Vízbázisvédelem EU VKI mennyiség Simonffy Zoltán Vízi Közmű és Környezetmérnöki Tanszék MTA Vízgazdálkodási Kutatócsoport Vízbázisvédelem EU VKI mennyiség

Víz Keretirányelv FAV állapotértékelés módszertana gyenge jó vízszint-süllyedés teszt ivóvízbázis teszt FAVÖKO teszt felszíni víz és szárazföldi vízmérleg teszt sós víz intrúzió teszt szennyezési csóva teszt mennyiségi állapot kémiai állapot vízminőségi trend (kémia és hőmérséklet) szennyezett terület teszt FAVÖKO* teszt (felszíni víz és szárazföldi) A jó áll. fenntartása veszélyeztetett (kockázatos) Felszín alatti víztest állapota

A felszín alatti vizek mennyiségi állapota Víz Keretirányelv A felszín alatti vizek mennyiségi állapota Az igénybevételek hatását kell vizsgálni Közvetlen vízkivétel: kutakkal Közvetett vízkivétel: minden olyan beavatkozás, ami vízszintcsökkenéssel jár (pl. kavicsbánya, felszíni vízszint csökkentése)

A mennyiségi állapot értékelése A felszín alatti víztest mennyiségi szempontból jó állapotban van, ha az igénybevétel, azaz a közvetett és közvetlen vízkivételek nem okoznak folyamatos készletcsökkenést (tendenciaszerűen csökkenő vízszinteket), a felszín alatti vizekből származó táplálástól (alaphozamtól) jelentős mértékben függő vízfolyásokban a jó ökológiai és kémiai állapot elérését nem akadályozza az igénybevétel hatására csökkenő alaphozam, és annak minősége az igénybevétel hatására csökkenő talajvízből származó transpiráció nem okozza a felszín alatti vizektől függő szárazföldi ökoszisztémák jelentős károsodását az igénybevétel nem indít el a receptorok szempontjából káros vízminőség változást (nagy sótartalmú vizek átszívása, szennyezett talajvíz leszívása..stb)

A mennyiségi állapot értékelése monitoring alapján (1) Van-e túl-igénybevétel, vagyis vannak-e olyan területek, ahol a vízszint tendenciaszerűen csökken? vízszint idősorok + csapadék idősorok alapján  olyan területek, ahol nem a csapadékhiány okozza a süllyedést és a süllyedés kapcsolatba hozható ismert közvetlen vagy közvetett vízkivétellel (2) Egyensúly (nincs süllyedő tendencia) esetén is kérdés, hogy a vízháztartásban bekövetkező változások nem káros mértékűek-e az ökoszisztémák számára? élőhelyekre vonatkozó adatok  a felszín alatti vizek állapotváltozásai miatt sérült ökoszisztémák (3) Tapasztalható-e vízkivételek környezetében a sótartalom növekedése, vagy a szennyezett talajvíz mélyebb rétegekbe történő leszivárgása? - ivóvízkivételi kutak sótartalmának növekedése? - ivóvízkivételi és megfigyelő kutak romló vízminőségi tendenciái?  olyan területek, ahol a vízminőségi változás oka a vízkivétel

Tartós süllyedéssel jellemezhető területek termálvízadókban

A mennyiségi állapot értékelése számítással VKI: Sokévi átlagban a vízkivételek nem haladják meg a hasznosítható készletet Hasznosítható készlet: Az utánpótlódás sokévi átlagos mértéke csökkentve a felszín alatti vizektől függő ökoszisztémák (FAVÖKO) vízigényével A FAVÖKO-k felszín alatti vizekből származó vízigénye: a felszíni vizek jó ökológiai állapotának eléréséhez szükséges forráshozam és alaphozam, illetve a vizes és szárazföldi ökoszisztémák talajvízből származó párolgása Utánpótlódás: A víztestbe csapadékból, felszíni vízből és a vele szomszédos víztestekből belépő vízmennyiség

A mennyiségi állapot értékelése számítással Más megközelítés, szintén a VKI szerint: A felszín alatti vizek szintjében emberi hatásra bekövetkező változások nem veszélyeztethetik a kapcsolódó felszíni víztest jó ökológiai és kémiai állapotát, nem okozhatnak károsodást a szárazföldi ökoszisztéma állapotában Két különböző léptékű megközelítés: víztest szint élőhely szint

Élőhelyekre vonatkozó részletes vizsgálatok Csak a felszín alatti vízháztartás és a biológiai sajátosságok (érzékenység) együttes elemzése lehet a jó megoldás

FAVÖKO-k

Felszín alatti vizektől függő ökoszisztémák vízigénye Vízfolyások: mederben hagyandó vízhozam a a halak számára szükséges vízmélység és sebesség alapján Sekély tavak : vízfelület párolása – csapadék (ezt a felszín alatti víz pótolja) Jelenleg, illetve cél: a terület %-ában Magas talajvízállású területek: a növényzet nyári túléléséhez szükséges vízmennyiség az erre alkalmas terület legalább felén

