NYÍRBÁTOR Először 1279-ben említik a források. Előbb a Gutkeled nemzetségbeliek, majd a Báthoriak, és kihalásuk után a Rákócziak birtokolták. Várkastélyában kötötték meg 1549. szeptember 8-án a bátori egyezményt, amelyben Erdély és a királyi Magyarország egyesülését mondták ki. 1747-ben gróf Károlyi Ferenc vette meg Nyírbátort. A mai, mintegy 12.300 lakosú Nyírbátor főbb nevezetességei: a minorita és a református templom (mindkettőt Báthori István építtette), azután a Báthori várkastély és benne a panoptikum, továbbá a Báthori István Múzeum, valamint a szoborcsoportokkal diszített, közel 450 m hosszúságú várostörténeti sétány és a Sárkány Fürdő.
Minorita templom
A minorita templom a főoltárral
Baloldali mellékoltár
Jobboldali mellékoltár
Krucsay vagy Passió oltár
Krucsay oltár részlet
Krucsay oltár részlet
Míves szószék
A szószék „feje”
A református templom a haranglábbal
A református templom az oldalbejárattal
A református templom hatalmas hajója
A református templom gótikus hálóboltozata
Gótikus hálóboltozat részlet
Díszes szószék
Tinódi Lantos Sebestyén
Báthory Gábor
Bethlen Gábor
Liszt Ferenc
Kodály Zoltán
Báthori Várkastély
Báthory István
A Bátori Egyezmény tárgyalása
A tárgyalás egyik résztvevője
Fráter György
Kinizsi Pál
Szulejmán szultán
Báthory Erzsébet
Báthory Erzsébet a bíróságon
Lakoma
A hóhér
Életkép részlet
A Báthoriak sárkányos címere
Sárkányölő Szt. György
Szentvér monda
Az ecsedi és somlyai ág esküvője
Régészek
SAJÁT FOTÓIBÓL KÉSZÍTETTE: HaGe Zene: Jalousie