Kelet-Ázsia fejlődéstörténete dr. Jeney László egyetemi docens jeney@elte.hu A világ regionális földrajza I. Regionális és környezeti gazdaságtan mesterszak 2018/2019, II. félév BCE Geo Intézet

Kelet-Ázsia fogalma Határai Mérete Részei Vitatható É- és Belső-Ázsia felé: Szibéria, Mongólia, ÉNy-Kína, Tibet Mérete 12 mó km2 (V8%) 1,6 Mrd fő (V23%)  VR1. Részei Túlnyomó része Kína: földrésznyi ország: 9,6 mó km2 (VR3.)  részben Belső-Ázsia is (Tibet, ujgur régió) Tajvan, Hongkong (NIC1) Korea (NIC1): közepes méretű ázsiai ország (É-D: 1127, Ny-K: 645, 222 ezer km2, 75 mió lakos) Japán 2

Kelet-Ázsia társadalmi – kulturális sajátosságai Mongoloid nagyrassz Nemzetiségek 4 államalkotó kelet-ázsiai nemzet: mongol, kínai, koreai és japán Egyéb nemzetek alárendelt helyzetben (pl. tibeti, ujgur) Kínai kultúra hatásterülete: Japán, Korea (DK-Ázsia is) Központban az evilági élet erkölcsi tanításai: buddhizmus, konfucianizmus, taoizmus  egymással összefonódva univerzizmus Japán: sintóizmus Kisebb-nagyobb helyi vallások Egyetlen nem nyugati kultúrrégió a világgazdaság fókuszai között Kelet-Ázsia: út a gazdasági hatalom felé – egyetlen nem Ny-i civilizáció alapjairól indulva Saját kultúrájának, hagyományainak megőrzése Évtizedek óta a világ kiemelkedően gyorsan fejlődő gazdaságai Történelmileg páratlanul rövid idő alatt 3

Többezer éves történelmi múlt Kína: 4000 éve folyamatos civilizáció Pleisztocén: előember Kr. e. 4000: „neolit forradalom” (Jangsao kultúra) – (földművelés: köles, rizs) Kínai nép bölcsője: Sárga-folyó medencéje Kr. e. III. évezred: osztálytársadalom Kr. e. II. évezred: Shang-dinasztia Korea: 3000 éves civilizáció Japán: 2000 éves civilizáció 4

Hagyományos berendezkedés, ázsiai termelési mód Társadalom: feudális viszonyok Parasztság Központi hatalom: császár, császári hivatalnokok (mandarinok), katonaság Állami feladat: öntözőrendszerek, árvízvédelmi gátak karbantartása Kiemelkedő műszaki teljesítmények már az ókor óta Selyemút: Nyugat- és Közép-Ázsia és Európa irányába Ázsiai termelési mód Mg: csekély termékfelesleg  naturálgazdálkodás, elszigetelt önálló faluközösségek hálózata Kézműipar Nem volt számottevő árucsere országokon belül sem Termelőerők lassú fejlődése 5

Kelet-Ázsia a középkorban Élelmezési problémák, okai: Népesség szaporodása  földszűke  területi terjeszkedés korlátai  egyre kisebb parcellák Természeti csapások  mezőgazdaság hanyatlása Növekvő adóterhek Felkelések + éhínség, következményei: Népesség számának átmeneti csökkenése Központi hatalom széthullása  új császári dinasztia, de változatlan társadalmi szerkezet 6

Kelet-Ázsia a középkorban Kína: külső fenyegetettség XIII. sz.: mongol invázió XVII. sz.: mandzsu betörés (1644–1911)  Qing-dinasztia első százada: történelmi Kína utolsó virágkora XVIII. századtól: császárság általános válsága Külföldi (főleg brit) hajók: Kanton (teáért, selyemért ópiumot) Korea: külső hatások Kína felől (konfucianizmus és buddhizmus) Nyelvi és kulturális identitás megőrzése XV. sz. óta 24 betűs koreai ábécé Japán: XVII. sz. első harmadáig: császárok (tenno) Kulturális és kereskedelmi kötődés Kelet-Ázsia térségeihez (főleg, Kína, de Korea elözönlése is) Főváros: Kyoto 7

Teljes elzárkózás politikájának kelet-ázsiai változatai Kína: imperialista hatalmak félgyarmata Külső kapcsolatok megszakadtak  Európai hódítók térnyerésének megakadályozására Ópiumháború NBr ellen: vereség (1840–1842)  függetlenség fokozatos elvesztése XIX. sz. 2. fele: megalázó szerződések (angol, francia, német, orosz, japán, amerikai) Területi veszteségek: kikötők és folyami hajóutak megnyitása Polgári forradalom  császárság megdöntése (1911) Korea: Kína és Japán hódító törekvései elleni harcok XVII. sz-tól: függetlenség és hídszerep Li dinasztia 1910-ig Japán: sógunátus katonai hatalma Hadsereg vezére a sógun (Tokugawa sógun-dinasztia): központosított, feudális alapokon Főváros: Edo (ma Tokió) XVIII. sz. vége: eu-iak sikertelen gazd-i kapcsolat felvétele XIX. sz. közepe: USA sikeres kapcsolatfelvétele (angolok, franciák, hollandok, oroszok) 8

