GAZDASÁGI ADOTTSÁGOK ÉS FEJLŐDÉSI IRÁNYOK A délkelet-európai országok Novák Tamás MTA – VKI május 16.
Az érettségi utáni továbbtanulást meghatározó tényezők
Kvantitatív módszerek
TÁRSADALMI VERSENYKÉPESSÉG ÉS SIKER A MAGYARORSZÁGI NAGYVÁROSI TÉRSÉGEKBEN BARÁTH GABRIELLA PHD TUDOMÁNYOS MUNKATÁRS KODOLÁNYI JÁNOS FŐISKOLA A MAGYAR.
> aspnet_regiis -i 8 9 TIPP: Az „Alap” telepítés gyors, nem kérdez, de később korlátozhat.
A Dél-Alföld általános gazdasági helyzete és a mögötte meghúzódó EMBER
A TÁRSADALMI JÓL- LÉT KÉRDÉSEINEK ÖSSZEHASONLÍTÁSA EGYES SZOLGÁLTATÓ SZEKTOROKBAN Készítette: Folmegné Czirák Julianna
1 Az igazság ideát van? Montskó Éva, mtv. 2 Célcsoport Az alábbi célcsoportokra vonatkozóan mutatjuk be az adatokat: 4-12 évesek,1.
Az ÉMGK tagvállalatainak szakképzési igényei Miskolc, június. 09. Dr. Barkóczi István – ÉMGK elnök.
Előadás másolata:

„Ne hagyd magad!” fogyatékosságügyi antidiszkriminációs program ESÉLYEGYENLŐSÉG 2008 KISTÉRSÉGEK KIEGÉSZÍTŐ VIZSGÁLATA A JELENKUTATÓ INTÉZET KUTATÁSI BESZÁMOLÓJA 2008. július 30. Budapest, Kézenfogva Alapítvány

1. A KUTATÁSRÓL, A KISTÉRSÉGI VIZSGÁLAT ADATAI Megbízó: Kézenfogva Alapítvány. Kutatási program: „Ne hagyd magad!” fogyatékosságügyi antidiszkriminációs program. Finanszírozza: az Európai Unió és a Magyar Köztársaság. A kutatást készítette: Jelenkutató Intézet. A kutatás módszere: sztenderd kérdőív telefonos megkérdezéssel (kb. 5 perces interjú), kvalitatív és kvantitatív adatok számítógépes rögzítése, statisztikai feldolgozása SPSS-sel. A kutatás időpontja: 2008. július 18-28. A kutatásba bevont települések: Budapest kivételével mind a 167 Többcélú Kistérségi Társulás; összes érintett lakosság: 8.370.030 fő. A kutatás célja: felderíteni, hogy van-e a kistérségi társulásoknak esélyegyenlőségi illetve közoktatási programja; hogyan készült, hogyan ítélik meg működését.

1.1. AZ ÉRINTETT KISTÉRSÉGEK RÉGIÓNKÉNT Szám szerinti megoszlás Ez az ábra a szakok szerinti megoszlást mutatja a főiskolán. Ebből kitűnik ,hogy 57,3 %-a humánerőforrás szakirányon végzett 22,9 % művelődésszervező szakon 11,1 nemzetközi kapcsolatok szakirányon és 8,7% kommunikáció-művelődésszervező szakon végzett. „ESÉLYEGYENLŐSÉG A KISTÉRSÉGEKBEN 2008” Jelenkutató Intézet (N= 167 kistérség)

1.2. AZ ÉRINTETT KISTÉRSÉGEK RÉGIÓNKÉNT Lakónépesség szerint (összesen 8.370.030 fő) Ez az ábra a szakok szerinti megoszlást mutatja a főiskolán. Ebből kitűnik ,hogy 57,3 %-a humánerőforrás szakirányon végzett 22,9 % művelődésszervező szakon 11,1 nemzetközi kapcsolatok szakirányon és 8,7% kommunikáció-művelődésszervező szakon végzett. „ESÉLYEGYENLŐSÉG A KISTÉRSÉGEKBEN 2008” Jelenkutató Intézet (N= 167 kistérség)

