Európa regionális földrajzi tagolódása, főbb térszerkezeti elemei dr. Jeney László egyetemi docens jeney@elte.hu Európai regionális és gazdasági földrajz I. Nemzetközi tanulmányok, Geopolitika specializáció 2018/2019, I. félév BCE Geo Intézet

Európa térfelosztásának kérdése XIX. század óta jelentős változások Társadalmi–gazdasági törésvonalak elmozdulása (pl. Görögo.) Államok (mint alapegységek) határainak változása (pl. Trianon, Lengyelország) Csak a XX. sz-ban került előtérbe a felosztás Főleg geográfusok, történészek, politikusok számára Identitás kérdés Európa vagy Ázsia: pl. grúzok, oroszok, törökök Kelet-Európa vagy Közép-Európa: pl. csehek, lengyelek, magyarok 2

Európa természetföldrajzi felosztása Észak-Európa Brit-szigetek Francia–Belga-rögvidék Pireneusi-félsziget Közép-európai-rögvidék Alpok Kárpátok és Kárpát-medence Appennini-félsziget Balkán-félsziget Kelet-európai-síkvidék 3

Európa társadalomföldrajzi térfelosztásának jellemző típusai 4

Hidegháborús szemlélet: csak Nyugat- és Kelet-Európa? NATO-tagok 1990-ig Bipoláris szemlélet (hidegháború) Európán kívüli Új NATO-tagok a bővítések után Vasfüggőny lehullása megkérdőjelezi Eu. nyugat–keleti felosztásának létjogosultságát 5

Európa égtájak szerinti tagolódása (pl. ENSz: UNSTAT) Szempontok Gazdaság természeti feltételei Országhatárokhoz igazodik Megjelenik egy É- és D-Európa is UNAIDS, UNHCR, ILO, UNICEF más felosztást használnak Továbbra sincs Közép-Európa Rsz-változtatás után: Kelet-Európa csökken NDK (Nyugat-Európához) Baltikum (Észak-Európához) Nyugat-Balkán (Dél-Európához) 6

Európa finomabb regionális földrajzi felosztása 6 nagyobb régió Közép- és Délkelet-Európa is megjelenik Megjelenik Közép-Európa Nyugat-Közép-Európa: német nyelvterület Kelet-Közép-Európa: Visegrádi 4-ek (≠ Közép-Kelet-Európa) Közép-Európa ≠ Köztes-Európa: Penck (1916): német és orosz birodalmak közötti terület Finno-tól Görögo-ig Vitatható országok NBr, Íro. (Észak- vagy Nyugat-Európa) 7

Valódi határok országokon belül K és Közép-Eu határa Belarusz Ukrajna DK és Közép-Eu határa Szlovénia Horvátország Szerbia Románia Ny- és D-Eu határa Dél-Fro.: Langue d’oc (occitan)  Dél-Eu Észak-Fro: Langue d’oil (franciais)  Nyugat-Eu 8

Az Európai Unió gazdasági tagolódása, főbb térszerkezeti elemei 9

Az EU-n belüli egyenlőtlenségeket meghatározó térszerkezeti elemek Földrajzi fekvés / térparaméterek: Centrum–periféria egyenlőtlenség Észak–dél egyenlőtlenség Nyugat–kelet egyenlőtlenség (régi–új tagállam) Egyéb paraméterek Államhatárok szerepe (országhoz tartozás jelentősége) Nagyváros–vidék egyenlőtlenség 10

Észak-dél kettősség Római Birodalom: Dél előnye Dél: klasszikus görög–római kultúra öröksége Észak: Jól körülhatárolható határvonalon (limes) túl már a barbárok földje Középkor, reformáció, ipari forradalom, modern kor: törésvonal, Észak előnye Katolikus Dél: lemarad Protestáns Észak: iparvidékek Ma Észak kisebb előnye Nép: 67%, GDP: 71% Alacsony fokú egyenlőtlenség: H = 4% (n = 2) 11

Felértékelődő Dél – Európa Napfényövezete: „Arany Banán” Modern kor, ipari forradalom: gazdag iparvidékek, Dél lemarad Világgazdasági paradigmaváltás Bányák kimerülése, szakszervezetek, zöld lobby, új anyagok, fejlődő világ, miniatürizáció  nehézipar válsága Posztmodern kor: Napfényövezet (Sunbelt) felértékelődése Nyersanyag helyett felértékelődik táj szépsége USA (Kalifornia, Texas, Florida vs. Frost/Rost Belt), Anglia déli része is „Arany Banán”: Toszkana, Provance, Katalónia: kkv-k, klaszterek D-Németo is: Alpok–Adria 12

Nyugat–kelet kettősség Egyházszakadás Katolikus Nyugat: feudalizmus Ortodox/Görög-keleti/Pravoszláv Kelet Nagy földrajzi felfedezések, ipari forradalom, hidegháború: Nyugat előnye Ma: Nyugat nagyobb előnye Földrajzi (geometriai) nyugat–kelet: Nép: 55%, GDP: 66%, nagyobb fokú egyenlőtlenség: H=12% (n=2) Politikai Nyugat–Kelet: Nép: 79%, GDP: 95%, nagyobb fokú egyenlőtlenség: H=16% (n=2) 13

Rendszerváltoztatás: felzárkózó Kelet-Közép-Európa Gorzelak, G. 1995: „Közép-Európai Bumeráng” Gazdaságilag: dinamikus növekedés Politikailag: erősödő integráció: Visegrádi Négyek Kelet-Közép-Európa belső térszerkezetét meghatározó tényezők Főleg nagyvárosaik gyors fejlődése (nagyváros–vidék kettősség) Kisebb részben: belső Ny–K-i lejtő 14

Centrum–periféria kettősség Brunet, R. 1989: „Kék Banán” Európa hagyományos gazdasági gerince DK-Angliától É-Olaszo-ig Legfejlettebb területek Magas népsűrűség, út- és vasútsűrűség, forgalmas kikötők, repülőterek Iparvidékek, TNC-k és bankok központja (HQ) Politikai döntéshozó centrumok (eurovárosok): Brüsszel, Frankfurt, Strassburg Magterületek Szűkebb (politikai) magterület: BeNeLux Tágabb magterület: Pentagon (EU terület 20%, népesség 40%, GDP 50%) Földrajzi centrum közepes előnye Nép: 37%, GDP: 46%, H=9% (n=2) 15

Tagországok közötti egyenlőtlenségek „Ún.” országhatás: még mindig meghatározó az EU-ban Régiók fejlettségét meghatározza, hogy melyik országhoz tartoznak A legerőteljesebb törésvonalak országhatárok mentén húzódnak Ritkák az országokon belüli törésvonalak (mint az egykori belnémet határ, nagyvárosok vs. vidék) Nagyfokú az egyenlőtlenség H = 18% (n = 27) 16