Társas lény – 10 Az egyéni emlékezet

Az emlékezet Olyan megismerési folyamat, amely az információ tárolását és előhívását teszi lehetővé. A legegyszerűbb emlékezeti működés is három szakaszra bontható kódolás = memóriában való elhelyezés, tárolás = megőrzés a memóriában, előhívás = memóriából való visszanyerés

A memória típusai 1. rövid távú (RTM) néhány mp-tól néhány percig 2. hosszú távú (HTM) percektől az évekig Különbség súlyos amnéziásoknál: az előbbi megy, de nem képesek az utóbbiba átküldeni az emléknyomot (Memento c film) Különböző emléknyomok különböző információtípusok számára: 1. Explicit memória - tények 2. Implicit memória – készségek, biciklizés, stb. képesség általi tudás explicit szabályismeret nélkül Máshol tárolhatjuk, l. amnézia megint, (Bourne rejtély c film), a motoros készségek nem vesznek el amnéziában

Rövid távú memória - 1 Kódolás Főként akusztikus: ismételgetjük az infot (telfonszám, cím, stb) Ha hibázunk pl. egy mássalhangzóból álló lista tanulásakor (RLBKSJ), akkor könnyen mondhatunk T-t B helyett, hasonló hangzás (é – é) és hasonlóan elülső zárhang (a V pl. nem) Nehezebb megjegyezni az akusztikusan hasonló betűk sorát (TBCGV) Vizuális kódolás – kevésbé fontos csatornája a RTMnak, hamar elhalványul, de van akiknél fényképszerűen működik (eidetikus) utólag – nem látva – képesek ellenőrizni a képen egy részletet

RTM - 2 Tárolás korlátozott kapacitás 7 +/- 2 = 5-9 egység amíg a hosszútávúban nagyon is különbözhetünk, itt meglepően egységesek vagyunk - Hermann Ebbinghaus már 1885-ben kimutatta Az új info kiszorítja a tárból a legrégebbit De mire vonatkozik ez? Mi az az egység?

Ez vajon hány egység? Y L D T L Z V S Z Ü S Ö E V E T É L E Í Próbáljuk ki az eddigieket, mindenki próbáljon minél több betűt megjegyezni!!! Tömbösítés lettelzövdü seylévízs S Ö E V E T É L E Í

Tömbösítés LETTELZÖVDÜSEYLÉVÍZS ez sok, de ha felismerjük, hogy 2 szó betűi, „szívélyes üdvözlettel”, akkor csak 2 egység 152-6184-819-56 – ez sok 1526-1848-1956 – ez bőven belefér – a hosszú távú memóriában lévő ismereteinkre támaszkodunk - tömbösítve könnyebb

RTM - 3 Felejtés: kiszorítás a korlátozott kapacitású tárhelyről  A rövid távú memória a gondolkodás mentális munkatere „munkamemória” – pl. amikor számításokat végzünk Sokkal nehezebb úgy végezni számításokat (pl. összeszorozni 35-öt a 8-cal), hogyha közben az agyamban kell tartani egy telefonszámot

Átvitel a RTMból a hosszúba bejövő info -> RTM-> átvitel ismételgetés révén -> HTM pl. ha 40 elemet kell visszamondani, akkor jól emlékszünk az utolsókra (ez még RTM-ben van) és az első néhányra, ismételgetés miatt, a középsőkre nem annyira De az ismételgetés nem az egyetlen és nem is a leghatékonyabb módja a RTMból a HTMba való átültetésnek: valaki minden nap elmondja feolvasva ugyanazon 5 reggeli imát 25 éven keresztül, mégse tudja kívülről

Hosszú Távú Memória Hosszú távú memóriáról akkor beszélünk, mikor az információk néhány perces időtartamtól, csaknem élethosszúsági időtartamig őrződnek meg. Általában perces, órás, hetes felejtést lehet laboratóriumi körülmények közt vizsgálni, az önéletrajzi emlékezetet nehezebb Kódolás: Elhelyezés a memóriában Tárolás: Megőrzés a memóriában Előhívás: Visszanyerés a memóriából De a kódolás-előhívás kölcsönhatásai fontosabbak, Mi a felejtés oka? Info elvesztése vagy a felidézés hibája?

