Temelésmenedzsment Production Management IV. előadás Készletgazdálkodás

Készlet késztermékek, alkatrészek, kiegészítő termékek, a vállalatnál adott pillanatban meglévő, a termelési vertikum különböző fokozatában elhelyezkedő anyagok, félkész-, és késztermékek állománya. - szélesebb értelemben a készlet magában foglalja az inputokat és outputokat és a termelésközi állapotban lévő termékeket Hogy mi számít készletnek függ az érvényben lévő (pl. számviteli, könyvelési) jogszabályoktól A termelői készletek jellemző csoportjai: késztermékek, alkatrészek, kiegészítő termékek, termelési készletek, anyagok

A készletelemzés célja A készletezés általános célja: meghatározni, hogy mikor kell a rendelési tételeket feladni, és hogy mekkora legyen a rendelés. A készletezés céljai: a termék iránti változó kereslet kielégítésére az egyes műveletek függetlenségének fenntartására a termelésütemezés rugalmasságának biztosítására biztonsági tartalék az anyagok szállításánál adódó csúszások kivédésére a nagyobb rendelési mennyiségből adódó előnyök kihasználására

Készletezési költségek A készletezési döntéseket a készletezéssel kapcsolatos költségek figyelembe vételével kell hozni. A következő készletezési költségekkel kell számolni: készlettartási költségek (termékváltás/átállítás költsége) megrendelési költségek hiány költség A megfelelő rendelési/gyártási mennyiségek meghatározása az összköltségek minimalizálásával történhet, ahol az összköltség a három költségfajta - a készlettartás, a megrendelés/átállás és a hiányköltség - felmerüléséből származik.

A készletezési rendszer 1. A készletezési rendszer gondoskodik a készletek fenntartásához és szabályozásához szükséges szervezeti rendszerről és működési politikáról. A rendszer felelős a termékek megrendeléséért és átvételéért: a megrendelés feladásának időzítésért, annak nyomon követéséért, hogy miből mennyit mikor és kitől rendeltek. A készletezési rendszer alapfeladata meghatározni, hogy egy adott termékből mikor rendeljünk és mennyit kell rendelni

A készletezési rendszer 2. A rendelés időpontja lehet: rögzített időközönkénti (T), a készletszint meghatározott minimális szintjétől függő (R) A rendelési tétel lehet: rögzített mennyiségű (Q) a készletezés maximális szintjétől függő (S)

A készletezési rendszer 3.

Készletezési modellek A "fűrészfog" modell

Készletezési modellek A "fűrészfog" modell A fűrészfog modell akkor használható, ha mindent biztonsággal ismerünk: a termék iránti kereslet állandó és az égész periódus alatt változatlan, az átfutási idő (a rendeléstől az átvételig) állandó, a termék egységára állandó, a készlettartás költsége az átlagos készleten alapul, a rendelési és a termékváltási költség állandó a termék kereslete maradéktalanul ki van elégítve (nincs várakozás)

Készletezés összes költsége

Optimális rendelt mennyiség Az optimális rendelt mennyiség az a rendelt készlet, amelynél az összes készletezési költség a legalacsonyabb Az összköltség ott minimális, ahol az összköltség függvény meredeksége zérus.

Optimális rendelt mennyiség K = D* ka + D*kr/Q + Q/2/kt K/Q =0 + (-kr)/Q + kt/2 _________ Qopt =  (2*D*kr)/kt

„Fűrészfog modell” 2

Biztonsági készlet

Egyperiódusos, vagy "újságárus” modell Itt az optimális döntés olyan mennyiség készletezése, ahol az utolsó egység eladásából származó haszon nagyobb, vagy egyenlő, mint az a veszteség, amely akkor keletkezik, ha az utolsó egység eladatlan marad. MP > ML - ahol MP = az N-edik termék eladásából származó haszon ML = az N-edik termék el nem adásából származó veszteség A fenti összefüggést úgy is használhatjuk, hogy az események valószínűségét vetjük össze. P(MP) > (1 - P) ML - ahol P annak a valószínűsége, hogy a terméket eladják, 1-P annak a valószínűsége, hogy a terméket nem adják el Azaz: P > ML / (MP+ML)

Példa - Egy termék ára 100 $, költsége 70 $ Példa - Egy termék ára 100 $, költsége 70 $. Minden eladatlan termék újrafelhasználási értéke 30 $. A kereslet a vizsgált időszakban 35 és 40 egység közé becsülhető: azaz 35 termék biztosan elkel, 40 egységnél több viszont biztosan nem adható el. A kereslet valószínűségeit az alábbi táblázat foglalja össze: MP= 100 $ - 70 $ = 30 $ ML= 70 $ - 30 $ = 40 $ P > ML/(MP+ML) = 40/(30+40) = 0,57 – TEHÁT 37 TERMÉK KELL A KÉSZLEZETZÉS VÁRHATÓ NYERESÉGE: P(MP) - (1-P)(ML) = 0,75 * 30 - 0,25 * 40 = 22,5 - 10 = 12,5 $

ABC analízis A készletezésre is igaz, hogy néhány termék rendelkezik csak nagy részesedéssel, s a termékek többségének alacsony részesedése van. Az ABC elemzéssel a termékeket három csoportba sorolhatjuk: A: magas értékvolumen B: közepes értékvolumen C: alacsony értékvolumen

Anyagszükséglet tervezése Anyagszükségleti tervezési rendszer (MRP) Az anyagszükséglet tervezési rendszer (Material Requirements Planning, MRP) a termelési tervből származtatott termelési vezérprogramra támaszkodva meghatározza a végtermék előállításához szükséges speciális alkatrészek és anyagok fajtáit, a szükséglet pontos mértékét és a termelési cikluson belül ezen tételek rendelésfeladásának, beérkezésüknek illetve gyártásuk befejezésének idejét.

Anyagszükségleti tervezési rendszer (MRP) Az MRP rendszerben a termékek iránti rendelésekre támaszkodva egy vezérprogramot alakítanak ki. A vezérprogram megadja az adott időszakban előállítandó végtermékek számát. Anyagjegyzék azonosítja az egyes tételek előállításához szükséges anyagokat és azok pontos mennyiségét. -A készletnyilvántartás tartalmazza a befejezett végtermékek számát, valamint a raktáron lévő, ill. megrendelt tételek mennyiségét.

Terme-lési vezér-prog-ram = azt mutatja be, hogy az egyes termékekből mikor (pl. melyik héten) hány darabot kell legyártani.

Anyagjegyzék az A végtermékhez 2 egység B, 3 egység C elemre van szükség. A B elem pedig 1 egység D, és 4 egység E elemből áll (stb.)

Tagolt ill. egyszintű anyagjegyzék