Szervezeti tanulási görbék Anyag: Argote (2013): 1. fejezet

Alternatív elnevezései Tanulási görbe = learning curve Fejlődési/előrehaladási görbe = progress curve Tapasztalati görbe = experience curve Termelékenységi görbe = productivity curve Munka közbeni tanulás = Learning by doing

A tanulási görbe A termelékenység változásának grafikus megjelenítése az idő függvényében. A tanulási görbe időben viszonylag stabil, ezért perdikciókra alkalmazható. A tanulási görbék tipikus alakja a termelés költségeinek csökkenő rátájú csökkenését illusztrálja.

Elméleti tanulási görbe Ismétlések száma (tapasztalat) Műveleti idő

Tanulási görbe a gyakorlatban Sugárhajtású katonai repülőgép gyártása az 1970-1980-as években

Tanulási görbe a gyakorlatban Teherautó-gyár

A tanulási görbe megjelenési szintjei Egyéni szint (első felfedezői pszichológusok a XIX. század végén, XX. század elején: Ebbinghaus, Thorndike, Thurstone) Egyéni tanulási görbék szervezeti kontextusban (kortárs kutatások) Csoportok tanulási görbéi (Leavitt, Guetzkow & Simon) Szervezeti és szervezeti egység szint: Theodore Paul Wright dolgozta ki formálisan 1936-ban. Iparági szint (Shesinski)

Példa az egyéni tanulási görbékre Hallgatók (JS és KF) űrlapokat gépeltek be (17, illetve 16 db-ot), és megmérték a begépeléshez szükséges időt másodperc pontossággal.

A két hallgató egyéni tanulási görbéi

A szervezeti szintű tanulási görbe A csoportos szintű tanulás adja a mikro szintű megalapozását. A szervezetközi és populációs szint pedig a makro szintű kontextust és egyben azt is megmutatja, hogyan tanulnak a szervezetek egymástól. Akkor is jelen van, ha elkülönítjük az olyan egyéb tényezők hatásától, mint a méretgazdaságosság, a munka- és tőkeinputok.

A tanulási görbével jellemezhető folyamatok A lehetséges outputok köre széles: Egységre jutó gyártási idő Munkaóra-gépóra felhasználás Létszámszükséglet Minőségmutatók (pl. panaszok száma per egység, határidő betartása, késedelem…) Selejtarány Egy termékre jutó hibák száma Balesetek Anyagfelhasználás, anyagveszteség A szervezet túlélési kilátásai … A lehetséges tevékenységek köre is nagyon tág Gyártás Szolgáltatás Háztartási munka Tanulás/fejlesztés Aggregált és egyedi jelenségekre is alkalmazható De: számos tényező befolyásolhatja a konkrét érvényesülését, megjelenését (pl. ellene hat a fáradási folyamat)

Tanulási görbe a gyakorlatban Belső (nem vevői) panaszok száma egységenként

Tanulási görbe a gyakorlatban Késve kiszállított pizzák aránya

Eltérések a termelés típusa szerint A munkaintenzívebb iparágakban meredekebb a tanulási görbe, mint a fizikaitőke-intenzívebbekben. A folyamatos termelés ágazataiban is jelen van (pl. olajfinomítás). Ez amellett szóló bizonyíték, hogy a tanulási görbe nem csak a munkaerő tanulása miatt jön létre, hanem a szervezeti és technológiai alkalmazkodás révén is.

Jelenségek és tanulási görbéik Forrás: http://poziteam

Tanulási görbére alapozott teljesítmény-fejlesztés lehetőségei a szervezetekben Egyszerre tervezési és előrejelzési eszköz: Ütemezés Normázás Létszámtervezés Képzéstervezés (betanítás) Határidők kialakítása Költségtervezés Teljesítmény-monitorozás Termelési stratégia Stratégia kialakításához is segítséget nyújthat (hosszú távú előrejelzés és tervezés, összehasonlítás más vállalatokkal).

Kutatási trendek Az érvényességi kör kiterjesztése A termelékenységi különbségek feltárása Szervezeti felejtés: a megszerzett tudás mennyire „tartós”, kumulatív-e Szervezetek, csoportok közötti tudástranszfer: különösen multinacionális és több egységből álló, illetve több piacon jelen lévő szervezeteknek, és hálózatoknak (pl. franchise) fontos

A tanulási görbe általános függvénye 𝑦 𝑖 = 𝑎 𝑥 𝑖 𝑏 ahol: y = egy output-egységre jutó munkaóraszám a = az első egységhez szükséges munkaóraszám x = az i periódus alatt legyártott egységek kumulált száma b = tanulási ráta (learning rate) i = idő index