1.3. AZ ÉRINTETT KISTÉRSÉGEK RÉGIÓNKÉNT Lakónépesség szerint (százalékok) Ez az ábra a szakok szerinti megoszlást mutatja a főiskolán. Ebből kitűnik ,hogy 57,3 %-a humánerőforrás szakirányon végzett 22,9 % művelődésszervező szakon 11,1 nemzetközi kapcsolatok szakirányon és 8,7% kommunikáció-művelődésszervező szakon végzett. „ESÉLYEGYENLŐSÉG A KISTÉRSÉGEKBEN 2008” Jelenkutató Intézet (N= 167 kistérség)

1.4. A VÁLASZADÓK BEOSZTÁS SZERINTI MEGOSZLÁSA (százalék) A telefonos kérdőívek interjúalanyai elsősorban a társulási irodák vezetői (34,4%), valamint szakreferensei (szociálpolitikai, oktatási, jogi stb. - összesen 35,5%) voltak. Viszonylag nagy arányban (14,0%-ban) válaszoltak program-menedzserek (szociális, közoktatási területfejlesztési stb.). Az esetek egy részében (16,1%-ában) csupán valamelyik ügyintézőt, adminisztratív munkatársat, egyéb személyt sikerült elérni. „ESÉLYEGYENLŐSÉG A KISTÉRSÉGEKBEN 2008” Jelenkutató Intézet (N= 167 kistérség)

2. VAN-E ESÉLYEGYENLŐSÉGI PROGRAM? 2.1-3. VAN-E A KISTÉRSÉGEKNEK ESÉLYEGYENLŐSÉGI PROGRAMJUK? (1. kistérségek szerint esetszámra; 2. kistérségek szerint létszámarányosan; 3. régiók szerint kistérség-arányosan). 2.4-6. TUDNAK-E A KISTÉRSÉGBEN OLYAN TELEPÜLÉSEKRŐL, AMELYEKNEK VAN ESÉLYEGYENLŐSÉGI PROGRAMJA? (1. kistérségek szerint esetszámra; 2. kistérségek szerint létszámarányosan; 3. régiók szerint kistérség-arányosan).

2. 1. VAN-E A KISTÉRSÉGEKNEK ESÉLYEGYENLŐSÉGI PROGRAMJUK. 1 2.1. VAN-E A KISTÉRSÉGEKNEK ESÉLYEGYENLŐSÉGI PROGRAMJUK? 1. (kistérségek, darab) A kistérségek legnagyobb hányadának (133 esetben) csak közoktatási programja van. További 14 kistérség a közoktatási programon túl rendelkezik más (nem esélyegyenlőségi, pl. csak munkanélküliekre, nagycsaládosokra, mozgássérültekre stb. vonatkozó) programmal. Egy kis hányaduknak (4 esetben) nincs még közoktatási programja sem. A kistérségek alig egytizedének (16 esetben) van csupán esélyegyenlőségi programja. „ESÉLYEGYENLŐSÉG A KISTÉRSÉGEKBEN 2008” Jelenkutató Intézet (N= 167 kistérség)

2. 2. VAN-E A KISTÉRSÉGEKNEK ESÉLYEGYENLŐSÉGI PROGRAMJUK. 2 2.2. VAN-E A KISTÉRSÉGEKNEK ESÉLYEGYENLŐSÉGI PROGRAMJUK? 2. (létszámarányosan, százalék) Az érintett lakosság (8.370.030 fő) kerek 10%-a él olyan kistérségben, amelynek van esélyegyenlőségi programja, 2,6%-uk esetében még közoktatási program sincs (lásd az ábrát). A kistérségek arányait tekintve összességében a vizsgálati alapegységek 9,6%-ának van esélyegyenlőségi programja, 2,4%-uknak semmi nincs, legnagyobb hányadukban (79,6%) csak közoktatási program van, további 8,4%-uknak ezen kívül más program található (lásd a következő ábrát). Régiónként a legkedvezőbb viszonyokat a Központi Régióban tapasztaltuk: 20,0%-nak van esélyegyenlőségi programja. Az ellenkező póluson Észak-Alföld helyezkedik el: csak 3,7%-nak van programja, míg 7,8%-nak semmi (lásd a következő ábrát). „ESÉLYEGYENLŐSÉG A KISTÉRSÉGEKBEN 2008” Jelenkutató Intézet (N= 167 kistérség)

