Az USA a világhatalommá válás útján dr. Jeney László egyetemi docens jeney@elte.hu A világ regionális földrajza I. Regionális és környezeti gazdaságtan mesterszak 2018/2019, II. félév BCE Geo Intézet

Kezdetben: „amerikai álom” = szabad földfoglalás Káprázatos ütemű haladás a vadnyugat hőskorát követően Óriási természeti erőforrások Szabad földterület + mezőgazdasági (éghajlat, talaj, víz) és ásványi nyersanyagok Nagy, családi farmméret (65ha) Gazdálkodás gépesítése  állandó kereslet a mg-i termelőeszközök iránt  műszaki fejl. Terménybőség  árutermelő farmok (önellátás helyett)  feldolgozóipar, élelmiszerellátás biztosítása Központi szerepkörű települések: felvásárlás, tárolás, értékesítés, eszköz- és hitelellátás  gyors városodás  tercier szektor Specializációhoz vezetett Midwest: gabona, állattartó övezet Mississippi Delta: gyapot övezet Kalifornia (öntözött területek): szőlő (legtermékenyebb borászatok), narancs Szárazabb, magasabb nyugati részek: alacsony termelékenység  legelők 2

Az ipar csak fokozatosan kerül középpontba XIX. század eleje Keleti part: Dél-Új-Anglia, New Jersey, Kelet-Pennsylvania Feldolgozóipar helyi erőforrásokból fejlődik (fazekasság, kovácsmesterség) Családi tulajdonban Főleg vízmalom energiájára épül Előállított termékek: fémek, bőrtermékek, textíliák 3

A XIX. sz-i kapitalizmus amerikai fejlődési pályájának tényezői Vidék népességvonzása, városi munkaerő elszívása  városokban munkaerőhiány  magasabb városi munkabérek Jólét  további bevándorlás  növekvő belső fogyasztópiac Drága élőmunka  technológiai fejlesztés Bevándorlás  humán erőforrások (1850: 23,2 mió fő) 1861–1865 polgárháború  nincs import  van tőkeimport É győzelme, rabszolgaság eltörlése Izolacionalista politika: belső piacát erős védővámrendszerrel védte (védővámok) Érdekszféra kiépítése: Monroe-elv (1823) 4

Intenzív személy- és áruforgalom a nyugati országrészek felé Új közlekedési igények 1858: postakocsijáratok 1861: távíró SF és NY között Vasúthálózat példátlanul gyors kiépítése Finanszírozás: szövetségi beruházásból 1850: 14500 km (leghosszabb, több mint NBr) 1860-ra: vasút elérte Chicagót a Keleti Partról 1910: 386000 km (történelmi csúcspont) 1869 San Francisco elérése 1883-ig 4 K-Ny-i vasútvonal  építőipar  alapja a vasipar fejlődésének Van szén, vas  acéltermelés (Pittsburgh) Belső területek felzárkóznak a Keleti Parthoz (közel a nyersanyagokhoz + ahogy az USA benépesült  újabb piacokhoz) 5

Feldolgozóipar az 1860-as évektől a II. világháborúig Ipari kapitalizmus kora: világgazdaság egyetlen Eu-n kívüli fejlett centruma 1820, GDP/fő USA > legfejlettebb Ny-eu-i országok 1900: világ legerősebb gazdasága Föld más nagyrégiói: periféria Foglalkoztatás: sokáig még mg a legnagyobb De: termelési érték: ipari termék = 2 X árutermelő farmtermékek Mezőgazdaság maga is iparosodik 1900: világ ipari termelésének 23,6%-a (NBr és No lemaradt) Vastermelés 14%-a (NBr. után VR2.) XX. sz. eleje: új munkahelyek XX. sz. eleje: szabad földterületek elfogytak I. vh: nehézipar, hadi- és kereskedelmi flotta I. vh: USA beavatkozás döntő kimenetelű De: közvélemény ellenezte (izoláció) 6

Ipari specializáció Hatalmas egységes piac előnye  gyors tőkekoncentráció Első óriásbankok Velük összefonódó ipari, közlekedési és kereskedelmi nagyvállalatok Hagyományosan fejlett ipari övezet: É-atlanti partvidék és Nagy-tavak környéke (New York, Chicago, Detroit) Gyors urbanizáció Városok szakosodása Nyugati központok Csak kereskedelmi funkció 1950-ig: feldolgozóipar elsődleges motorja az USA gazdasági növekedésének Háztartási cikkek, közlekedési eszközök (autók, teherautók, repülőgépek) XX. sz. közepe: fordista tömegtermelés fénykora Marketing módszerekkel gerjesztett tömegfogyasztás Amerikai médiahatalom: fogyasztói kultúra 7

