Oktatási Minisztérium Kutatás-fejlesztési Helyettes Államtitkárság

Slides:



Advertisements
Hasonló előadás
GreenTech Megújuló Energia Klaszter 1. Konferencia
Advertisements

Jövő Internet technológiák és alkalmazások kutatása Magyarországon A Magyar Tudomány Hónapja Jövő Internet technológiák és alkalmazások kutatása Magyarországon.
Mobilitás pályázatok Leonardo da Vinci
Bonifertné Szigeti Márta – ügyvezető igazgató
Modern technológiák az energiagazdálkodásban - Okos hálózatok, okos mérés Haddad Richárd Energetikai Szakkollégium Budapest március 24.
Az Észak-Alföldi régió energiastratégiája
"vállalkozások klímatudatossága" Melyek vagy melyek lennének a legjobb, leghatékonyabb állami eszközök a vállalkozások klímatudatosságának erősítésére?
Pelech Dávid Budapest Duna Kontakt Pont
Az Európai Unió fenntartható környezeti és energetikai szakpolitikái Derjanecz Anita DDRIÜ Brüsszeli Iroda CIP Intelligens Energia Európa Nemzeti Információs.
AZ ÚJ gazdaságfejlesztési programról
ÚJ KIHÍVÁSOK, ALTERNATÍVÁK A FENNTARTHATÓSÁG ÚTJÁN „LEGYEN SZÍVÜGYÜNK A FÖLD!” Nukleáris energiatermelés a fenntarthatóság jegyében Bátor Gergő.
A Magyar Természetvédők Szövetsége az Éghajlatváltozási Stratégiáról Farkas István, ügyvezető elnök Magyar Természetvédők Szövetsége Föld Barátai Európa.
Magyarország részvétele az Európai Területi Együttműködési
I. Nemzeti Fejlesztési Terv ( ) Készítette: Koczka Csaba (M6MGTO)
Készítette: Lázár Nikolett Földrajz BSc II. évfolyam.
Az INTERREG közösségi kezdeményezés 2/C modul Ponácz György Márk SAKK-tréner.
Mátyás Csaba szakmai vezető
Gazdálkodási modul Gazdaságtudományi ismeretek I. Üzemtan KÖRNYEZETGAZDÁLKODÁSI MÉRNÖKI MSc TERMÉSZETVÉDELMI MÉRNÖKI MSc.
Az EU többéves pénzügyi kerete
Az Európai Unió környezetpolitikája Asszisztens hallgatók 19. tételéhez
A Lisszaboni Stratégia célja 2000-ben ambicionáltuk: « a világ legversenyképesebb és dinamikus tudás alapú gazdaságává válni, amely képes a fenntartható.
46. Közgazdász-vándorgyűlés, június 27., Cz.E. 1/17 Lisszaboni stratégia és a vállalati versenyképesség 46. Közgazdász-vándorgyűlés Czakó Erzsébet.
Gazdaságfejlesztési Programok Helyettes Államtitkársága
EU 5. Közlekedési Tematikus Kapcsolattartó Iroda Felkészülés az közlekedési pályázataira Dr. Ugróczky László EU 6. Keretprogram.
A klímaváltozás és a legfontosabb hazai feladatok A klímaváltozás és a legfontosabb hazai feladatok Szabó Imre miniszter Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztérium.
Dr. Éri Vilma igazgató, Környezettudományi Központ
Legyen kevesebb autó, tisztább város, több zöld! – Ajánlások a Városi Környezet Stratégiához Hegyi Gyula Budapest, november 13. Fővárosi Közgyűlés.
1 A magyar energiapolitika „ Az energiahatékonysági indikátorok az EU-ban és Magyarországon” nemzetközi szeminárium Budapest, október 5. Hatvani.
Területpolitikai eszközök és a klímaváltozás
Magyar Nemzeti Élelmiszer-technológiai Platform © Campden & Chorleywood Kht 1 Az MNÉTP megalakulása óta végzett tevékenységek A stratégia kidolgozása.
A Jövő Internet Nemzeti Technológiai Platform workshop-ja Az Aarlborg-i Future Internet Assembly üzenetei Dr. Sallai Gyula Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi.
A kormányzati K+F+I politika prioritásai, különös tekintettel a gyógyszeriparra Dr. Nikodémus Antal Nemzetgazdasági Minisztérium, Innovációs és K+F Főosztály.
A magyar-szlovák program tervezésének állása Tata, február 21.
AZ ÉGHAJLATVÁLTOZÁS VESZÉLYE ÉS A HAZAI KLÍMAPOLITIKA Szabó Imre miniszter Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztérium február 27.
A zöld energia jövője Magyarországon Dr. Jávor Benedek elnök Országgyűlés Fenntartható Fejlődés Bizottsága november 17.