2. 3. VAN-E A KISTÉRSÉGEKNEK ESÉLYEGYENLŐSÉGI PROGRAMJUK. 3 2.3. VAN-E A KISTÉRSÉGEKNEK ESÉLYEGYENLŐSÉGI PROGRAMJUK? 3. (régiónként, a kistérségek százaléka) Életkor szerint a végzett hallgatóink megoszlása viszonylag egyenletes: harmaduk húszas éveiben jár, közel felük 30-as, míg egyötödük negyvenes. A tagozatok szerinti eltérések markánsak: míg a nappali tagozaton végzettek döntő hányada - közel 90%-uk - nem múlt el harminc, addig a levelezősök negyede már elmúlt negyven, bár másik negyedük még huszas. „ESÉLYEGYENLŐSÉG A KISTÉRSÉGEKBEN 2008” Jelenkutató Intézet (N= 167 kistérség)

2.4. TUDNAK-E A KISTÉRSÉGBEN OLYAN TELE-PÜLÉSEKRŐL, AMELYEKNEK VAN ESÉLYEGYEN-LŐSÉGI PROGRAMJA? 1. (kistérségek, darab) Arra a kérdésünkre, hogy van-e a kistérség valamely településének érvényes esélyegyenlőségi programja, megkérdezettjeink döntő többsége (115 eset) határozott „igen”-nel válaszolt. Alig egytizedük (16 eset) mondott határozott „nem”-et. Igen jelentős volt a bizonytalanok aránya: 11 esetben egy határozatlan „igen” volt a válasz (talán van, hiszen pályáztak…), míg 25 esetben teljesen tanácstalanok voltak válaszadóink. „ESÉLYEGYENLŐSÉG A KISTÉRSÉGEKBEN 2008” Jelenkutató Intézet (N= 167 kistérség)

2.5. TUDNAK-E A KISTÉRSÉGBEN OLYAN TELE-PÜLÉSEKRŐL, AMELYEKNEK VAN ESÉLYEGYEN-LŐSÉGI PROGRAMJA? 2. (létszámarányosan, százalék) Összességében az érintett lakosság (8.370.030 fő) 69,7%-a él olyan kistérségben, ahol van a településeknek esélyegyenlőségi programja, míg 9,3% olyanban, ahol egyiknek sincs (lásd az ábrát). A vizsgált 167 kistérség kétharmadában (68,9%) van olyan település, ahol elkészült az esélyegyenlőségi program, 9,6% esetében bizonyosan nem, további 6,6% esetében valószínűleg igen, míg 15,0% esetében nincs érdemi válasz (lásd a következő ábrát). A legkedvezőbb viszonyokat a Központi Régióban (Pest megyében) regisztráltunk: itt a kistérségek 86,7%-ában van a településeknek esélyegyenlőségi programja, alig 6,7%-uknak nincs. Az ellenkező póluson Dél-Dunántúl helyezkedik el a vizsgált szempontból: csupán a kistérségek 54,2%-ában van program, míg 20,8%-ában nincs (lásd a következő ábrát). „ESÉLYEGYENLŐSÉG A KISTÉRSÉGEKBEN 2008” Jelenkutató Intézet (N= 167 kistérség)

2.6. TUDNAK-E A KISTÉRSÉGBEN OLYAN TELE-PÜLÉSEKRŐL, AMELYEKNEK VAN ESÉLYEGYEN-LŐSÉGI PROGRAMJA? 3. (régiónként, a kistérségek százaléka) Életkor szerint a végzett hallgatóink megoszlása viszonylag egyenletes: harmaduk húszas éveiben jár, közel felük 30-as, míg egyötödük negyvenes. A tagozatok szerinti eltérések markánsak: míg a nappali tagozaton végzettek döntő hányada - közel 90%-uk - nem múlt el harminc, addig a levelezősök negyede már elmúlt negyven, bár másik negyedük még huszas. „ESÉLYEGYENLŐSÉG A KISTÉRSÉGEKBEN 2008” Jelenkutató Intézet (N= 167 kistérség)

3. HA VAN PROGRAM, MIKOR ÉS HOGYAN KÉSZÜLT? 3.1-3. MIKOR KÉSZÜLT A PROGRAM? (1. a kistérségek százalékában; 2. milyen program van; a kistérségek százalékában; 3. régiónként, a kistérségek százalékában). 3.4-6. FRISSÍTETTÉK-E AZÓTA A PROGRAMOT? (1. a kistérségek százalékában; 2. milyen program van; a kistérségek százalékában; 3. régiónként, a kistérségek százalékában). 3.7-9. KIK KÉSZÍTETTÉK A PROGRAMOT? (1. a kistérségek százalékában; 2. milyen program van; a kistérségek százalékában; 3. régiónként, a kistérségek százalékában). 3.10-12. MILYEN INDOKAI VOLTAK A PROGRAM KÉSZÍTÉSÉNEK? (1. a kistérségek százalékában; 2. milyen program van; a kistérségek százalékában; 3. régiónként, a kistérségek százalékában).

