A Chicagoi Iskola városökológiai modelljei dr. Jeney László egyetemi docens jeney@elte.hu A világ regionális földrajza I. Regionális és környezeti gazdaságtan mesterszak 2018/2019, II. félév BCE Geo Intézet

Városökológiai modellek Előzmény: európai feudális városok szigorú belső térbeli rendje (etnikai, vallási, foglalkozási, vagyoni stb.) Modern város kialakulásával ez megszűnik Max Weber (1864-1920): „a modern nagyváros az egyének laza homokkupaca” É-Am: látszólagos káosz, de itt is nagyfokú szabályszerűség a városok belsejében Városökológia (humán-, vagy szociálökológia): Az amerikai városszociológián belül a XX. század elején létrejött irányzat Szociológia + ökológia Város: olyan társadalmi téregység, amelynek tagjai között szoros a kölcsönhatás, egyszersmind küzdelem figyelhető meg a társadalmi pozícióért és a lakóhelyért (Darwin!) (Az egyén küzdelme a társadalmi pozícióért és az azzal járó lakóhelyért) 2

Biológián belül virágzó ökológia kutatási módszerei és fogalomtára Az ökológiától átveszik annak módszertanát és fogalomtárát Módszer: felvételezés → megfigyelés → kiértékelés Fogalmak: Kongregáció: a népesség egy csoportjának térbeli (lakóhelyi) gyülekezése Invázió: egy adott társadalmi csoport benyomulása egy városrészbe Szegregáció: társadalmi csoportok térbeli elkülönülése a városi térben Szukcesszió: egy városnegyed folyamatos népességcseréje Filtráció: az egyén és társadalmi csoportok mozgása a lakáspiaci létrán Társadalmi niche: városrész, amelyre egy sajátos társadalmi csoport dominanciája a jellemző Enklávé: városi társadalmi–kulturális zárványok 3

A Chicagói Iskola 1892: világ első szociológiai tanszéke Chicago: etnikai tarkaság  szociálökológiai kutatások kiváló terepasztala Részletes adatok: 1920-as népszámlálástól 70; 1930-ban már 75 városrészre Vezető személyiségek: Burgess (1886–1966), Park (1864–1944) Városökológiai modellek sora Chicago népességszámának alakulása, 1831–1930 4

A: Burgess és Park koncentrikus modellje (1925) Előzmények Engels, F. 1845: A munkásosztály helyzete Angliában Hurd, R. 1903: Principles of City Land Values Burgess – Park 1925: Concentric zones of urban land use Különböző időben érkezett bevándorlók erős nemzetiségi és társadalmi elkülönülése (szegregációja) Városok belső koncentrikus övezetei 5

Burgess–Park-féle koncentrikus modell „L” tracks CBD (Loop) Magasvasutak hurokvágánya, felhőkarcolók, turizmus Átmeneti övezet Erős leromlás, XIX. közepe: belül ipari öv, kívül lakó Ipari munkásság lakóöve XIX. vége: kétlakásos bérház Felsőbb osztályok lakóterülete Családi és társas ház, középosztály Ingázótelepülések Elővárosok (szubu.) Mezőgazdasági övezet: ellátóöv Metropolis hátországa: Vonzáskörzet Városrészeket a körutak határolják el egymástól Szukcesszió: minden városrész lakói kifelé törekednek 6

B: Hoyt szektorális modellje (1939) Kérdés: hol élnek a magas státuszúak? Burgess modelljéből indult ki, de 64 amerikai városra, 3 időpontra Eredmények Koncentrikus körök mellett szektorok is Szektorokat a kivezető sugárutak határolják el egymástól A szektorok az idők folyamán a város pereme felé tolódtak el (szuburbanizáció) Városrészek/szektorok: City Kereskedelem, könnyűipar Alsó-rétegek lakónegyede Közép-rétegek lakónegyede Felső-rétegek lakónegyede 7

C: Harris és Ullman többmagvú modellje (1945) Városrészek City Kereskedelem, könnyűipar Alsó-rétegek lakónegyede Közép-rétegek lakónegyede Felső-rétegek lakónegyede Nehézipar Külvárosi központok Elővárosok Központ mellett vannak külső központok, elővárosok is 8

A három klasszikus modell 9