Műegyetem 7. z A műegyetemi hallgatók október 22-ről október 23-ra virradó éjszaka nagygyűlést tartanak.

Megegyeznek egy akcióprogramban, ez képezi az alapját a forradalom általános követeléseinek.

A műegyetemi hallgatók elhatározzák, hogy október 23-án Budapest utcáin tüntetést szerveznek.

A Szabad Nép „Új tavaszi seregszemle” címmel vezércikkben üdvözli az ifjúság követeléseit.

A Bem-szobornál hatalmas tömeg gyűlik össze.

Követelik a szovjet csapatok kivonását és kivágják a magyar zászlóból a szovjet mintájú címert.

Bem szobor 5. a Az október 23-i tüntetés résztvevőinek száma folyamatosan nőtt a nap folyamán, az egyetemisták kezdetben zárt rendje mindinkább kibővült.

Az ablakokba és a házak elé csoportosulók egyre felszabadultabb üdvözlésétől, biztatásától kísérve- támogatva vonult a tömeg a Bem-szobor felé délután. A lengyel szabadságmozgalommal való szolidaritásnak a kifejezésére a tüntetők ezen a téren tüntettek tovább. A felvonulás egyik jelszava volt: „Lengyelország példát mutat, kövessük a magyar utat!”

A szobornál Veres Péter író felolvasta az írók kiáltványát:

Ebben szerepelt, hogy Nagy Imre legyen ismét a miniszterelnök, függetlenedjen Magyarország politikája a Szovjetuniótól, legyenek szabad parlamenti választások.

1956, 5.z Kossuth tér

A zászló Ilyen volt… Ilyen lett…

Kossuth téri pillanatok

„A Sztálin-szobrot SIKERESEN LEBONTOTTUK!”

t-46 Ez volt AZ A TANK, AMELLYEL A LEGTÖBBET TÁMADTÁK MAGYAORSZÁGOT.

Az oroszok támadása sok áldozatot követelt.

Akkoriban a gyerekek kezében „természetes volt” a fegyver.

Sokaknak meg kellett adniuk magukat…

„A MAGYAROK ISTENÉRE ESKÜSZÜNK,ESKÜSZÜNK, HOGY RABOK TOVÁBB NEM LESZÜNK!”

Magyar Rádió 8.a

Nagy Imre Kossuth téri szereplése általános csalódást okozott, Gerő Ernő azt megelőző rádióbeszéde pedig hatalmas felzúdulást keltett a budapesti tüntetőkben. A tömeg egy része ezért felháborodásában a Magyar Rádió Bródy Sándor utcai épülete elé vonult.

Itt azonban felfegyverzett ÁVH-s ( Államvédelmi Hatóság ) egységek fogadták őket. Miután sem könnygázzal, sem tűzoltófecskendőkkel nem tudták a rohamosan növekvő emberáradatot feloszlatni, a rádió vezetése a tömeg rendelkezésére bocsátott egy felvevő kocsit, hogy a tizenhat pontot beolvashassák.

Innen szólt a Kossuth Rádió műsora a forradalom alatt, és még a forradalom leverése után is, egészen 1957 áprilisáig.

Corvin mozi bejárata előtte egy páncélos löveggel. Corvin köz 6. a Corvin mozi bejárata előtte egy páncélos löveggel.

Megsemmisített szovjet hadoszlop roncsai a Ferenc körúton.

A Corvin köz József körúti bejárata kilőtt szovjet nehézharckocsikkal.

A Kilián laktanya az Üllői útról fotózva A Kilián laktanya az Üllői útról fotózva. A laktanyával szemben a szétlőtt Corvin-ház látható.

Maléter Pál harckocsija a Kilián laktanya bejáratánál.

A Corvin-közben halálos sebet kapott Mesz János. Pongrátz Gergelyt a Corvin-köziek november 1-jén választották meg főparancsnoknak A Corvin-közben halálos sebet kapott Mesz János.

6. z Széna tér

„Szabó Bácsi” Szabó János, a Széna téri felkelők későbbi legendás parancsnoka az erdélyi Zaguszényben született. Édesapja tanító volt, meghalt, amikor a gyermek hároméves volt, édesanyja elhagyta.

A budapesti Széna tér az 1956-os forradalom idején a második legjelentősebb fegyveres ellenálló központ volt a Corvin köz után, mivel az egyik legfontosabb csomópont volt. A felkelők barikádokat építettek, ezek megerősítéséhez a Déli pályaudvarról vagonokat toltak oda.

Főleg budai fiatalok, bányászok és ipari tanulók százai harcoltak itt a betörő szovjet hadsereg ellen Szabó bácsi irányítása alatt.

Októberben a Széna tériekhez csatlakozott Mansfeld Péter ipari tanuló élelmiszer és fegyverszállítási feladatokat látott el. 1959. márc. 21. 18 évesen kivégezték.

