Családpolitika és annak hatása Magyarországon Kapitány Balázs Könyvtárak a családokért konferencia 2019. március 5.

Az előadás felépítése Hosszú távú hazai népesedési trendek Néhány közkedvelt demográfiai tévhit Családpolitikai intézkedések 2010 óta Elvek és célok 2011 – családi adókedvezmény 2014 – gyed extra és társai 2017 – CSOK 2019 – ‚7 pontos’ csomag Szolgálati közlemény: az előadásban elmondottak nem a KSH-NKI hivatalos álláspontja, hanem a szerzőé.

Magyarország népessége 1949 - 2018

A fogyás fő oka egyszerű: a negatív népmozgalmi egyenleg (többen halnak meg, mint ahányan születnek) A nemzetközi vándorlási egyenleg ezen módosít: 1988-ig rontott (disszidálás) 1988-2004 javított (bevándorlási többlet) 2005 óta: rontott a ‚természetes folyamatokon’

A születésszám hullámzása: a Ratkó dédunokák hiánya Az elmúlt évtizedben egy nagy létszámú generáció volt gyermekvállalási korban. Most a jóval kisebb (80-as években született) generáció következik  még ha nő is a gyermekvállalási kedv, csökken a gyerekszám. „ Ratkó gyerekek „ „Ratkó unokák„ „Ratkó dédunokák”

A születésszám csökkenése és a népesség fogyása nem csak mennyiségi változás, hanem ‚minőségi’ is Átalakulnak a családok: - sokkal később (idősebb életkorban) vállaljuk a kevesebb gyermeket - nő a gyermektelenek és az egygyermekesek aránya  új életformák terjedése - elterjedt az élettársi kapcsolat, a gyermekek csaknem fele házasságok kívül születik - csökken a nagycsaládok, többgenerációs családok súlya, de bonyolódnak a családi viszonyok (‚mozaik családok’ stb.) - a gyermekkor intézményesítése után az idősek intézményes idősellátása is normává vagy legalábbis normálissá válik Átalakulnak a közösségek: - elnéptelenedő települések, - népességvesztő kisrégiók, megyék  a gazdasági növekedés gátja - az idősek aránya folyamatosan nő és ez átalakítja a társadalmat, de átalakítja az időskorról alkotott önképünket is - egyfajta versengés alakul ki a fiatal családokért

Öt közkedvelt demográfiai tévhit

I. Az alacsony gyermekvállalási kedv a „fejlett Nyugat” /”fehér ember” / kereszténység stb. problémája Ez a megállapítás annyira leegyszerűsítő, hogy már nem is igaz: A világon a legalacsonyabb a gyermekvállalási kedv jelenleg Délkelet Ázsiában (Japán, Tajvan, Dél-Korea, Szingapúr, Kína tengerparti nagyvárosai. ) A fejlődő világban nagyon sok országban igen gyors termékenységcsökkenés zajlott le az elmúlt bő évtizedben: Írország = Irán; Izland = Törökország ; Új-Zéland = Líbia ; Franciaország = Szaúd-Arábia Finnország = Brazília ; Dánia = Libanon Magyarország = Albánia Lengyelország = Bosznia-Hercegovina Az igazi termékenységi határvonalak nem a vallások között, hanem a vallásokon belül húzódnak: a teljes termékenységi arányszám a világon 2,4 körül volt (2015); ekkor a muzulmánok körében ez az érték 2,9, a keresztényeknél 2,6, a hinduk és zsidók esetében 2,3, míg a buddhisták körében 1,6.

II. Egész Európa egységesen fogy / ‚bajban van’ / stb. Luxemburg Ciprus Málta Írország Jellemző, pl. Csehország Szlovénia Szlovákia is. Bulgária, Észtország, Horvátország Lettország, Litvánia, Románia

III. Ha van is az egyes európai államokban (még) népességnövekedés az a bevándorlás miatt van

IV. A fenntartható népesség mégis csak a termékenységen múlik, hiszen a halandóság javításával csak ideiglenes hatás érhető el Spanyolorsz. Olaszorsz. Észtország Magyarország, Litvánia Bulgária Románia