NÉMETH MÁRTA BIOLÓGIA BSC, 3. ÉVFOLYAM Energiapolitika
Környezettudatos közlekedés 2030 – Nemzeti Energiastratégia 2030
Berecz Mihály kistérségi koordinátor Püspökladányi kistérség Észak-alföldi Regionális Fejlesztési Ügynökség Kht. Az Új Magyarország Fejlesztési Terv (ÚMFT)
„Megújuló energia-megújuló vidék” Az agrárgazálkodás lehetőségei a zöld energia előállításában Kovács Kálmán államtitkár Tájékoztató Fórum, Nagykanizsa.
KÖZÖS MÓDSZERTANI KERETEK KIALAKÍTÁSA A MAGYARORSZÁG-SZERBIA IPA HATÁRON ÁTNYÚLÓ EGYÜTTMŰKÖDÉSI PROGRAM HÁTRÁNYOS HELYZETŰ TÉRSÉGEINEK KOMPLEX ÉS INTEGRÁLT.
Tantervfejlesztési Hálózat építési Mobilitást segítő Támogatások forrás: „Magyar nyelven Európában” Budapest, április 1.
Projekt eredményeinek disszeminációja – Általános projektbemutató ÁROP- 1.A „Szervezetfejlesztés a konvergencia régióban lévő önkormányzatok számára”
EU IST PRO EU IST Promóciós Csoport 6. keretprogram Projekttípusok (INSTRUMENTS)
Területi politika főbb összefüggései. A disszertáció főbb területei 1.A regionális programozás elméleti alapjai 2.A programozási ciklus az Európai Unióban.
Energiahatékonysággal a vállalkozások költségcsökkentéséért Nagy Judit Külkapcsolati munkatárs Győr-Moson-Sopron Megyei Kereskedelmi és Iparkamara.
Globális változások-környezeti hatások és válaszok
A AS IDŐSZAKRA VALÓ FELKÉSZÜLÉS AKTUÁLIS HELYZETE MAGYARORSZÁGON NAGYHÁZI GYÖRGY SZAKMAI TANÁCSADÓ, NEMZETI FEJLESZTÉSI MINISZTÉRIUM HUSRB/1203/213/151.
Agrár-környezetvédelmi Modul Agrár-környezetvédelem, agrotechnológia KÖRNYEZETGAZDÁLKODÁSI MÉRNÖKI MSc TERMÉSZETVÉDELMI MÉRNÖKI MSc.
TAB Város és a megújuló energiára alapozott oktatás Schmidt Jenő Tab Város Polgármestere 1.
Globalizáció és környezeti problémák
EU 6. Keretprogram Információs nap Eger, szeptember 15. Dr. Tóth László egyetemi tanár, Intézet igazgató.
1 A Hungary for FP6 projekt a bemutatása Dr. Groó Dóra Tudományos és Technológiai Alapítvány.
EGT és Norvég Alapok Polgár Tamás Norvég Királyi Nagykövetség
Diplomáciai kihívások a V4 észak-déli közlekedési magas szintű munkacsoport felállításában Budapest, május 6. Szabó István L. V4 közlekedési koordinátor.
Hazai pályázati lehetőségek a vállalkozások innovációs törekvéseinek segítése érdekében Jámbor Anita, pályázatkezelési koordinátor.
Az EU Duna Régió Stratégia elfogadása, hazai és európai uniós prioritásai Nádasi György Külügyminisztérium Győr, október 11.
A KÖZÖTTI EURÓPAI UNIÓS FEJLESZTÉSI IDŐSZAK ÖNKORMÁNYZATI LEHETŐSÉGEI PICHLER BALÁZS FŐOSZTÁLYVEZETŐ.
Kristóf Ákos, osztályvezető Vidékfejlesztési Minisztérium Kutatás- és Oktatásszervezési Főosztály Ökoiskola címátadás Budapest, június 4.
Miskolc város energetikai fejlesztései Geotermikus alapú hőtermelés Kókai Péter projektmenedzser.
Hazai pályázati lehetőségek a vállalkozások innovációs törekvéseinek segítése érdekében Jámbor Anita, pályázatkezelési koordinátor Szekszárd,
Strukturális alapok és a HEFOP. Strukturális Alapok Európa regionális politikája a pénzügyi szolidaritáson alapul. A Strukturális Alapok, az EU regionális.
Zöld óvodák és Ökoiskolák a köznevelési intézményekben
LIFE KÖRNYEZETVÉDELMI ALPROGRAM
Energia és környezet Szennyezőanyagok légköri terjedése Bevezető Dr. Gács Iván BME Energetikai Gépek és Rendszerek Tanszék
A határtérség.
Megújuló energiaforrások: közös kutatási lehetőségek és kilátások Olaszország és Magyarország számára Dr. Ilona Vass Közös kutatási lehetőségek Olaszország.
GLOBÁLIS CÉLOK A FENNTARTHATÓ FEJLŐDÉSÉRT Global Goals.
A KKV-k pályázati lehetőségei az EU 5
EU 5. Keretprogram Growth/Fenntartható és Versenyképes Növekedés Program Mokry J. Ferencné nemzeti koordinátor Részvétel, lehetőségek… Konferencia Budapest,
Dr. Pörzse Gábor NCP OM KFHÁT szeptember 10.
Előadás másolata:

Oktatási Minisztérium Kutatás-fejlesztési Helyettes Államtitkárság 2001.09.10 EU5. KERETPROGRAM Energia, Környezet és fenntartható fejlődés tematikus program pályázati lehetőségei Szabó Ilona nemzeti koordinátor Oktatási Minisztérium Kutatás-fejlesztési Helyettes Államtitkárság

EU FP5 struktúra témák szerint (1999-2002: 14,96 MEURO) 979 739 281 2413 1280 363 475 3600 2125 2705

Environment pályázati menetrend 1999 Jan Mar Jun Nov 2000 Jan Feb Jul Nov 2001 Feb Mar Jul Oct Dec 2002 Jan Feb Apr Jul Oct ~202 MEuro ~233 MEuro ~257 MEuro ~294 MEuro Call-1 Call-2 Call-3 06.15 02.15 02.15 Call-3 10.15 Budget 1999 Budget 2000 Budget 2001 Budget 2002

Energy pályázati menetrend 1999 Jan Mar Jun Oct 2000 Jan Marc May Jul Oct 2001 Feb Mar Jul Oct Dec 2002 Jan Feb Apr Jul Oct ~208 MEuro ~220 MEuro ~260 MEuro ~286 MEuro Call-1 Call-3 Call-4 02.09 Call-4 - Medium to Long-Term 06.15 05.03 12.14 Call-5 03.15 Call-2 Call-5 - Short-Term 10.04 12.14 Budget 1999 Budget 2000 Budget 2001 Budget 2002

“EESD-arányos” magyar FP5 hozzájárulás

EU FP5 EESD Program (Call 1&2&3): magyar résztvevők EU támogatása, összevetve évente az “EESD-arányos” magyar hozzájárulással Env call 3 Engy call 4&5 Env call 1 Engy call 1 Env call 2 Engy call 3

Magyar résztvevők regionális megoszlása EU FP5 Energy Call 1&3&4&5: Magyar résztvevők regionális megoszlása 11 1 3 1

EU FP5 Environment Call 1&2&3: Magyar résztvevők regionális megoszlása 1 1 26 2 4 1

EU FP5 Energy Call 1&2&3&4&5: Magyar sikerarány résztvevők és projektek száma szerint

EU FP5 Environment Call 1&2&3: Magyar sikerarány résztvevők és projektek száma szerint

EU FP5 Energy Call 1&2&3&4&5: A magyar részvételű projektek sikeraránya (retained/failed)

EU FP5 Environment Call 1&2&3: A magyar részvételű projektek sikeraránya (retained/failed)

EU FP5 Environment Call 1&2&3: (Magyar részvétel kulcsakciók szerint)

EU FP5 Environment Call 1&2&3: (Magyar résztvevők EU támogatása kulcsakciónként)