Kína: koncessziós övezetekben külföldiek törvényei Kibontakozó tőkés termelési mód Ipar Szabad kereskedelem, külföldi áruk tönkretették a hagyományos kézműipart (kikötőkben: élelmiszer- és textilipari üzemek) Mezőgazdaság Gyarmatáruk (selyem, tea) termelése 9

Japán: Meidzsi-reformok: polgári átalakulás, gyors felzárkózás 1868–1912: császári hatalom visszaállítása (Mutsuhito tenno) Meidzsi (=felvilágosult) korszak Hűbéri társadalmi hierarchia eltörlése Feudális földbirtok kisajátítása  felszabadult jobbágyok Lakosság szabad mozgásának engedélyezése  olcsó munkaerő a modernizálódó gazdaságban Egységes nemzeti piac Új közigazgatási rsz.: 46 prefektúra, belső vámok, forgalmi korlátozások eltörlése Első manufaktúrák Kezdetben leggazdagabb feudális családokban termelőeszközök felhalmozódása  monopolszervezetek kialakulása Állam szerepe Tőkés rend megszilárdítása Központi bank: nagyipar, közlekedés, hírközlés fejlesztése 10

Japán oktatás reformja Addig lakosság döntően analfabéta volt Kötelező elemi oktatás bevezetése (több fejlett országot is megelőztek) 1880-as évek: 6–13 éves fiúk 54%-a, lányok 19%-a iskolába járt 1900: 95% írástudó Képzettebb munkaerő  Ny-i technológiák átvétele 11

Japán: gyors ipari fejlődés főleg a katonai erő fejlesztésére Területi hódítások 1870: Ryukyu-szk 1876: koreai kikötők megnyitása Japán számára 1890: Tajvan és Korea elfoglalása 1894–1895: japán–kínai háború  Kína lemondott a Korea feletti uralomról 1905: Korea japán protektorátus 1910: japán uralom Koreában Oroszok elleni győzelem  D-Szahalin, Kuril-szk I. vh. után: Mariana-, Marshall- és Karolina-szk Két világháború között: belháborúk Kínában 1931: japánok elfoglalták ÉK-Kínát (Mandzsúriát): szén, vasérc, nehézipar, katonai célokra 1937: Japán háborút indít egész Kína elfoglalására 1945-ig: megszállta az ország nagy részét 12

Japán befolyás erősödése Koreában, Kínában Japánok nehézipari üzemeket építettek az elfoglalt területeken Korea: hídszerep helyett hídfőállás Feudális jelleg helyett korszerűsítés Vasút, kikötők (rizs, fa), bányászat (szén, érc), vízerőmű 1930-as évek: kohászat, vegyipar 700 ezer japán telepes: közig., gazd. irányítása Konfliktusok az USA-val USA: stratégiailag fontos anyagok, eszközök szállításának leállítása 1941: Pearl Harbor  csendes-óceáni háború 1945: atombomba Hiroshimára és Nagasakira Japánok veresége, japán birodalom összeomlása Gazd-i potenciál megsemmisülése Külbirtokok elveszítése (1972: visszakapja USA-tól Ryukyu-szk-t, de Oroszo nem adja vissza Kuril-szk-t) 13

Polgárháborúk a bipoláris világban Kína 1946–1949: újabb kínai polgárháború 1949: Kínai Kommunista Párt győzelme a nemzeti kínai kormány felett Kínai Népköztársaság kikiáltása Korea 1945: Kairói megállapodás: 38. sz. kör mentén 1945–1949: É- és D-Korea külön megszállása 1950–1953: É-Korea erőszakos egyesítés  koreai polgárháború  2,5–3 mió áldozat, városok nagy része romba dőlt, ipari üzemek 2/3-a elpusztult 1953: fegyverszünet (Pamindzson: fegyvsz. biz.): 4 km-es demilitarizált övezet Hermetikusan elkülönülő két állam: nincs postaforgalom, telefon 14

Megváltozott világpolitikai viszonyok következménye Japánban Elvesztett háború  nemzeti vagyon ¼-e megsemmisült Mélypont, ország felemelkedésének alapjai Szorgalom Takarékosság Tudás (korábban felhalmozott humántőke) Néhány év alatt megfontolt gazdasági tervezéssel és a világpolitikai erőviszonyok megváltozásával legfontosabb ágazatokat újjáélesztette USA: nehézipar fejlesztését ellenőrzése alá vonta megszálló hatalomként USA: Kommunista Kínával konfliktus, majd 1950–1953 koreai háború  nélkülözhetetlen Japán szerepvállalása támaszpontként és ellátó bázisként  USA tőkeinjekciói az általa halálra ítélt Japán iparba Japán: kihasználta ezt  gazdaság tudatos, gyors talpra állítása és fejlesztése  eltérő időtartamú tervidőszakok, egymásra épülő célkitűzésekkel 15