3.1. MIKOR KÉSZÜLT A PROGRAM? 1. (a kistérségek százaléka) Összességében az érintett 163 kistérség több mint kétharmadában (68,1%-ában) az idén készült el a program, további 28,8%-ukban 2007-ben vagy előtte (3,1%-uknál nincs érdemi válasz (lásd az ábrát). Ahol csak közoktatási program van, azok 25,6%-a elkészült 2007-ig; míg ahol van esélyegyenlőségi program is, azok kerek 50%-a készült el legalább egy évvel ezelőtt. Ahol a közoktatási programot más (nem esélyegyen-lőségi) program egészít ki, a készítés dátuma 35,7% esetében 2007, vagy azt megelőző időpont (lásd a következő 3.2. ábrát). Régiónként jelentős eltérések tapasz-talhatóak az elkészülés dátumát illetően: Nyugat-Dunántúlon kerek 50% esetében legalább egy éve kész a program, miközben ez az arány Észak-Alföldön csupán 12,0% (lásd a következő 3.3. ábrát). „ESÉLYEGYENLŐSÉG A KISTÉRSÉGEKBEN 2008” Jelenkutató Intézet (N= 163 kistérség)

3. 2. MIKOR KÉSZÜLT A PROGRAM. 2 3.2. MIKOR KÉSZÜLT A PROGRAM? 2. (milyen program van; a kistérségek százaléka) Életkor szerint a végzett hallgatóink megoszlása viszonylag egyenletes: harmaduk húszas éveiben jár, közel felük 30-as, míg egyötödük negyvenes. A tagozatok szerinti eltérések markánsak: míg a nappali tagozaton végzettek döntő hányada - közel 90%-uk - nem múlt el harminc, addig a levelezősök negyede már elmúlt negyven, bár másik negyedük még huszas. „ESÉLYEGYENLŐSÉG A KISTÉRSÉGEKBEN 2008” Jelenkutató Intézet (N= 163 kistérség)

3.3. MIKOR KÉSZÜLT A PROGRAM? 3. (régiónként, a kistérségek százaléka) Életkor szerint a végzett hallgatóink megoszlása viszonylag egyenletes: harmaduk húszas éveiben jár, közel felük 30-as, míg egyötödük negyvenes. A tagozatok szerinti eltérések markánsak: míg a nappali tagozaton végzettek döntő hányada - közel 90%-uk - nem múlt el harminc, addig a levelezősök negyede már elmúlt negyven, bár másik negyedük még huszas. „ESÉLYEGYENLŐSÉG A KISTÉRSÉGEKBEN 2008” Jelenkutató Intézet (N= 163 kistérség)

3.4. FRISSÍTETTÉK-E AZÓTA A PROGRAMOT? 1. (a kistérségek százaléka) Kevesebb mint a kistérségek egyharmadában (28,8%-ban) frissítették a programot annak elkészülése óta (lásd az ábrát). Ahol csak közoktatási program van, azok 28,6%-ában újították; hasonló az arány azok esetében, ahol ezt valamely más program egészíti ki. Ahol esélyegyenlőségi program is van, a kistérségeknek 31,3%-a frissítette az elkészülése óta (lásd a következő 3.5. ábrát). Régiónként itt is jelentős eltérések tapasztalhatóak: míg Észak-Magyarországon a frissített programok aránya 48,3%, addig Nyugat-Dunántúlon mindössze 18,2% (lásd a következő 3.6. ábrát). „ESÉLYEGYENLŐSÉG A KISTÉRSÉGEKBEN 2008” Jelenkutató Intézet (N= 163 kistérség)