V. A termékenységcsökkenési trend ereje olyan nagy, hogy azt úgyis reménytelen megpróbálni befolyásolni

Magyarországi népesedéspolitika 2010 - Néhány alapelv meglehetősen stabil: A népesedési helyzet javítása fontos, kiemelt társadalmi / politikai cél, komoly anyagi források is jutnak erre. A demográfiai kihívást nem a magyar kultúrkörön kívüli bevándorlással kell megoldani. (Magyarországon ez evidencia, de más országokban nem.) A halandósági helyzet, az egészségügyi állapot javítása kevésbe hangsúlyos. A kormányzati cél elsősorban a hazai termékenység növelése. A cél úgy növelni a gyermekvállalási kedvet, hogy eközben ne nőjek a társadalmi rétegek között termékenységi különbségek, sőt elsősorban a dolgozó középosztály gyermekvállalási kedvének felzárkóztatása preferált.

Magyarországi népesedéspolitika 2010 - Néhány ponton viszont teljes a bizonytalanság: Határon túlról illetve diaszpórából történő „bevándoroltatás” mint demográfiai eszköz kérdése A kivándorlás csökkentésének / visszavándorlás növelésének kérdése („természetes jelenség hogy szerencsét próbálnak” „elháríthatatlan nemzeti katasztrófa” „Gyere Haza Fiatal” stb.) Milyen női szerepek mellett valósítható meg a termékenység növelése (család és munka összeegyezetése – bölcsi program, gyed extra VS főállású anyaság, hagyományos nagycsaládok ) Mennyire cél egyben a házasságok / házasságban élők arányának növelése? (És ha cél, öncél-e vagy csupán eszköz-e a termékenység növekedés eléréséhez?)

Magyarországi népesedéspolitika 2010 - Néhány példa a bizonytalanságra: 2011: a gyesen lévő anyák munkavállalásának korlátozása 2014: egy éves kortól anyasági ellátások mellett korlátozás nélkül lehet munkát vállalni 2018: fél éves kortól szabad a munkavállalás 2011: bevezetésre kerül a bölcsődei térítési díj 2015-től: bölcsődei fejlesztési programok A családi pótlék szabályozás a házasokat egyértelműen negatívan érintő kitételek változatlanul megmaradtak, 2014-től az élettársi kapcsolat családjogi funkciót nyert (ld. a ptk. „az élettársi kapcsolat családjogi hatásairól” szóló része.), ugyanakkor most egyes intézkedésekben a házasság előtérbe kerül / feltételként jelenik meg

A gyermekvállalási kedv növelését célzó főbb „csomagok” 2019/20 Családvédelmi Akció 2011: családi adókedvezmény

Fontosabb megvalósított családtámogatási intézkedések (2010- …) 2010-13 Családi pótlék befagyasztása, növelése helyett összességében bőkezűbb családi „adókedvezmény” bevezetése A családi adókedvezmény vissza/bevezetése országos szinten bár hatott, de – a politika által várt - átütő termékenységi hatással nem járt. Más országokban is így volt Nagyon szűk volt a ténylegesen célzott csoport Kétgyermekes párok Gyermekválási korban További gyermeket terveznek Jól keresnek

Fontosabb megvalósított családtámogatási intézkedések (2014-5) 2015: meglehetősen összetett csomag Gyed-extra: anyák a gyermek egy (később fél) éves kora után anyagi veszteség nélkül vállalhatnak munkát Testvér gyes/gyed – nem kell kivárni a három évet a testvérek között Diplomás GYED – egyetemi tanulmányok is GYED-alapot képeznek Családi adókedvezmény járulékokból való leírhatósága (‚lentebb’ is lehet profitálni a családi adókedvezmény rendszerből) A kétgyermekesek családi adókedvezményének fokozatos kiterjesztése (20 000 / hó  40 ezer / hó ) Sok egyéb apróbb intézkedés Összességében vállalható anyagi költségvetési terhek (kb. harmada max. fele a családi adókedvezmény bevezetésének)  a termékenység növekedő trendjét képes volt fenntartani és azt az EU átlag környékére felhozni