HTM – Kódolás A HTM jellemző reprezentációja nem akusztikus, nem is képi, hanem a tételek jelentésén alapszik Ha sok szót kell visszamondanunk egy óra múltán sokat hibázunk, de jelentés alapon: pl sebesség helyett gyorsaságot mondunk Emlékszünk egy mondatra (A szerző hosszú levelet intézett a bizottsághoz) de így idézzük fel: A bizottság hosszú levelet kapott a szerzőtől Persze nem kizárólagos a jelentés alapú kódolás, van akusztikus is (verstanulás – nem csak a jelentésre emlékszünk), vagy a telefonban felismerjük, ki mondta a hallót, máskor képi benyomások, ízek, szagok A jelentés csak egy előnyben részesített kódolási mód

A kódolás eredményességét befolyásolja: egészségi állapot, életkor, figyelem minősége, az anyagban lévő értelmes kapcsolat, struktúra, az egyén anyaghoz fűződő viszonya: motiváció, szándék, akarati erőfeszítés, a bevésendő anyag terjedelme, az ismétlések száma, több oldalú érzékszervi behatás, érzelmi állapot, tanulás technikája

A tárolás minősége függ: a bevésés hatékonyságától, az egyén szervezetének, idegrendszerének állapotától, az érzelmi állapottól, beállítódástól, érdeklődéstől, attól, hogy a tanulás előtt és után mivel foglalkoztunk Az előhívást segítő tényezők: a kódolás pontossága, mélysége, és a kód kidolgozottsága; a tanulandó anyag megértése, az információk szervezése a kódoláskor; a megtanult anyag ismétlése, újraszervezése; az információk előhívási támponthoz kapcsolása; kontextus-hatás

Előhívás Általában nem az info elvesztésének, hanem az előhívás, hozzáférés nehézségének tudható be a felejtés, mintha egy nagy könyvtárban próbálnánk megkeresni egy könyvet, ha nem találjuk meg, attól még ott van – a szegényes emléknyom tehát nem a tárolási kapacitás meghaladásának az eredménye  Sokszor vmi nem jut eszünkbe, később mégis, pl vizsgán nem, aztán igen, hipnózissel sokszor gyerekkori emlékek is visszahívhatók (persze ezek igazsága ritkán ellenőrizhető)  Pl. szólista tanulás, vannak benne állatok, gyümölcsök, bútorok, előhívás előtt az egyik csoportnak megadják ezeket a támpontokat, a másiknak nem, az előbbi jobban teljesít, második körben mindkét csoport ugyanúgy kap támpontot, jól is teljesítenek Tehát a felidézési különbség az előhívási kudarcból származhatott

Kódolás és előhívás közti kölcsönhatások Ha jól rendszerezem az infokat, könnyebb előhívni, Atkinson, 232 old.  

A felejtés érzelmi tényezői Sokan emlékeznek, hol voltak, amikor megtudták a Challanger katasztrófáját, vagy Kennedy meggyilkolását, stb De sokszor ellentétesen működik a dolog, kevésbé emlékezünk nagy érzelmi töltésű helyzetekben: szorongás, vizsgafélelem legátolja a jó előhívást, a tárgyhoz nem illő gondolatokat mozgósít, nehezebb visszahívni Mindenesetre könnyebb emlékezni, ha felidézzük a tanulás során átélt érzelmeket, hangulatokat: ha szomorúan tanultunk, szomorodjunk el az előhíváskor, vagy ha fürdőkádban készültem, ott is írjam meg a ZHt. 

Az emlékezet fejlesztése RTM - a tömbök számát nem tudjuk változtatni, a méretét azonban igen Tömbösítés, láttuk már a számjegyeket évszámokká alakítani, Egy hosszútávfutó pl. futási időbe kódolt négy számjegyeket: pl 3:49,2, így 80 számjegyig növelte a kapacitását, de ezen másfél évig dolgozott heti 3-5 órában

Az emlékezet fejlesztése HTM - A kódolás és az előhívás szoros kapcsolata Minél több kapcsolatot alakítunk ki a megjegyzendő tárgy egységei közt, annál könnyebb lesz előhívni, néha több logikusan összefűzött infot könnyebb megtanulni, mint kevesebbet Ha meg akarunk vmit jegyezni, terjesszük ki a jelentését, tegyünk fel kérdéseket az anyagnak Igyekezzünk felidézni a kontextust, pl középiskolai osztálytársak nevét könnyebb úgy, ha magunk elé képzeljük az osztálytermet Szervezési fortélyok: szavak megtanulásánál pl. költhetünk belőle történetet