Partnerek a magyar részvételű EU FP5 EESD projektekben /2001. július/ Reykjavik 44 projekt 68 magyar résztvevő 541 külföldi partner 29 országból 2 16 4 Helsinki Helsinki Washington 14 Oslo Oslo 16 projects 21 Hungarian participants 122 foreign partners 22 countries 1 Stockholm Stockholm 21 5 8 Tallin Copenhagen Copenhagen 10 21 2 Riga 2 3 Dublin Dublin 2 Vilnius London London Amsterdam Amsterdam 60 Berlin Berlin Warsaw Warsaw 9 22 6 43 64 3 13 Brussels Brussels 17 3 Luxembourg Luxembourg 1 2 13 Moscow Paris Paris Prague Bratislava Összesen 44 projekt, 61 magyar résztvevő az APART2/SzTAKI partnereit hozzá kell írni 14 38 Vienna Wien 11 4 7 45 1 BUDAPEST BUDAPEST Geneve Geneve 6 Ljubjana Ljubjana 1 1 8 Lisboa Bucharest Bucharest 5 13 36 Madrid Madrid 21 Sofia Sofia 1 3 23 Rome Rome 7 Number of Partners (by country) Partnerek (országonként) 2 20 Athens Athens 2 Larnaca Tel-Aviv 1 Tel-Aviv 4

Pályázati Felhívások 2001-ben Környezet: EESD-ESD-3 (2000. nov.15) Beadási határidő: 2001. október 15. EESD-ENV-2002-NAS (2001.aug. 7) Beadási határidő: 2002. február 15. Energia: 2000/C 303/11 2000/C 303/12 2000/C 303/10 Energie-Open 2001/C 240/08 Energie-NAS Beadási határidő: 2001. december 14.

FOLYAMATOS BENYÚJTÁSÚ PÁLYÁZATOK KÖRNYEZET Típus Pályázat bontás Generic 2001/10/15 KKV-CRAFT 2002/04/17 Ösztöndíj(Egyéni+Fogadó) 2002/03/20 Kísérő intézkedések 2002/02/15 2002/04/17 Felsőbb szintű stúdiumok 2002/03/15

FOLYAMATOS BENYÚJTÁSÚ PÁLYÁZATOK ENERGIA Típus Pályázat bontás Generic 2001/12/14 KKV-CRAFT 2002/01/16 2002/04/17 Ösztöndíj(Egyéni+Fogadó) 2001/12/14 Kísérő intézkedések 2001/12/14 2002/03/15

NAS Pályázatok Pályázhatnak: az EU KP5-hoz társult országok Pályázás módja: a koordinátor megkeresésével A pályázatot a koordinátor nyújtja be az EU-hoz

Kutatás - fejlesztési projekt NAS tevékenységek Kutatás - fejlesztési projekt Demonstrációs projekt Kutatás - fejlesztési-demonstrációs Tematikus hálózat Összehangolt akció Emelni kell a már létező projekt értékét A beadási határidő és a futó szerződés lejárta között minimum 1 évnek kell lennie Emelni kell a projekt ért időben + 1 év

Információ a projektektről, amelyekhez csatlakozni lehet: KÖRNYEZET http://www.cordis.lu/eesd Funded projects: KA1 projects KA2 projects KA3 projects KA4 projects Aláírás alatt lévő pályázatoknál: KA1 Library KA2 Library KA3 Library KA4 Library ENERGIA Csak a Funded projectekhez lehet csatlakozni Energiában csak a

A FENNTARTHATÓ FEJLŐDÉS ÉS A GLOBÁLIS VÁLTOZÁS 6. Prioritás Globális változás és fenntartható fejlődés Specifikus Program Javaslat 2002-2006

A FENNTARTHATÓ FEJLŐDÉS ÉS A GLOBÁLIS VÁLTOZÁS AKTIVITÁSOK ÖSSZEG ( MEURO) INTEGRÁLT KUTATÁSOK 12 055 (15% SME) TEMATIKUS KUTATÁS 10 425 Fenntartható Fejlődés és a Globális 1 700 Változás

A FENNTARTHATÓ FEJLŐDÉS ÉS A GLOBÁLIS VÁLTOZÁS A cél: 1. a fenntartható fejlődés modell megvalósítása jelentősen hozzájárulni a nemzetközi erőfeszítésekhez abból a célból, hogy 2. megértsük és kövessük a globális változásokat 3. elősegítsük az ökorendszer egyensúlyát Ez a három alappillére a 6. prioritásnak

A FENNTARTHATÓ FEJLŐDÉS ÉS A GLOBÁLIS VÁLTOZÁS 1. Technológiák a Fenntartható Fejlődésért Kutatási prioritások: a.) rövid és középtávú eredmények: - Megújuló energiaforrások, az energia hatékonyabb és tisztább felhasználása, különösen városi környezetben, az energia hatékonyság új koncepciói és a tisztább közlekedés; - fenntartható közlekedés ezek műszaki jellegűek, de szervezési, intézményi, pénzügyi és szociális hatásai is vannak . b.) hosszútávú eredmények: Üzemanyag cellák, hidrogén, fotoelektromos technológiák és biomassza

