Az emésztőrendszer felépítése és működése A táplálkozás Az emésztőrendszer felépítése és működése

Táplálék előkészítése: mechanikai őrlés + kémiai lebontás → szerves tápanyagok + víz-ionok felszívása Tápcsatorna: szájnyílás → szájüreg → garat → nyelőcső → gyomor → vékonybél → vastagbél → végbél → végbélnyílás Emésztőmirigyek: nyálmirigyek, máj, hasnyálmirigy

Szájüreg Határai: - : kemény és lágyszájpad - fogsorok + íny + pofa/orca - nyelv + szájfenék Nyelv : - izmos szerv, felszínén papillák (szemöl-csök): mechanikai papillák és ízérző papillák (– falukban ízlelőbimbók) - táplálék keverése, továbbítása - ízérzés - beszédképzés

Nyálmirigyek 3 pár nagy nyálmirigy + sok kis nyálmirigy a nyálkahártya falában 3 pár nagy mirigy: fültőmirigy, állkapocs alatti mirigy; nyelv alatti mirigy Nyál: szájüreg nedvesen tartása lizozim- antibakteriális hatás mucin: csúszóssá teszi a falatot α-amiláz : keményítőbontás

Fogak – dentes: részei: gyökér – nyak – korona Felépítés: - dentin alapállomány - zománc (felül a koronán; az emberi test legkeményebb szövete) - gyökéren: cement - belül a pulpaüregben: fogbél/pulpa: kötőszövet; benne: erek, idegek

Fogképlet: tejfogak: 212; maradó fogak: egy negyedben (= egy fél fogívben): 2123 - 2 metszőfog (dens incisivus) - 1 szemfog (d. caninus) - 2 kisőrlő (d. premolaris) - 3 nagyőrlő (d. molaris)

Garat – pharynx Felső részében: garatmandula kereszteződik a levegő és a táplálék útja „kijáratok” a garatból: - orrüreg felé - szájüreg felé - nyelőcső felé - légcső felé - Eustach-kürt / fülkürt: középfülbe haladó csatorna

Nyelés: - lágyszájpad felfelé mozdul → elzárja az utat az orrüreg felé - a hátrahúzódó nyelvgyök lenyomja a gégefedőt + a gége felemelkedik => a gégefedő a légcső felé zárja el az utat => a falat a nyelőcsőbe jut

Nyelőcső – oesophagus ~25-30 cm, légcső mögött perisztaltika => fejjel lefelé lógva is lehet-séges enni-inni a falat több mint 10 sec. alatt jut le a gyomorba izomzat: felső rész (6-8 cm): harántcsíkolt, alsó (10-12 cm): simaizom.

Gyomor Részei: - gyomorszáj - fundus: felső, vak rész, ált. levegővel telt - corpus (test): középső rész: emésztés főként itt történik - pylorus: distalis, kimeneti rész

Szekréciós működés: Nyálkahártyában mirigyek: - fedősejtek: HCl-termelés - fősejtek: pepszinogéntermelés -a pepszinogénből pepszin (enzim) akiválódik: fehérjebontás HCl: savas pH: - megöli a mikroorganizmusok nagy részét - aktiválja a pepszinogéneket pepszinné - fehérjék denaturálása

A HCl-t termelő fedősejtek transzportrend-szere ~ milliószoros H+-koncentráció-gradienst hoz létre: ez a legnagyobb ismert iongradiens, amit sejt a környeze-tével szemben létrehoz Helicobacter pylori baktérium rezisztens a savra => fekélyokozásban nagy szerep:

Vékonybél 5,5 – 6,5 m hosszú Részei: - patkóbél nyom-bél, epésbél, 12 ujjnyi bél) - éhbél – - csípőbél (leghosszabb szakasz) patkóbélbe nyílik a közös epevezeték és a hasnyálmirigy kivezető csöve

Csatlakozó mirigyek: a) Máj – hepar ~1,5 kg; hasüreg jobb felső részében Sokféle anyagcserefunkciója van: - zsírok, aminosavak felépítése-átalakítása - detoxikálás (mérgező anyagok közömbösítése) - glikogénraktár - fehérjeszintézis - hemoglobinlebontás – bilirubinképzés - A-vitamin előállítása provitaminjából - epetermelés

b) Hasnyálmirigy – pancreas 15-20 cm Exokrin (90%) és endokrin funkció hasnyál termelése → patkóbélbe emésztőnedvkeverék: lipázok, nukleázok, amilázok, peptidázok + lúgos oldat => savas gyomortartalom közömbösítése

Vékonybél: béltartalom (chymus) keveré-sét, bélhámsejtekkel (enterocyták) való váltakozó ritmusú érintkezését az ún. „szegmentáló mozgások” biztosítják

A vékonybélben bélbolyhok – villi intestinales – végzik a felszívást: felületna-gyobbítás.

Vastagbél Részei: - vakbél 8-10 cm hosszúságú kezdeti szakasz végéről egy függelék : féreg-nyúlvány - remese 1,5 m; részei: felszálló vastag-bél, haránt vastagbél, leszálló vastagbél, szigmabél - végbél kettős zárás: külső és belső sphincter

legfontosabb, energiát szolgáltató tápa-nyagaink: fehérjék, szénhidrátok, lipidek A fehérjék lebomlanak aminosavakra → egyrészt visszaépülnek fehérjékbe, másrészt a vizelettel kiürülnek => mivel nem raktározódnak: rendszeres utánpótlás szükséges az aminosavak egy részét a szervezet is képes előállítani, más részüket nem: ezek az esszenciális aminosavak: táplálékkal kell felvenni őket.

Szénhidrát egy részük közvetlenül oxidálódik más részük: májban, izomban: glikogénné alakul a többletbevitel eloxidálódik, ill egy részéből zsír képződik Zsír egy része oxidálódik a felesleg raktározódik