Tananyagot, pl mint ez az óra, könnyebb megtanulni, ha már eleve szervezett, próbáljuk áttekinteni a viszonyokat, a címek és alcímek viszonyait

Az emlékezet fejlesztése Tömbösítés Szervezés A képzelet használata a kódolás során Feldolgozás mélysége Kontextus szerepe Előhívás gyakorlása

Tanulási stratégiák Komplexitásuk különböző Elemi tanulási stratégiák A tanulandó szöveg hangos és néma olvasása. Az olvasott szöveg felmondása. A szöveg utólagos áttekintése és összegzése. Lényegkiemelés, kulcsfogalmak keresése, értelmezése. Összetettebb tanulási stratégiák Az anyag feldolgozás: Ábrák készítése, mindmap, lista, jegyzetelés A megtanulandó szöveg kérdések formájában történő feldolgozása, kooperatív munkaformában.

Elemi tanulási stratégiák A szöveg hangos olvasása Néma olvasás Az elolvasott szöveg elmondása Az anyag néma ismétlése Ismétlés Beszélgetés társakkal a tanult információról Áttekintés Ismeretlen szó meghatározása Aláhúzás Kulcsfogalmak kiírása Kulcsfogalmak definíciója

Összetettebb tanulási stratégiák Elmondás más személynek Jegyzetelés Tanári vázlat vagy ábra Fogalmak közötti kapcsolatok megkeresése, s ennek diagramszerű feljegyzése Összefoglalás Kérdések felvetése A felvetett kérdésekre való válaszadás Ábrakészítés Ábra, grafikon tanulmányozása, értelmezése Az anyag elmondása jegyzet, vázlat alapján

Hatékony emlékezés elősegítése: PQRST Preview → áttekintés: benyomás a fejezet főbb részeiről, címeinek átnézése, tartalomjegyzék Question → kérdés: mire várok választ (részenként) Read → olvasás:olyan szemmel, hogy válaszolni tudjon a kérdésekre (részenként) Self recitation → felmondás (részenként) Test →egészet átlátni és felmondani In lab experiments, people have had better scores when they spend at least half their total study time in reflective thinking (the Question and State steps).

Hatékony emlékezés elősegítése: PQ4R Preview → áttekintés Question → kérdés Read → olvasás Reflect → átgondolás Recite → felmondás Review → átnézés

Hatékony emlékezés elősegítése: MURDER Kedv Mood Megértés Understand Felidézés Recall Emésztés Digest Kiterjesztés Expand Áttekintés Review Módosított MURDER Mood: involves creating the most supportive environment for studying – physically, intellectually, and emotionally. The two main tasks here are creating a positive attitude and coping with distractions. Use attention management strategies together with a psychoemotional image of yourself as a competent learner to create the optimal milieu for studying. Understand: the basic reception stage of study. Deals with the tasks of the Recall and Comprehension levels: learning vocabulary, understanding concepts, etc. Use the instantiation, context, structuring, and multiple coding strategies. Re-organize: this is where you put concepts into your own words and fit them together with what you already know (the organizational stage of learning). It deals with the tasks of the Comprehension, Application, and some of the Analysis levels. Use the context, inferencing, instantiation and multiple coding strategies. Digest: this is the where the highest levels of learning occur: the Analysis, Synthesis, and Evaluation levels. At this point (the internalization stage of learning) you are dealing with consolidation and higher level application issues. Use the context, inferencing, monitoring and multiple coding strategies. If you find yourself re-formulating your internal representation of the material, use the structuring strategy. Evaluate: this is the stage where you pause and evaluate your progress, both in terms of depth and breadth of learning. The periodic quizzes or review of old test questions will help you to discover any holes in your conceptual network. Use the monitoring strategy. Review: this is the transmission stage of learning and an area critical to your success. In the last two weeks before your exam, you should be spending 80% of your time doing review type activities, from using review sheets to actually taking timed practice test and quizzes. If you find a weakness in your knowledge base, go back to the material, assess the deficit, and use the appropriate tool or strategy to address it.