A FENNTARTHATÓ FEJLŐDÉS ÉS A GLOBÁLIS VÁLTOZÁS Technológiák a fenntartható fejlődés céljából: rövid és középtávú távú eredmények: megoldások - az importált energiahordozó függőség felszámolására - a CO2 emisszió csökkentésére - az új és megújuló energia források költség hatékonyságának növelése és integrálásuk az energia rendszerekbe - egyedi és központi fűtés rendszerek hatékonysága - felhasználói akciók a gáz és az elektromos energia felhasználás csökkentésére - a tiszta városi közlekedés új formái - a magánjárművek használatának racionalizálása - az energia takarékos járművek és az új/alternatív üzemanyag koncepciók integrálása

A FENNTARTHATÓ FEJLŐDÉS ÉS A GLOBÁLIS VÁLTOZÁS Technológiák a fenntartható fejlődés céljából: rövid és középtávú: a közlekedésben visszafordítani a nem fenntartható trendeket (2010-re +38% teherszállítás, +24% utas szám növekedés) - biztonságos és környezetbarát közlekedés - intelligens közlekedési rendszerek/ az infrastruktúrák hatékony alkalmazása - vasúti kölcsönös üzemeltethetőség - intermodalitás az utasok és a szállítás számára

A FENNTARTHATÓ FEJLŐDÉS ÉS A GLOBÁLIS VÁLTOZÁS Technológiák a fenntartható fejlődés céljából: hosszú távú célok: kutatások az üvegház hatású gázok további csökkentésére a Kyoto-i egyezménynek megfelelően azáltal, hogy a tiszta energiákat előállító kulcsfontosságú rendszerek versenyképességét (költség/hatékonyság) javítsák - üzemanyagcellák stacionárius és mobil felhasználásoknál - a hidrogén mint energia hordozó - nap foto-elektromos technológiák és biomassza

A FENNTARTHATÓ FEJLŐDÉS ÉS A GLOBÁLIS VÁLTOZÁS Kutatási prioritások: - Az üvegház hatású gázok emissziójának hatása és mechanizmusa, valamint a C mennyiségének csökkenése (óceánok, erdők, talaj) - A víz körforgása - A biodiverzitás, a genetikai állomány segítése, a szárazföldi és tengeri ökorendszerek működése, az emberi tevékenység és az utóbbiak kölcsönhatása - a klímaváltozással összefüggő természeti katasztrófák és elsivatagosodás mechanizmusa - A globális változást megfigyelő rendszerek

A FENNTARTHATÓ FEJLŐDÉS ÉS A GLOBÁLIS VÁLTOZÁS a) Cél: Nem csak megérteni kell a globális változásokat, hanem növelni is kell azokat a kapacitásokat, amelyek detektálják, előrejelzik a globális változásokat és fejleszteni kell a megelőzés, a csökkentés és adaptálás stratégiáit. Ezt minden üvegház hatású gázra meg kell valósítani (a globális változás teljes ciklusára) b) Erősen hangsúlyozni kell a globális változás hatásait Európa és a föld különböző régióira minden előbb felsorolt prioritás tekintetében

A FENNTARTHATÓ FEJLŐDÉS ÉS A GLOBÁLIS VÁLTOZÁS c) a tenger kutatásokat erősíteni kell - a szárazföldi és az óceáni bioszféra csökkenésének szerepe - a klíma, az óceán és az atmoszféra kémiájának összefüggése - az óceán vízszintjének és az óceán cirkulációjának változásai - az óceán vezető szerepe a globális víz körforgásban - a tengeri és szárazföldi biodiverzitás jobb megértése - az alapvető tenger paraméterek, a globális változást megfigyelő rendszerek fókuszában Stratégiák fejlesztése a fenntartható szárazföldek és tengerpartok kezelésére a sivatagosodással és a természeti katasztrófákkal kapcsolatban -

A FENNTARTHATÓ FEJLŐDÉS ÉS A GLOBÁLIS VÁLTOZÁS d) A prioritásoknak tartalmazniuk kell a hatásokat a talajra, pl: - a C tartalom csökkenése - a sivatagosodás és a talaj degradáció e) Egy fontos szempont a fenntarthatóság tudományos küszöbértékeinek meghatározása, a becslési módszerek fejlesztése, beleértve a döntésé és kockázatelemzés eszközeit A legalapvetőbb aktivitások: -erősíteni a tudományos és technológiai kapacitásokat a fenntarthatóságért - integrálni a környezeti, gazdasági és társadalmi dimenziókat