A Kétnyelvű Iskoláért Egyesület 30 évesek lettünk! A Kétnyelvű Iskoláért Egyesület Ünnepi Közgyűlése 2017 november 24. Kovács Judit dr.judit.kovacs@t-online.hu

Egy kis CLIL történelem 1987 1989 5-6 1985 1997 2011 2012 2013 290 157 133 10, 6, 5

Segítség a CLIL történelem című feladat megoldásához 290 2011, 2012, 2013 6 1989 10 1997 5 1987 1985 5-6 Az első kéttanyelvű általános iskola 1987-ben ennyi gimnáziumi program indult A törvény, amely lehetővé tette kéttan. iskolák alapítását A célnyelven tanított tantárgyak száma kezdetben A hazai iskolások ennyi százaléka tanul kéttannyelvű iskolákban Három, 21. századi, szigorító törvény Az első kéttan.gimnáziumok A kéttannyelvű programok száma országosan 2117-ben A törvény, amely először szabályozta a kéttan. Iskolák működését A célnyelvek száma 1987-ben

A megoldás: 1985 A törvény, amely lehetővé tette a kéttannyelvű iskolák létrejöttét 1987 Az első gimnáziumok 10, 6, 5 10 város, 6 nyelv 5 tantárgy 1989 Az első általános iskola 1997 Az első törvényi szabályozás 2011, 2012, 2013 Szigorító törvények 157, 133 Az általános és középiskolai programok száma (2017) 5-6 Az iskolások ennyi %-a tanul ilyen formában (2017) 290 Összes program országosan (2017)

Könyvet írtam a 30 éves jubileum alkalmából Könyvem címe: a) A kéttannyelvű oktatás előnyei és hátrányai b) Harminc elvesztegetett év c) ISKOLA, NYELV, SIKER

Szükség van egy újabb könyvre a kéttannyelvű oktatásról? Nincs. A szakirodalom már alaposan feldolgozta ezt a témát Nincs. A 2010 utáni oktatáspolitikai törvények nem tekintik prioritásnak ezt az oktatási formát. Nem korszerű a téma Igen. Jelenleg is széles társadalmi igény mutatkozik ez iránt az oktatási forma iránt Igen. Érdemes megállni egy pillanatra, és értékelni az elmúlt 30 év eredményeit

Első fejezet: Az iskola, amely nyelvet tanít 1. 1 Milyen szinten lehet az iskolában nyelvet tanulni? 1.2. Milyen az iskola, amelyben ma nyelvet tanítunk? 1.2.1 A hagyományos iskolakép 1.2.2. Az oktatás céljára vonatkozó nézetek: tantervközpontú és gyermekközpontú szemlélet 1.2.3 Megváltozott társadalom, új működésmód iránti igény 1.2.4. Korszerű működésmód az iskolákban 1.3. Alternatív programok megjelenése hazánkban

Második fejezet: A nyelv, amelyet az iskolában tanítanak 2.1. Iskolai nyelvtudás, valódi nyelvtudás 2.2. A nyelvtudás fogalma és tartalma 2.3. A nyelvtudás megítélése és mérése Magyarországon 2.4. Eredményesség és sikeresség a nyelvtanulásban

Harmadik fejezet: egy közoktatási forma, amely magában hordja a siker lehetőségét: a CLIL 3.1. Mi a CLIL 3.1.2 Miért CLIL és miért nem nyelvoktatás? 3.1.4 Miért CLIL, és miért nem immerzió? 3.2. Többszörös innováció a hazai közoktatásban 3.2.1 Létrejötte. Az első tíz év 3.2.2 Törvényi szabályozás: a CLIL a siker útján 3.2.3. A hazai fogadtatás. Tévhitek és a valóság 3.2.4. A CLIL harmadik évtizede: változások az oktatáspolitikában 3.3. A CLIL helye a hazai közoktatásban 3.3.1 A CLIL programok számaránya a közoktatásban 3.3.2 A számokból levonható következtetések

Negyedik fejezet: Követelmények és eredmények 4.1. A CLIL működésmódja: program, intenzitás, tantárgyak 4.2. Követelmények, és ezek teljesíthetősége 4.3. A követelmények szabályozása hazánkban 4.4 .A CLIL programú iskolák és tanulóik eredményei 4.4.1. Célnyelvi kompetenciamérések 4.4.2. Nyelvvizsga eredmények 4.4 3. Egyéb hazai és nemzetközi megmérettetések 4.5. Milyen plusz terhet jelent a tanulóknak a CLIL-ben való részvétel? 4.6 A CLIL-ben elsajátítható nyelvtudás szintje és jellege