3. 5. FRISSÍTETTÉK-E AZÓTA A PROGRAMOT. 2 3.5. FRISSÍTETTÉK-E AZÓTA A PROGRAMOT? 2. (milyen program van; a kistérségek százaléka) Életkor szerint a végzett hallgatóink megoszlása viszonylag egyenletes: harmaduk húszas éveiben jár, közel felük 30-as, míg egyötödük negyvenes. A tagozatok szerinti eltérések markánsak: míg a nappali tagozaton végzettek döntő hányada - közel 90%-uk - nem múlt el harminc, addig a levelezősök negyede már elmúlt negyven, bár másik negyedük még huszas. „ESÉLYEGYENLŐSÉG A KISTÉRSÉGEKBEN 2008” Jelenkutató Intézet (N= 163 kistérség)

3. 6. FRISSÍTETTÉK-E AZÓTA A PROGRAMOT. 3 3.6. FRISSÍTETTÉK-E AZÓTA A PROGRAMOT? 3. (régiónként, a kistérségek százaléka) Életkor szerint a végzett hallgatóink megoszlása viszonylag egyenletes: harmaduk húszas éveiben jár, közel felük 30-as, míg egyötödük negyvenes. A tagozatok szerinti eltérések markánsak: míg a nappali tagozaton végzettek döntő hányada - közel 90%-uk - nem múlt el harminc, addig a levelezősök negyede már elmúlt negyven, bár másik negyedük még huszas. „ESÉLYEGYENLŐSÉG A KISTÉRSÉGEKBEN 2008” Jelenkutató Intézet (N= 163 kistérség)

3.7. KIK KÉSZÍTETTÉK A PROGRAMOT? 1. (a kistérségek százaléka) Az esetek jelentős hányadában (a kistérségek 66,3%-a esetében) külső szakértők (is) közre-működtek a program elkészítésében. A kistérségi irodák közre-működése a program megalkotásában hasonló arányú: 60,1% esetében jelölték meg ezt az alternatívát. Az érintett kistérségi önkormányzatok kevesebb mint egyötöd (17,8%) esetében működtek közre a program megalkotásában. „ESÉLYEGYENLŐSÉG A KISTÉRSÉGEKBEN 2008” Jelenkutató Intézet (N= 163 kistérség)

3. 8. KIK KÉSZÍTETTÉK A PROGRAMOT. 2 3.8. KIK KÉSZÍTETTÉK A PROGRAMOT? 2. (milyen program van; a kistérségek százaléka) Ahol van esélyegyenlőségi program (is), ott az esetek 81,3%-ában a kistérségi iroda közreműködött annak előállításában. A külső szakértők bevonása itt átlag alatti (62,5%). Átlag fölötti viszont azok aránya, akiknél a települések önkormányzatai is szerepet vállaltak (37,5%). Ahol csak közoktatási program van, a kistérségi irodák 58,0%-ban, a külső szakértők 67,9%-ban működtek közre. A települések önkormányzatainak együttműködése 15,3% esetében regisztrálható. Végül ahol a közoktatási programon kívül más (nem esélyegyenlőségi) program is van, az összesített arányokhoz hasonló adatok tapasztalhatóak. „ESÉLYEGYENLŐSÉG A KISTÉRSÉGEKBEN 2008” Jelenkutató Intézet (N= 163 kistérség)

3. 9. KIK KÉSZÍTETTÉK A PROGRAMOT. 3 3.9. KIK KÉSZÍTETTÉK A PROGRAMOT? 3. (régiónként, a kistérségek százaléka) A régiónkénti eltérések legjellegzetesebb szélsőértékei: A külső szakértők igénybevétele a dél-dunántúli kistérségek esetében a legmagasabb arányú (95,8%), míg a legalacsonyabb Észak-Magyarországon (51,7%). Az önkormányzatok közös munkája legnagyobb arányban a Dél-Dunántúlon figyelhető meg (45,8), míg az ellenkező póluson Nyugat-Dunántúl található (4,5%). A kistérségek irodái az észak-magyarországi válaszadóknál fordulnak elő a legnagyobb arányban (72,4%), a legalacsonyabb a Közép-Dunántúlon (50,0%). „ESÉLYEGYENLŐSÉG A KISTÉRSÉGEKBEN 2008” Jelenkutató Intézet (N= 163 kistérség)