Pest több helyszínétől eltérően a Széna téren nem folytak nagyon súlyos harcok. Amikor november 4-én bevonultak a szovjet tankok, mintegy 1400 felkelő próbálta őket megállítani a Széna térnél, sikertelenül. Egyes csoportjaik ezután másutt még tovább folytatták a harcot.

1956-os forradalom A Kálvin Tér 6. b

Minden ország katonája, – menjen saját hazájába!

A vörös csillag eltávolítása

A szétlőtt Kálvin tér az októberi harcok után

A csata után

Köztársaság tér 7. a

Az 1956-os forradalom során, 1956 Az 1956-os forradalom során, 1956. október 30-án Budapesten, a Köztársaság téren, a Magyar Dolgozók Pártja (MDP) budapesti pártbizottságának székházánál súlyos harcok zajlottak le.

Október 30-án reggel egy fegyveres nemzetőrcsapat behatolt az épületbe.

Gyűjtőfogház 8.z Gyűjtőfogház 8.z Gyűjtőfogház 8.z

Története A Budapesti Fegyház és Börtön több mint száz éves múltra tekint vissza. Wágner Gyula építész tervei alapján kezdték meg az építési munkálatokat 1894-ben. A közel héthektárnyi területen fekvő, 800 fő befogadására alkalmas Budapesti Fegyház és Börtön épületegyüttesét 1896. október 27-én adták át rendeltetésének Királyi Országos Gyűjtőfogház néven. Az 1956-os forradalom leverését követően a népbíróságok 1956 novemberétől 1963-ig mintegy 26000 embert ítéltek hosszabb-rövidebb börtönbüntetésre vagy halálra. A halálos ítéleteket legtöbbször a Kisfogház udvari részében hajtották végre A Budapesti Fegyház és Börtön több mint száz éves múltra tekint vissza. Wágner Gyula építész tervei alapján kezdték meg az építési munkálatokat 1894-ben. A közel héthektárnyi területen fekvő, 800 fő befogadására alkalmas Budapesti Fegyház és Börtön épületegyüttesét 1896. október 27-én adták át rendeltetésének Királyi Országos Gyűjtőfogház néven. Az 1956-os forradalom leverését követően a népbíróságok 1956 novemberétől 1963-ig mintegy 26000 embert ítéltek hosszabb-rövidebb börtönbüntetésre vagy halálra. A halálos ítéleteket legtöbbször a Kisfogház udvari részében hajtották végre A Budapesti Fegyház és Börtön több mint száz éves múltra tekint vissza. 1896. október 27-én adták át rendeltetésének Királyi Országos Gyűjtőfogház néven. Az 1956-os forradalom leverését követően a népbíróságok 1956 novemberétől 1963-ig mintegy 26000 embert ítéltek hosszabb-rövidebb börtönbüntetésre vagy halálra. A halálos ítéleteket legtöbbször a Kisfogház udvari részében hajtották végre

Börtönzuhanyzó A „Kutya”

Az utolsó éjszaka helyszíne A halálosok zárkája

Elítéltek A Kisfogház a kommunista diktatúra idején vált hírhedtté. Itt már a Rákosi-rendszerben is végeztek ki politikai foglyokat, az 1956-os forradalom és szabadságharc leverését követően pedig a Kádári megtorlás központi színhelyévé vált. Ebben az időszakban több mint 200-an töltötték itt utolsó napjaikat. Itt végezték ki Nagy Imrét a forradalom miniszterelnökét, Maléter Pál honvédelmi minisztert, Szabó Jánost a Széna tér, Angyal Istvánt a Tűzoltó utca és Iván Kovács Lászlót a Corvin köz legendás parancsnokát.

Nagy Imre miniszterelnök Maléter Pál, honvédelmi miniszter „Szabó bácsi” Angyal István parancsnok

Köztemető 5. b A kivégzetteket jellegtelen sírokba a Rákoskeresztúri Új köztemető 301-es és 298-as parcelláiban ássák el.

A halottaknak a végtisztességet sem adták meg, arccal a földnek, dróttal összekötözve temették el. Titkosrendőrök ügyelték, hogy senki se róhassa le kegyeletét.

1989-ig nyugodtak jellegtelen sírokban a hősök. Még ebben az évben, március 29-én megkezdődött a 301-es és 298-as parcellák feltárása, hogy az ott nyugvókat méltóképpen temethessék el.

Az akkori kommunista vezetés pár száz fő jelenlétére számított, de Nagy Imre és társai újratemetésén több százezren jelentek meg. A diktatúra végleg megbukott.

A 301-es parcella

A 298-as parcella

„A víz szalad, a kő marad, a kő marad…” / Wass Albert/