Tanulók mondták a követelmények teljesíthetőségéről: „Én úgy érzem, mintha az agyam átállna angolra” „Nekem a töri könnyebben megy angolul. Az új szavakat az órán megbeszéljük. Nem nehéz az otthoni tanulás, mert nem szavak bemagolása történik otthon” „Nem jelent számunkra kihívást, hogy bizonyos tárgyakat angolul tanulunk” „Nem értjük, hogy a matematikát miért nem tanulhatjuk angolul” „Mindenkinek sikerült a középfokú nyelvvizsga, sokaknak a felsőfokú is” „30 főből 12-en felsőfokú,18-an középfokú nyelvvizsgát tettek le”. „Egyáltalán nem éreztem nehéznek. Élveztem minden percét” „Mivel nem voltam másmilyen képzésben, így ez a megterhelés tűnt normálisnak, de rengeteget lehetett tanulni” „Nem éreztem tehernek, alsóban játékosan tanultunk, észre sem vettük, hogy tanulunk” „Egyáltalán nem éreztem tehernek. Ez volt a legjobb része az általános iskolai tanulmányaimnak”

Ötödik fejezet: Mi van a siker mögött 5.1 A CLIL sikerének komponensei 5.1.1. Stresszmentes, barátságos légkör 5.1.2. A tanóra fogalmának kitágítása 5.1.3 A tananyag újraértelmezése 5.1.4. Feladat-és tevékenységközpontú tanulás a gondolkodási készségek felhasználásával 5.1.5 Óráról órára történő számonkérés helyett: folyamatos értékelés 5.1.6 A lokálisnál (helyinél és nemzetinél) szélesebb kontextus 5.1.7 A célnyelvet anyanyelvként beszélő tanárok részvétele a CLILben 5. 2. A CLIL sikerének a titka vélemények tükrében

Hatodik fejezet: Nyelvet tanulni olyan, mint megtanulni egy új módon gondolkodni 6.1. A CLIL szerepe az általános pedagógiai célok szolgálatában és a személyiség sokoldalú fejlesztésében 6.2. Tanári, tanulói és hallgatói vélemények a CLIL általános pedagógiai hasznáról és személyiségfejlesztő hatásáról 6.2.1. Tanárok mondták...... 6.2.2. Tanulók mondták......... 6.2.3. Hallgatók mondták.... 6. 3. Karrierutak: hogyan kamatoztatják a CLIL-ben szerzett tudásukat, képességeiket a volt diákok

Tanulók mondták....... „Mivel a médiafogyasztásom angolul folyik, új dolgokat ismertem meg minden téren”. „Más tárgyak tanulásában segített, például irodalomban, mert Shakespeare-t már angol civilizációból is tanultuk”. „Más személyiség vagyok, amikor angolul beszélek. Kedvesebb, pozitívabb, udvariasabb” „A program hatására sokkal nyitottabb lett a világom”. „Mivel fiatalon kezdtük, az életünk részévé vált. Én például szoktam angolul verset olvasni, amin a mostani osztálytársaim meglepődtek” „Sokat segített a többi tárgyhoz való hozzáállásban. Valahogy sokkal szélesebb spektrumot tártak elém, amit az anyanyelvi tanárok magukkal hoztak, hatással volt rám”.

Tanárok mondták..... „Úgy tapasztaltuk, hogy a két tanítási nyelvű tagozaton való tanulás olyan nyelvtanulás-módszertani eszköztárat ad a diákok kezébe, ami messze túlmutat a célnyelv elsajátításának sikerénél”. „A szokásosnál nagyobb fokú önállóságot és kreativitást követelő munka ugyanakkor kevesebb esélyt ad a rutinba való belemerevedésre, a kiégésre, és a magasabbfokú kihívás miatt több örömöt is nyújt a tanárnak. Érdemes lenne elgondolkodni azon, hogy a program mely elemeit lehetne a szokásos hazai közoktatásba is beemelni”.

Hallgatók mondták.... „Az egész nap folyamán motiváltnak éreztem magam. Teljesen új megoldásokkal találkoztam. Tetszik az a koncepció, hogy nem a hibák keresésén van a hangsúly, hanem az angol nyelv használatán, emiatt a tanulóknak is sokkal szabadabb a terük, bátrabban kommunikálnak és osztják meg gondolataikat”. „A látogatás során szembesültünk azzal, hogy a tanulók milyen magas szinten beszélik az angol nyelvet”. „Részesei lehettünk néhány órának, amelyek egyszerűen fantasztikusak voltak. Rengeteg kreatív feladaton keresztül sajáítják el a szaktárgyi tudást, és mindezek mellett olyan nyelvtudást tudhatnak magukénak, amit egyetlen (nem CLIL-rendszerű) általános iskola sem lenne képes biztosítani. Látszott, hogy az órák olyan közegben zajlanak, ahová az ember még felnőtt fejjel is szívesen beülne, annyira motiváló”.