A két hallgató egyéni tanulási görbéi

Ugyanez logaritmikus formában ln 𝑦 𝑖 =𝑐+ 𝑏 ln 𝑥 𝑖 A logaritmikus forma előnye,hogy lineárissá alakítja a hatványfüggvényt:

A logaritmizált egyéni tanulási görbék (az ismétlésszám logaritmusa és az időtartam logaritmusa)

A két hallgató átlagos tanulási görbéje

Mikor mondhatjuk, hogy szervezeti tanulást tapasztaltunk? Ha az előző egyenletben a b, azaz a tanulási ráta (ami itt a kumulált output változó koefficiense) szignifikáns. Természetesen ehhez az outputra ható többi változó hatását kontrollálnunk kell (kontroll változókkal vagy megfelelő kísérleti beállítással stb.)

Miből származik a tapasztalat? Naptári idő? Technológiai fejlődés a külső környezetben: alapanyagok, fizikai tőke Legyártott termékek kumulált száma? Ki miben jó Hogyan lehet a munkát strukturálni Hogyan érdemes a munkateret kialakítani Egyiket a másik vizsgálatánál kontrollálni kell Általában de a kumulált output a jobb előrejelző, bár mindkettő lehet szignifikáns

Hogyan definiáljuk a tanulást? Tapasztalat hatására létrejött magatartásváltozás Tapasztalat hatására létrejött magatartási potenciál Tapasztalat hatására megszerzett (akár lexikális) tudás (akár vezet/vezethet magatartás-változáshoz, akár nem) A tanulási görbe okságot nem, csak együttes empirikus jelentkezést vizsgál tapasztalat és output közt.

Egyéb befolyásoló tényezők kontrollálása A tanulási görbe termelési függvénnyé alakítható Így a tényezők hatásai elkülöníthetőek Ahogy a méretgazdaságosság hatása is

A tanulási ráta becslése tanulási görbe elemzéssel A megfelelő függvényalak megválasztása A változók megválasztása: Milyen tényezők változnak a vizsgált időszakban Vannak-e rejtett tényezők (pl. termékváltás költségei, termék komplexitása) A tényezők tulajdonságainak specifikálása Megfelelő becslési módszer megválasztása

A fejlődési ráta (progress ratio) A tanulási hányados helyett használható, annak átalakításával, hogy szemléletesebb legyen a kifejezés. 𝑝= 2 𝑏 Az ismétlésszám duplázódása esetén a műveleti idő a p-ed részére csökken.

A tanulási görbe függvény ismétlésszámmal és műveleti idővel (a Stevenson-könyv jelöléseivel) Képlet az n-dik egységre: Tn = T1 nb ahol b = ln(fejlődési ráta) / ln2

A két hallgató átlagos tanulási görbéjének fejlődési rátája A tanulási hányados: b = -0,3172 A fejlődési ráta: p = 2-0,3172 = 0,8026 = 80,26% ≈ 80% A hipotetikus első ismétlés becsült időigénye: T1 = 220,5864 ≈ 220 másodperc Vagyis az átlagos tanulási görbe: Tn = 220 nlog20,8 Aminek igen erős a magyarázóereje: R2 = 0,946 (korrigált R2 = 0,942). Amiből kiszámítható, hogy pl. a 100. ismétlés 220 ∙ 100 másodpercig tartana. Ráadásul mindebben elég biztosak vagyunk: a modell jósága: F = 245,395, p < 0,001 a konstans (T1) megbízhatósága: t = 129,140, p < 0,001 a b, és így a p megbízhatósága: t = -15,665, p < 0,001

A tanulási hányados szervezetek közti eltérései Jelentősek a különbségek Egyes cégek nem is tanulnak, sőt, akár felejthetnek is Egy 1984-es vizsgálat szerint a legjellemzőbb a 80% körüli fejlődési ráta, de nagy szóródás mellett A szóródás ágazatokon belül is nagy

A tanulási hányados szervezetek közti eltérései A szóródás ágazatokon belül is nagy. Sőt, azonos terméket, azonos technológiával gyártó cégek közt, mi több, cégeken belül is (telephelyek, üzemek közt).

Miből következhetnek az eltérő tanulási ráták? Szervezeti életkor, tapasztalat miatt: Alkalmazottak növekvő szakértelme A szervezet technológiáinak fejlődése A struktúra, a rutinok és a koordinációs módszerek fejlődése Az eredmények arra mutatnak, hogy a teljesítmény javulása nem következik be automatikusan a tapasztalat hatására. A szervezetnek alkalmasnak kell lennie arra, hogy tanuljon ezekből a tapasztalatokból.

