Kelet-Európa lehatárolása, főbb földrajzi ismérvei dr. Jeney László egyetemi docens jeney@elte.hu Európai regionális és gazdasági földrajz I. Nemzetközi tanulmányok, Geopolitika specializáció 2018/2019, I. félév BCE Geo Intézet

Meddig tart Európa és Kelet-Európa? Európa határa: Nyugat felé egyértelműbb Kelet felé vitatott: „Kérdezzük csak végig Európa népeit szomszédaikról – majd mindenki keleti szomszédját barbárnak, vagy legalábbis nem magával egyenértékű európainak tartja.” (Teleki P. 1936) Kelet-Európa határa: Nyugat felé vitatottabb Kelet felé egyértelműbb Értéktartalmak: Európához tartozás: gyakran pozitív Kelet-Európa: gyakran negatív 2

Európa társadalomföldrajzi térfelosztásának jellemző típusai 3

Természetföldrajzilag Kelet-Európa ≈ Kelet-európai-síkvidék Európa természetföldrajzi felosztásai Észak-Európa Brit-szigetek Francia–Belga-rögvidék Pireneusi-félsziget Közép-európai-rögvidék Alpok Kárpátok és Kárpát-medence Appennini-félsziget Balkán-félsziget Kelet-európai-síkvidék 4

Kelet-Európa természetföldrajzi értelemben Kelet-európai-síkvidék (Orosz-síkvidék) Európa keleti fele Kárpátoktól, Lengyel-síkságtól az Urálig Nyugat felé nincs természetes határa, fokozatos az átmenet Politikai-katonai szempontok meghatározóbbak (változtak) Gyakorlatilag a volt SZU európai része (90%-ban): RU, UA, BY, MD Nem része Karélia (Észak-Eu) 5

Kelet-Európa természetföldrajzi jellemzői Nagy kiterjedés (4,5 millió km2) Föld legnagyobb síksága Lapos (Podóliai-hátság 515 m) Egyveretűség Éghajlat Földrajzi övezetesség (mint a trópusokon) a tundrától a mérsékelt övi sztyeppig Száraz kontinentális (száraz, forró nyár, hideg tél) Nagyobb folyók Volga Dnyeper Dnyeszter Don 6

Kelet-Európa legtágabb értelemben (katonai szemlélet) Egykori „Keleti Blokk” Hidegháború (Varsói szerződés) Ma is (angolszászok) Körök Oroszország Egyéb volt SZU is Kelet-Közép-Eu is Volt NDK is (Ny-Közép-Eu) Balkán is (Délkelet-Eu) Komplementere Nyugat-Európa 7

Tágabb értelmezés: UNSTAT Mint a VSZ, kiv: NDK (Nyugat-Eu) Baltikum (Észak-Eu) Komplementere Nem csak Ny É, D is Más ENSZ intézmények más felosztást használnak UNAIDS, UNHCR, ILO, UNICEF 8

A vasfüggöny lehullása felvetette Európa nyugat-keleti felosztásának kérdését 9

Sajátos értelmezés: Kelet-Európa Oroszország nélkül (CIA World Factbook) Európa és Oroszország viszonylatban Eddigiekben Kelet-Európát ~ Moszkva hatalmi befolyása Itt is, de Oroszországot Európától külön tárgyalják, így nem része Kelet-Európának (transzkontinentális ország) K-Eu azonos a volt SZU eu-i részének Oroszo-n kívüli területeivel (Baltikum, BY, UA, MD) Korábban ugyanez: Európa és a Szovjetunió viszonylatában Itt az egész Szovjetuniót tárgyalják Európától külön Kelet-Európa nagyjából azonos Kelet-Közép-Európával A leszűkített Európának már valóban ez a keleti fele Kelet-Közép-Európa vagy Közép-Kelet-Európa Kelet-Közép-Európa (Visegrádi Országok): Közép-Európa keleti része (másik fele Németország, Ausztria, Svájc) Közép-Kelet-Európa: Kelet-Európa közepe (valahol az ukrán-orosz határ közelében) 10

Kelet-Európa etnikai–nyelvi sajátossága: keleti szlávok Szláv államok Keleti (RU, UA, BY) Nyugati (PL, CZ, SK) Dél (egykori YU, BG) K-EU = keleti szláv államok 11

Kelet-Európa vallási sajátossága: keleti kereszténység Ortodoxia (görög keleti, pravoszláv) Központ Korábban Konstantinnápoly (Bizánc, Isztmbul) Ma Moszkva Kelet-Balkán is (Kaukázus is) Nem csak a keleti szlávok, egyes délszlávok (román, görög, grúz, örmény is) Nemzeti tagozatok kérdése Ateizmus kérdése 12

Kelet-Európa érintett államai Oroszország (európai része) Kivéve: Szibéria, Karélia, Kalinyingrád Belarusz Vitatott: nyugati része (Lengyel-síkság) Ukrajna Kivéve: Kárpátalja, Galícia, Podólia Hivatalos nyelv Vallás Természet Politika Szibéria K szláv Ortodox Nem SZU Eu-i Oroszo. Igen Belarusz Ukrajna Moldávia Újlatin Baltikum Balti, finnugor Ny keresztény SZU, EU K-Közép-Eu Ny szláv, finnugor EU K-Balkán D szláv, újlatin, görög Ny-Balkán D szláv, albán Kaukázus Kaukázusi, török Ortodox, iszlám 13

Az orosz történelem korszakai Varég alapítású ruszoktól a Moszkvai Nagyfejedelemségig (1613-ig) Az Orosz Birodalom a Romanovok idején (1613–1917) I. Nagy Péter cár (1682–1725) Terjeszkedés, reformok kora (1725–1796) Dekabrista felkelés és megtorlása (1825–1853) Krími háború (1853–1856) II. Sándor, jobbágyfelszabadítás, terjeszkedés (1856–1881) Mozgalmak kora (1881–1914) I. világháború, Nagy Októberi Szocialista Forradalom (1914–1917) A Szovjetunió kora (1917–1991) Oroszország ma (1991 óta) 14