3. 10. MILYEN INDOKAI VOLTAK A PROGRAM KÉSZÍTÉSÉNEK. 1 3.10. MILYEN INDOKAI VOLTAK A PROGRAM KÉSZÍTÉSÉNEK? 1. (a kistérségek százaléka) A program készítésének indokai között a leggyakrabban a törvényi előírás szerepelt (75,4%-ban). Az esetek 14,4%-ában más indokok is megfogalmazódtak: elsősorban a pályázati lehetőségek, a forrásszerzés (lásd az ábrát). Ahol csak közoktatási program van, azok 10,5%-ában voltak más indokok is a törvényes előíráson kívül; hasonló az arány (14,3%) azok esetében, ahol ezt valamely más program egészíti ki. Ahol esélyegyenlőségi program is van, a kistérségeknek kerek 50%-a hivatkozott más indokokra (lásd a következő 3.9. ábrát). Régiónként a nyugat-dunántúli régió kistérségei esetében utaltak legnagyobb arányban (36,4% esetében) a törvényes előíráson kívül más indokra, míg Közép-Magyarországon nem volt ilyen említés (lásd a következő 3.10. ábrát). „ESÉLYEGYENLŐSÉG A KISTÉRSÉGEKBEN 2008” Jelenkutató Intézet (N= 163 kistérség)

3. 11. MILYEN INDOKAI VOLTAK A PROGRAM KÉSZÍTÉSÉNEK. 2 3.11. MILYEN INDOKAI VOLTAK A PROGRAM KÉSZÍTÉSÉNEK? 2. (milyen program van; a kistérségek százaléka) Életkor szerint a végzett hallgatóink megoszlása viszonylag egyenletes: harmaduk húszas éveiben jár, közel felük 30-as, míg egyötödük negyvenes. A tagozatok szerinti eltérések markánsak: míg a nappali tagozaton végzettek döntő hányada - közel 90%-uk - nem múlt el harminc, addig a levelezősök negyede már elmúlt negyven, bár másik negyedük még huszas. „ESÉLYEGYENLŐSÉG A KISTÉRSÉGEKBEN 2008” Jelenkutató Intézet (N= 163 kistérség)

3. 12. MILYEN INDOKAI VOLTAK A PROGRAM KÉSZÍTÉSÉNEK. 3 3.12. MILYEN INDOKAI VOLTAK A PROGRAM KÉSZÍTÉSÉNEK? 3. (régiónként, a kistérségek százaléka) Életkor szerint a végzett hallgatóink megoszlása viszonylag egyenletes: harmaduk húszas éveiben jár, közel felük 30-as, míg egyötödük negyvenes. A tagozatok szerinti eltérések markánsak: míg a nappali tagozaton végzettek döntő hányada - közel 90%-uk - nem múlt el harminc, addig a levelezősök negyede már elmúlt negyven, bár másik negyedük még huszas. „ESÉLYEGYENLŐSÉG A KISTÉRSÉGEKBEN 2008” Jelenkutató Intézet (N= 163 kistérség)

4. HA VAN PROGRAM, MILYEN ELEMEI VANNAK, MILYEN A MEGÍTÉLÉSE? 4.1-3. MILYEN ELEMEKET TARTALMAZ A PROGRAM? (1. a kistérségek százalékában; 2. milyen program van, a kistérségek százalékában; 3. régiónként, a kistérségek százalékában). 4.4-6. A PROGRAM MEGÍTÉLÉSE (1. összesített százalékok, átlagértékek az ötfokú skálán; 2. milyen program van, átlagértékek; 3. régiónként, átlagértékek).

4.1. MILYEN ELEMEKET TARTALMAZ A PROGRAM? 1. (a kistérségek százaléka) A programok 89,6%-a tartalmaz konkrét célokat. Hasonló arányban – 84,7%-ban – található a vizsgált dokumentumokban ütemezési terv. A források megjelölése viszont csak a programok kétharmadában (67,5%-ában) fedezhető fel. „ESÉLYEGYENLŐSÉG A KISTÉRSÉGEKBEN 2008” Jelenkutató Intézet (N= 163 kistérség)

4. 2. MILYEN ELEMEKET TARTALMAZ A PROGRAM. 2 4.2. MILYEN ELEMEKET TARTALMAZ A PROGRAM? 2. (milyen program van; a kistérségek százaléka) Ahol van esélyegyenlőségi program (is), ott az esetek 87,5%-ában megjelöltek konkrét célokat. Az ütemezési tervek előfordulása is átlag alatti (75,0%). Valamelyest meghaladja viszont az átlagot a források megjelölése (68,8%). Ahol csak közoktatási program van, a konkrét célok 88,7%-ban, az ütemezési tervek 85,7%-ban szerepelnek azokban. A forrás-megjelölések 66,9% esetében regisztrálhatók. Végül ahol a közoktatási programon kívül más (nem esélyegyenlőségi) program is van, az összesített arányokhoz képest mindhárom esetben átlag feletti adatok tapasztalhatóak. „ESÉLYEGYENLŐSÉG A KISTÉRSÉGEKBEN 2008” Jelenkutató Intézet (N= 163 kistérség)