Hasznosítható készlet (utánpótlódás – ökológiai vízigény)  vízkivétel

Hasznosítható készlet (utánpótlódás – ökológiai vízigény)  vízkivétel Az ivóvízkivétel a legnagyobb: (47%) Öntözés főként illegálisan (18 %) A csatornákkal való megcsapolás jelentős (30%), helyenként >50%. m3/nap-ban

Hazai szabályozás 219/2004-es Kormányrendelet a felszín alatti vizek védelméről http://www.kvvm.hu/szakmai/karmentes/jogszab/jogszab12/219_2004.htm Vízkivételek nem haladhatják meg az ún. igénybevételi határértéket. igénybevételi határérték: a víztestek lehatárolt zónáiban elvonható felszín alatti víz mennyisége, a vízgyűjtő-gazdálkodási tervben szerepel Utánpótlódási területeken FAV nem használható felszíni víz pótlására Jó minőségű (!) felszín alatti víz csak kivételesen használható nem ivóvíz célra

Természetes állapot ΔV A VÍZMÉRLEG ELEMEI Természetes állapot v v v Qfelszíni Btv ETtv Qalap Qbe ΔV Qki ΔV/Δt = Btv – ETtv + Qbe – Qki + Qfelszíni – Qalap(forrás) = 0 (sokévi átlag)

Vízkivétellel v v v ΔV A VÍZMÉRLEG ELEMEI Kfav Qfelszíni,k Btv,k ETtv,k Qalap,k Qbe,k ΔV Qki,k ΔV/Δt = Btv – ETtv + Qbe – Qki + Qfelszíni – Qalap(forrás) = 0 (sokévi átlag) Btv,k – ETtv,k + (Qbe,k – Qki,k + Qfelszíni,k – Qalap(forrás), k - Kfav= 0 ( nincs tartós süllyedés) A vízkivételt a vízmérleg egyéb elemeinek megváltozásai kompenzálják

A HASZNOSÍTHATÓ KÉSZLET ΔV/Δt = Btv – ETtv + Qbe – Qki + Qfelszíni – Qalap(forrás) = 0 (sokévi átlag) Btv,k – ETtv,k + (Qbe,k – Qki,k + Qfelszíni,k – Qalap(forrás), k - Kfav= 0 ( nincs tartós süllyedés) A vízkivételt a vízmérleg egyéb elemeinek megváltozásai kompenzálják Vízforgalom szomszédos víztestekkel FAVÖKO vízigény Utánpótlódás Hasznosíthat ó készlet Btv,h + Qfelszíni,h + Qbe ,– Qkih - ETtv, FAVÖKO– Qalap(forrás), FAVÖKO = HK Mennyire használhatjuk a szomszédos területek vízkészletét? Terület-használat, Természet-védelem Mederben hagyandó vízhozam Regionális vízkészlet-gazdálkodás, érdekeltekkel való egyeztetés!

Élőhelyek azonosítása, megelőzés (a hasznosítható készlet területi megoszlása) Az ökoszisztémáktól függő területi korlátozások (Vízgyűjtő-gazdálkodási Terv!): egy adott körzeten belül a lehető legnagyobb + összes, ill. a hatásvizsgálat előírásának korlátja Részletes elemzések

ÉGHAJLATVÁLTOZÁS

Mi várható Európában 2100-ban? Az átmeneti zónában vagyunk!!! és a Kárpát medencében? 3,3 oC 3,7 oC 3,5 oC IPCC, 2007 Hőmérséklet (oC) Csapadék (%) Éves átlag Dec, Jan, Feb Jún, Júl, Aug Az átmeneti zónában vagyunk!!! 0 % + 7 % -10 %

Várható változások a Kárpát medencében A nagyobb, mint 2K félgömbi hőmérsékletnövekedés tartományában a változások nem lineárisak – a csapadék akár nyáron is növekedhet A mediterrán klíma irányába való eltolódás (gyorsan!) tél: nedvesebb és enyhébb nyár: szárazabb és melegebb, szélsőségesen nagy csapadékok!!! Hasonló időszakok a múltban: 1984 - 2003 (bár ebben az időszakban a telek is általában szárazabbak voltak az átlagosnál )

Várható változások a Kárpát medencében Hőmérséklet: 0,2 – 0,45 oC/évtized változás Csapadék: télen: 8 - 13 mm/oC növekedés nyáron: 10 - 12 mm/oC csökkenés Lehetséges párolgás: télen: 15 – 20 mm/ oC (~ 15 %) nyáron: 60 – 80 mm/oC (~ 10 %) Bartholy, Schlanger, Mika és Domonkos nyomán

A beszivárgásra gyakorolt hatás Téli félévi csapadék Talajvizet tápláló beszivrgás talajvizet tápláló beszivárgás A telítetlen zóna feltöltődése a beszivárgáshoz + téli pot. párolgás Kicsit nagyobb csapadék Növekvő feltöltődési szakasz

Valószínű hatások a felszín alatti vízkészletre A téli félévi csapadék nő, de a párolgás még inkább Felszín alatti vizek utánpótlódása csökken Beszivárgási területeken 10 mm/oC csökkenés (nagy területeken tűnhet el a kicsi, 10-20 mm/év-es beszivárgás)