Atmoszféra
A légkör rétegei Név Magasság (km) Exoszféra 500-100.000 Termoszféra 90-500 Mezoszféra 50-90 Sztratoszféra (10-20)-50 Troposzféra < (8-18) Alsó légkör, a légkör tömegének 99%-a, a teljes légköri vízkészlet, és itt játszódnak le az időjárási jelenségek (felhő- és csapadék-képződés, légmozgások) is.
Sugárzás A napsugárzás döntő jelentőségű a földfelszín & a levegő felmelegítésében, az élet fenntartásában és az időjárási jelenségek kialakításában. A napsugárzás részben korpuszkuláris, részben elektromágneses sugárzás formájában éri el a Földet. A korpuszkuláris sugárzás a felső légrétegekben elnyelődik. A légkör felső határán mérhető sugárzásintenzitásnak (napállandó vagy szoláris koefficiens) csupán kb. fele jut el a Föld felszínére. A többi része elnyelődik, vagy visszaverődik. Az elektromágneses sugárzás különböző hullámhossz-tartományokból áll: - gamma sugárzás (<0,01 nm), - röntgen sugárzás (0,01-10 nm), az ultraibolya (UV) sugárzás 380 nm-nél kisebb (UV-C: 200-290 nm, UV-B: 290-320 nm, UV-A: 320-380 nm), - a látható fény tartománya 380-tól 720 nm-ig terjed (PAR, 44%), - az infravörös v. hősugárzás 720 nm-nél nagyobb hullámhosszú (a bakterio-klorofill a 800, 850 és a 870-890 nm-es hullámhosszúakat köti meg leghatékonyabban) a legnagyobb hullámhosszúságú (és a legkisebb frekvenciájú) rádiósugarak.
Ü V E G H Á Z G Á Z O K Az üvegházhatás ATMOSZFÉRA NAP A beérkező napsugárzás egy részét az atmoszféra és a Föld felszíne visszaveri Visszavert sugárzás: 103 watt/m2 Az infravörös sugárzás egy része az atmoszférán keresztül az űrbe távozik Nettó kimenő infravörös sugárzás: 240 watt/m2 NAP Nettó beérkező napfény: 240 watt/m2 Ü V E G H Á Z G Á Z O K Az infravörös sugárzás egy részét elnyelik és visszaverik az üvegház-gázok. Ennek közvetlen következménye a Föld felszínének és a troposzférának a melegedése. A napsugárzás áthalad a tiszta atmoszférán. Beérkező napsugárzás: 343 watt/m2 A felszín több hőt nyel el és újra infravörös sugárzást bcsát ki. A Föld felszíne elnyeli a napsugárzást és felmelegszik. 168 watt/m2 …majd hővé alakulva nagy hullámhosszú (infravörös) sugárzást bocsát ki amely visszaverődik az atmoszférába.
Ki eregeti a levegőbe a legtöbb széndioxidot?
A földi élet alapfeltételei Ózonszűrő: az ózon (O3) a beeső 5-7%-os UV sugárzás 4-5%-át visszaveri O2 O’ + O’ O’ + O2 O3 O2 + O’ O’ + H2O 2 OH- Földfelszín közeli ózon: nyáron, magas CO2 és NOx cc. és nagy inszoláció – káros! Az előrejelzések 2100-ra az ózon 15%-os csökkenését jósolják. Az ózoncsökkenés fő okai a klór-fluor-karbonok (CFC-k – CF2Cl2, CFCl3) jelenléte a sztratoszférában. A CFC-k stabilak, olcsók, nem mérgezők, nem gyúlékonyak és nem oxidálódnak - felhasználásuk hajtóanyagként, hűtő-közegként, oldószerként, stb. Stabilitásuk miatt a CFC-k megmaradnak a környezetben és molekuláik a sztratoszférába jutnak, ahol láncreakciók során károsítják az ózonréteget. Az ózonkárosító hatás 1974-ben derült ki - az USA-ban 1980-ban - nemzetközi szinten 1987-ben tiltották be a CFC-k hajtógázként való használatát, és világszerte csökkentették gyártásukat és kibocsátásukat.
Savas esők A légköri gázok egy része (SO2, NOX), savat képez a levegő vízgőztartalmával és savas kémhatású csapadékként ("savas eső") mérgezi a talajt, a növényzetet, oldja a kőzeteket. A vulkanikus tevékenységből és a kéntartalmú fosszilis tüzelőanyagok égetésekor, valamint a szulfidércek olvasztásakor SO2 kerül a levegőbe: SO2 + H2O → H2SO3. A SO2 a klorofillt roncsolva káros hatású a növényzetre (nagyon érzékenyek a zúzmók, a szil, fűz, platán, bükk, a lucerna, a bab, a réti here és a fehér here). A SO2 mellett a NOX, az ózon, a hidrogén-fluorid és a porszeny- nyezések is károsíthatják a növényzetet.
EURÓPA Európában várható főbb hatások • intenzívebb téli csapadék, folyóáradások és egyéb veszélyek; • növekvő számú nyári hőhullám, • a gleccserek olvadása; • növekvő feszültség a déli régiók édesvíz-ellátásában; • növekvő intenzitású regionális klímakülönbségek; • a növényzet eltolódása a nagyobb biotikus stressz hatására; • a turizmus eltolódása a Mediterrán régió felől.