Fontosabb megvalósított családtámogatási intézkedések (2016) 2016: CSOK (Családi Otthonteremtési Kedvezmény) (a jelenlegihez hasonló formában) történő bevezetése Három (akár a jövőre bevállalt) gyermek esetén új lakás vásárlásához 10 millió forint támogatás (+10 millió kedvezményes hitel) Kevesebb gyerek / használt lakás esetén lényegesen alacsonyabb támogatások (egy gyermek esetén új lakáshoz pl. 600 ezer forint) Meglehetősen bürokratikus, ez ingatlanok árnövekedése sok esetben ‚elvitte’ a támogatást Kérdéses, hogy egyáltalán demográfiai csomag-e vagy demográfiai köntösbe csomagolt gazdaságélénkítő intézkedés. Gazdaságélénkítésnek feltehetően hatékony volt, és feltehetően javította és javítani fogja a kisgyermeket nevelők lakhatási viszonyait is, De népesedési hatása (ha egyáltalán volt) nagyon kicsi volt. (Jellemzően már megszületett gyerekekre veszik igénybe, a tervezett gyerekek jelentős része úgyis megszületett volna, a többinek még van ideje… -10 év)

2019: 7 pontos családvédelmi akcióterv Bevezetik a fiatal házasok gyermekvállalási támogatását. Minden 18 és 40 év közötti nő, aki első házasságában él és 3 éven belül gyermeket szül, 10 millió forint kamatmentes, szabadfelhasználású kölcsönben részesülhet, ami 3 gyerekkel „leírható” A CSOK-hoz járó kedvezményes hitel összegének növelése. (+1 „Falusi CSOK”: egyes településeken 3 gyermekkel bővítésre/korszerűsítésre is megkapható a 10 millió) Jelzáloghitel elengedés (bővítése): 2. gyerek: 1 millió, 3. gyerek: 4 millió A négy vagy többgyermekes anyák mentesülnek a személyi jövedelemadó befizetése alól. (Jobban hangzik, mint amennyire fontos.) Bevezetik a nagyszülői gyedet:ha a szülők úgy döntenek, átadhatják a gyed-jogosultságot a nagyszülőnek. Ez aktív, tehát nem nyugdíjas nagyszülőkre vonatkozik. (Fontos, hogy a gyed extra erre az esetre nem terjed ki, azaz a nagyszülő nem dolgozhat a gyed mellett, hanem aktívan részt kell vennie a gyermek nevelésében.) 2022-re 20 ezer fővel 70 ezer főre nő a bölcsődei férőhelyek száma Nagycsaládosok autóvásárlási programja

2016: 7 pontos családvédelmi akcióterv értékelése Még a részletszabályok nem ismertek – márpedig ezeken sok múlik… Ami már látszik: - összetett, jól kitalált, sokfelé célzó csomag, jellemzően valós igényeket próbál kielégíteni - elég költséges (tartósan évi 300 mrd) - társadalmilag ‚lefelé’ meglehetősen szelektív (munkaviszonyhoz, házassághoz, pozitív BÁR listához stb. kötött: „annak ad, akinek már van”…), ugyanakkor felső ‚sapka’ nincs rajta  várható termékenységi hatás, de a népességfogyást nem fogja megállítani Ugyanakkor: - továbbra is pénzközpontú (a gyermekvállalási döntéseknél a pénz fontos, de ez csak az egyik tényezők közül: egészségügy, családbarát munkahely … ) - kérdéses, hogy mennyire lesz áttekinthető (a hazai családtámogatási rendszer nem csak ez egyik legbőkezűbb, de ez egyik legösszetettebb is.) - jogosnak tűnik a költséghatékonyság kérdése (bizonyos pontokon pazarló…)

Ami a fenti elveknek megfelelne, és (elsősorban) nem pénzkérdés lenne: 1- Az igénybevevők és főként a potenciális igénybevevők számára is átlátható családtámogatási rendszer megteremtése 2- tényleges munkajogi védelem biztosítása a munkapiacra visszatérő kismamák számára 3- a tömeges kivándorláshoz (és a „kettős állampolgársághoz”) történő adaptáció a szabályozás szintjén – a határon túl élő magyar állampolgárságú gyermekek is a magyar állam gyermekei  ez nem elsősorban a támogatási rendszer kiterjesztését jelenti, inkább tiszta, befogadó és áttekinthető szabályozást, amely megkönnyíti a hazatérést 4- az édesapák nagyobb mértékű bevonása a kisgyermekek nevelésébe  nemzetközi tapasztalatok szerint egyértelműen növeli a többedik gyermek vállalását

Kapitány Balázs kapitany@demografia.hu