I Z OMR E N D SZE R

Izomzat A mozgásrendszer aktív része Harántcsíkolt izmok 350 izom A testsúly 40-45 %-a 75%-a víz Szerves állomány Elsősorban fehérje aktin miozin

Izom (musculus) 3 fő rész Eredés – inas rész (tendo) Középső aktív rész (izomhas – venter) Tapadás – inas rész (tendo) Lefutásuk során legalább egy ízületet áthidalnak

Izmok – alak szerint Hosszú izmok (orsó és tollas alakú) Rövid izmok (kerek és lapos izmok) Széles, lemezes alakú izmok Gyűrű alakú záróizmok Az izom eredő része: az izom feje 1,2,3,4 fejjel erednek (biceps, triceps...)

Az izomkontrakció típusai Izometriás kontrakció: az izom hossza nem változik, csak a feszülése. Izotóniás kontrakció: az izom feszülése nem változik, csak a hossza. Auxotóniás kontrakció: az izom hossza és feszülése is változik. Izometriás kontrakció Izotóniás kontrakció

Izomrostok (az összehúzódás sebessége alapján) Tónusos (lassú, vörös) Sok mitokondrium Sok mioglobin Oxidatív (aerob) anyagcsere Fázisos (gyors, fehér) Kevés mioglobin Kevés mitikondrium Anaerob anyagcsere Ezek a rostok egy izmon belül genetikailag meghatározott arányban, keverten helyezkednek el.

Kreatin-P + ADP Kreatin + ATP Az izomműködés energiaforrása w Az izomkontrakció közvetlen energiaforrása az ATP. trifoszfát nagy energiájú kötések adenozin w Az izomrostok energiatartaléka a kreatin-foszfát, melyből a felhasznált ATP pótolható. Kreatin-P + ADP Kreatin + ATP kreatin-foszfokináz

Az izomműködés energiaforrása w További energia az izomban tárolt glikogénből képződik anaerob glikolízis útján. Ekkor energetikailag gazdaságtalan az ATP-termelés. w A folyamat során az izomban felhalmozódott tejsavat a vér a májba szállítja, ahol visszaalakul glükózzá, s így újrahasznosulhat - Cori-kör. w Könnyű munkavégzés esetén a vörös izomrostok aerob úton bontják a glükózt, mely lehetővé teszi az izom tartós működését. w A vázizomzat fáradásában az ATP készlet csökkenése, valamint a tejsav felhalmozódása is szerepet játszik.

Az izom energiaszolgáltató folyamatainak időbeli lefutása 1. 2. 3. 3. 1. 2. 1. ATP és kreatin-P 2. Anaerob glikolízis (tejsavképződés) 3. Aerob lebontás

Az oxigénadósság w Az izom összehúzódása következtében az erek összenyomása miatt a vérellátás minimális lesz. w A felhalmozódott tejsav a májba kerülve arra vár, hogy glikogén képződjön belőle. w Az ehhez szükséges oxigént a szervezet már csak a munkavégzés után képes biztosítani, így oxigénadósság alakul ki. w Egy felnőtt ember maximális oxigénadóssága 12-15 liter lehet.

Az izom hőtermelése w Az izom működése során a kémiai energia mechanikai munkává történő átalakulása jelentős hőtermeléssel jár. w A munkavégzés mértékétől függően az energia akár 50%-a is hővé alakulhat. w A felszabadult hő fontos szerepet játszik a szervezet hőszabályozásában.

Izmok – működés szerint Hajlítók –flexorok Feszítők – extensorok Közelítők – adductorok Távolítók - abductorok Emelők – levatorok Forgómozgást létrehozók Szűkítő-záróizmok - sphincterek

Az izmok funkcionális csoportosítása Szinergisták: együtt működők. Egy mozdulat kivitelezésénél azonos mozgást végeznek. Pl. hajlítók, feszítők Antagonisták: ellentétesen működők. Egy mozdulat kivitelezésénél ellentétes mozgást végeznek. Pl. hajlító-feszítő. Mivel egy izom csak egy irányba tud erőt kifejteni, ezért az izmok (általában) párban helyezkednek el, hogy a mozdulatot oda-vissza végbe tudjuk vinni. Például: a kar behajlítása: mikor a kinyújtott karunkat behajlítjuk, a bicepszünk összehúzódik, ez végzi a mozgást.. Vele szemben van a tricepszünk, ami ekkor megnyúlik, így ő az antagonista. Mikor újra kinyújtjuk a karunkat, a bicepszünk elernyed, a tricepsz megfeszül, munkát végez.

Izmok testrészek szerint Törzsizmok Mellizmok Hátizmok Hasizmok Végtagizmok Felső végtag izmai Alsó végtag izmai Nyakizmok Fejizmok