Az oktatás helyzete 2017 végén Magyarországon Nahalka István nahalkai@gmail.com

Kihívások A fejlődni akaró országokban az oktatáspolitikának észre kell vennie ezeket a folyamatokat, el kell fogadnia és el kell fogadtatnia a megújulás szükségszerűségét, és ki kell dolgoznia az alapvető reformok részleteit. Az oktatás történelmének egy újabb, nagyon jelentős forradalma előtt áll. A hagyományos iskola már alig mutat fejlődési lehetőségeket. Egyre nagyobb az elégedetlenség az iskolával szemben. Egyre szaporodnak az „iskolátlanítási” kísérletek. Már nem lehet kis javításokkal, a módszertan gazdagításával, vagy az elszámoltathatóság biztosításával és tesztek intenzív használatával megújulni. Fokozódik az igény a nevelés egész rendszerének megújítása iránt.

Válságban a hagyományos iskola Milyen a hagyományos iskola? Képtelen a tanulók döntő többségében megfelelő motivációt kialakítani (a „még hagyományosabb iskola” nem is vállalja ezt a feladatot). Rossz a hatékonysága. A fő funkciója változatlanul a tudás igazságtalan, bár a széles értelemben a hatalmat birtoklók számára kielégítő szétosztása. De a legfőbb probléma: nem értette meg a világ alapvető multikulturalitását.

Multikulturalitás? A távoli emberi őstörténetben az embergyerek szocializációja egy adott kultúra „szőröstül-bőröstül” való elsajátítását jelentette.

Multikulturalitás? A munkamegosztással létrejön az elkülönült, intézményes nevelés, amely elsősorban ismeretátadási funkciókat vállal.

Multikulturalitás? E tanító funkcióját, és annak majdnem kizárólagos voltát máig megtartja az iskola, a szocializáció, a kultúra elsajátítása inkább a kisközösségekben, elsődlegesen a családban zajlik.

Multikulturalitás? Közben az emberi társadalmak drámai módon átalakulnak. A multikulturalitás alapvető jellemzővé válik, és nem csak a jelentős mértékű migráció eredményeként.

Már nem egy öröknek hitt kultúra elemeit kell elsajátítania a gyermeknek, a fiatalnak, hanem kultúrák egymásba szövődő sokasága áll rendelkezésére. Már nem erőszakolhatja rá semmilyen erő, hogy milyen személyiséget formáljon saját magának. Ez már nem egy adott kultúra elsajátítása, hanem a személyes kultúra, az értékek, a magatartásmódok, a viszonyulások sajátos, egyéni konstrukciója.

Multikulturalitás? Sőt!!! Már nem csak készen kapott kultúraelemeket kell megismerniük és dönteni az azokhoz való viszonyukról, hanem maguk is részeseivé válnak a kultúrák társadalmi konstrukciójának.

Mi felé haladunk? Én nem hiszek abban, hogy az iskola megszűnik. De az biztos, hogy jelentős mértékben átalakul. A középpontba a tanuló emberek önépítése, önkonstrukciója kerül. Nincs kötött, „átadandó” kultúra, nincsenek „szabványosított” személyiségvonások, emberkép, embereszmény. Ezért nincs kötött, részletesen előírt tanterv. Nincsenek az egységesség látszatát kölcsönző formák: tanórák, csöngetés, tantárgyak, osztályok, nincs minősítés. Nincsenek szabványosított utak.

Mi felé haladunk? Az iskola a társadalom szerves részévé válik. A tanulási tevékenység beolvad a társadalmi tevékenységrendszer egészébe. A gyermek nem készül az életre, a gyermek éli az életet (Horn György). A tanulás hasznos, valódi társadalmi funkciót hordozó tevékenységekben, projektekben valósul meg. Ez a tudás adaptivitása egyéni megmérésének a legjobb módja. A pedagógus munkatárs.

Az általános képzés minél hosszabb időben történő biztosítása. Liberális tartalmi szabályozás, csak a közös műveltségelemek, nincsenek kerettantervek, és a helyi tanterv sem korlátoz. A pedagógus teljes szakmai önállóságának biztosítása, de maximális szakmai támogatás, pl. oktatási programcsomagokkal. Sokkal több forrás Tanulói önállóság, tudáskonstrukció, a merev formák elhagyása, verseny helyett kooperáció, abszolút flexibilis tartalom, a pedagógus munkatárs, projektek, … Az intézmények maximálisan elképzelhető (szakmai, szervezeti, gazdasági autonómiájának biztosítása Az általános képzés minél hosszabb időben történő biztosítása. Intenzív kutatások, kiterjedt fejlesztő munka, a tudás teljes rendszerben történő konstrukciója. Őrködés a gyermeki jogok megtartása és az esélyteremtés feltételeinek kialakítása felett. Jó pedagógusképzés, jó továbbképzési rendszer