Válság és konjunktúra a II. világháború végére 1929–1933: gazdasági válság (konjunkturális) GDP 50%-ra csökkent Bankok, iparvállalatok csődje Munkanélküliség Később bevándorlás korlátozása Kilábalás erőteles állami beavatkozással F. D. Roosevelt új gazdaságpolitikája (New Deal) Szövetségesek győzelme Hajó, tank, repülőgép és egyéb harci eszközök II. vh: konjunktúra Világ ipari termeléséből 31,4% (1938)  55,8% (1950) 8

Kulcságazatok a II. világháború után Feldolgozóipari tevékenységek szélesebb földrajzi kierjedése: Nyugati Part, Dél-USA is Villamos áram ellátás kiterjesztése a vidéki térségekbe Államokat összekötő autópályák Légi közlekedési járatok Később: cél még nagyobb piaci igények kielégítése (Latin-Amerika és Ázsia) 1970-es évek válsága  posztfordizmus Magas a szolgáltatások aránya (76–78%) Ipari foglalkoztatottak aránya csökken (1950: 28%, ma: 20%), de magas színvonalú szekunder ágazatok (nagy tudástartalmú termékek – termékéletciklus felszálló ága) Termékek még inkább fejlettebb technológiával készülnek High-tech árúk: Kaliforniai Szilíciumvölgy, Boston, Washington USA vállalatai nemzetköziesednek Szolgáltató szektor: pénzügyi, informatikai szolgáltatások, kiadók 9

Kulcságazatok a II. világháború után Turizmus: 54 mó látogató az USA-ba, 64 mó amerikai külföldön Föld legfejlettebb országa  gazdasági prosperitás, politikai befolyás Legnagyobb GNI (ppp): VR1 (ugyanakkor ingadozó a növekedés) 10

Katonai és gazdasági világhatalmi szerep a II. világháború után Két világháború + hidegháború nyertese Közvéleménye elfogadja a globális szerepet Világpiacra termelő tnc-k érdekei is Kulcsszerep a háború utáni gazdasági és politikai világrend kialakításában Amerikai Államok Szervezete: befolyás a Ny-i féltekén 1940-es évek vége: NATO: SZU-ellenes katonai szövetség SZU felbomlása  Korunk egyetlen szuperhatalma (unilateralizmus) 2001: nemzetközi terrorizmus elleni harc – akár szövetségesek nélkül, egyoldalúan 2002–2003 GDP 3,7%-át fordították védelmi célokra (380 mrd $ – világ katonai kiadásainak 40%-a) 11

Sajátosan fejlett piacgazdaság (eltér EU-tól, Kelet-Ázsiától) Liberális elvekhez való erősebb ragaszkodás (magángazdaság, egyéni szabadság) Spontán piaci mechanizmusok érvényesülése Szűkebb hatókörű jóléti intézmények Multinacionális mamutvállalatok globális terjeszkedése + erősödő KKV-szekor Világ 500 legnagyobb vállalatából 185 USA-székhelyű Cégek 87%-a 20 főnél kisebb  fogl 26%-a Globalizáció folyamatának legfőbb mozgatója és haszonélvezője Ipari, majd információs társadalom Világ K+F kiadásainak 40%-a (szabadalmak alapján Eu 2–2,5X-e) Népesség (300 mió fő): VR3 (Kína, India) – igaz EU népessége nagyobb GDP (világrészesedése ≈ EU) 12

Regionális politikák Polgárháború után: szegénység Délen Dél-Appalache: dombsági farmok kis eróziós földterületen  különösen szegények Világválság  1933: Tennessee Valley Authority (TVA) Gazdasági növekedés erősítésére hátrányos régiókban De: meghatározó USA-politikák: ellene vannak a kormányzat által támogatott regionális segélynek Gazdasági és népesség-növekedés, de gazdasági leromlás 1960-as évek: Appalache-i régió: legszegényebb 1965: Appalachian Regional Commission (ARC): pénzügyi segélycsomagok 1980-as évek: Ronald Reagan csökkentette az ARC-alapot és a hatékonyságát Vidéki problémák Metropoliszok: növekvő dominancia a gazdasági és társadalmi életben 13

Kanada Természeti erőforrások: fa, gyémánt, vasérc és egyéb ásványok Követi az USA-t, de késéssel Iparosítás a II. világháború után Import helyettesítő iparágak: alumínium, járművek, fogyasztási cikkek előállítása Montréal, Toronto, Vancouver: pénzügyi szolgáltatások, kereskedelmi vállalkozások Hamilton: acélgyártó központ GNI ≈ EU-tagok, de nem azonos az USA-éval NAFTA: megnövekedett USA-befektetések 14