4. 3. MILYEN ELEMEKET TARTALMAZ A PROGRAM. 3 4.3. MILYEN ELEMEKET TARTALMAZ A PROGRAM? 3. (régiónként, a kistérségek százaléka) A régiónkénti eltérések legjellegzetesebb szélsőértékei: A konkrét célok megjelölése a dél-dunántúli kistérségek esetében a legmagasabb arányú (95,8%), míg a legalacsonyabb Dél-Alföldön (78,3%). Ütemezési tervek a legnagyobb arányban Nyugat-Dunántúlon figyelhetők meg (95,5%), míg az ellenkező póluson Dél-Alföld található (69,6%). A forrásmegjelölések az észak-magyarországi válaszadóknál fordul elő a legnagyobb arányban (72,4%), a legalacsonyabb Közép-Magyarországon (53,3%). „ESÉLYEGYENLŐSÉG A KISTÉRSÉGEKBEN 2008” Jelenkutató Intézet (N= 163 kistérség)

4. 4. A PROGRAM MEGÍTÉLÉSE 1. (ahol van program: százalékok, ( 4.4. A PROGRAM MEGÍTÉLÉSE 1. (ahol van program: százalékok, (*) átlagértékek az ötfokú skálán) Átlag* 3,42 4,07 4,34 Életkor szerint a végzett hallgatóink megoszlása viszonylag egyenletes: harmaduk húszas éveiben jár, közel felük 30-as, míg egyötödük negyvenes. A tagozatok szerinti eltérések markánsak: míg a nappali tagozaton végzettek döntő hányada - közel 90%-uk - nem múlt el harminc, addig a levelezősök negyede már elmúlt negyven, bár másik negyedük még huszas. „ESÉLYEGYENLŐSÉG A KISTÉRSÉGEKBEN 2008” Jelenkutató Intézet (N= 163 kistérség)

4.5. A PROGRAM MEGÍTÉLÉSE 2. (milyen program van; átlagértékek az ötfokú skálán) A programok kidolgozottságával a megkérdezettek nagy része elégedett (38,7% „jeles” – átlagpontszám az ötfokú skálán: 4,34). A hatékonysága megítélése egy fokkal kedvezőtlenebb (22,1% „jeles” – átlag: 4,07 pont). Végül abban a kérdésben, hogy mennyire segít a hátrányos helyzetűek problémájának megoldásában, az „átlagosztályzat” közepes: 3,42 pont - a „jelesek” aránya itt 10,4% (lásd az előző 4.4. ábrát). Azon kistérségek esetében, ahol közoktatási és egyéb – nem esélyegyenlőségi – program is van, relatíve a legelégedettebbek (4,36 – 4,20 – 3,80 a három vizsgált átlag), míg a másik két esetben egy árnyalattal kedvezőtlenebbek az értékítéletek (lásd az ábrát). „ESÉLYEGYENLŐSÉG A KISTÉRSÉGEKBEN 2008” Jelenkutató Intézet (N= 163 kistérség)

4.6. A PROGRAM MEGÍTÉLÉSE 3. (régiónként, átlagértékek az ötfokú skálán) A régiónkénti eltérések legjellegzetesebb szélsőértékei: A kidolgozottság szempontjából a közép-dunántúli régió kistérségeiben a legelégedettebbek (4,57 pont), míg a legelégedetlenebbek a nyugat-dunántúliak (4,00 pont). A program hatékonyságát szintén a közép-dunántúliak ítélik meg a legkedvezőbben (4,30 pont), míg az ellenkező pólust itt is a nyugat-dunántúliak képezik (3,75 pont). A legszkeptikusabbak a program nyújtotta „segítséget” illetően is a nyugat-dunántúliak (2,94 pont), ugyanakkor a dél-dunántúliak – relatíve – a legoptimistábbak (3,77 pont). „ESÉLYEGYENLŐSÉG A KISTÉRSÉGEKBEN 2008” Jelenkutató Intézet (N= 163 kistérség)

KÖSZÖNJÜK A FIGYELMET!