A tanulás szintjei Bár a szervezeti tanulás több szinten is megjelenhet (egyéni, csoport, egység, szervezet, populáció) A megszerzett tudásnak végül be kell ágyazódnia a szervezeti memóriába ahhoz,hogy szervezeti szintű tudásról beszélhessünk. Végső soron azonban mindig az emberek tanulnak (akár mint csoporttagok, akár mint szervezet tagok), de az általuk megtanultak raktározhatóak egyének feletti rendszerekben (rutinok, külső adatbázisok stb.).

A tanulási görbe alkalmazásai Előrejelzési és tervezési, teljesítmény-fejlesztési eszköz. Alkalmas a más szervezetekkel való összehasonlításra, sőt a versenytárs képességeinek megbecslésére is (verseny). Támogathatja az árpolitikai és a stratégiai döntéseket (pl. új piacra lépés). Alapja lehet HR döntéseknek (kiválasztás, képzés, munkaterhelés, javadalmazás)

Ajánlott kiegészítő irodalom Stevenson, W. J. (2009): Operations management. McGraw-Hill Irwin: Boston, Supplement to Chapter 7.

Szeminárium

Alkalmazási területek (hozzunk rájuk példákat) Létszámtervezés, ütemezés Tárgyalás alapú vásárlás, beszerzés (rabatt, ismétlődő megrendelés) Új termékek árazása Költségvetés készítése, beszerzés, készlettervezés (az emberi és anyagi erőforrások eltérő reagálása) Kapacitástervezés Új dolgozók értékelése Betanítási idő meghatározása

Példa Ha egy művelet 80%-os tanulási görbével jellemezhető, és egy munkavállalónak 10 órájába kerül az első esetben, akkor mennyi lesz a műveleti idő a 2., 4., 8. és 16. ismétlésnél? 2. alkalom: 10*0,8 = 8 4. alkalom: 8*0,8 = 6,4 8. alkalom: 6,4*0,8 = 5,12 16. alkalom: 5,12*0,8 = 4,1

Általános megoldás (n-dik ismétlődésre) 1) Képlet az n-dik egységre: Tn = T1 * nb b = ln(tanulási százalék) / ln2 A 3. és 4. elemre tehát: T3 = 10*3(ln0,8/ln2) = 7,02 T4 = 10*4(ln0,8/ln2) = 6,40 2) Táblázat: Tn = T1 * koefficiens

Tömeggyártás és tanulási görbe Egys. ssz. idő Kum.

Példa 2. T20 = 400*20(ln0,8/ln2) = 152,48  T20 = 400*10,485 = 4194 Cél 20 db termék legyártása. A tanulási százalék 80%, az első egység legyártása 400 órát vesz igénybe. Mennyi lesz a 20. darabhoz szükséges idő (képlettel)? Mennyi lesz az összes gyártási idő (táblázatból)? Mennyi lesz az átlagos műveleti idő? T20 = 400*20(ln0,8/ln2) = 152,48  T20 = 400*10,485 = 4194 4194/20 = 209,7

Példa 3 Tudjuk, hogy a harmadik egység legyártása 276 órát vett igénybe. 80%- os tanulási görbét feltételezve határozzuk meg egy 10 egységből álló sorozat legyártásához szükséges időt (aminek része az első 3 egység is)! Meghatározni az első egységhez szükséges időt: T1 = 276/3(ln0,8/ln2) = 393,10 Meghatározni a táblázat segítségével az első 10 egységhez szükséges kumulált időt: 393,10*6,315 = 2482,43

Excel példák 1 & 2 1: Határozzuk meg, melyik dolgozó (A, B vagy C) tanul a leggyorsabban! 2: Határozzuk meg a csoport átlagos tanulási százalékát, és ez alapján azt, hogy mennyi időre lesz szükség 100 termék legyártásához! Mennyi lesz a munka átlagköltsége, ha 500 Ft óránkénti költséggel számolunk?

Esettanulmány: Termékvisszahívás (Stevenson, 2009, p. 367) Egy autógyártó termékvisszahívást rendel el, miután kiderült, hogy a kormánymű egy lehetséges hibája miatt a vezető elvesztheti uralmát járműve felett. A visszahívás 3 éves időszakot fog át. A javítást a kereskedők végzik el, amiért a gyártó fix összeget fizet nekik javításonként, figyelembe véve a tanulási tényezőt is. A gyártó tapasztalatai alapján 88 USD-t ajánl a kereskedőknek, 22 USD óradíjjal és 90%-os tanulási százalékkal számolva. A kereskedők viszont panaszkodnak, és egyikük a következővel fordul a gyártóhoz. Az ő adatai szerint az első javítás 9.6 órát vett igénybe átlagosan, a második pedig 7.2 órát. Ennek alapján 110 USD-t javasol javításonként. Kérdések: Milyen kérdéseket kell megválaszolni a helyzet elemzéséhez? Milyen adatokalapján végezték számításaikat a felek? Milyen megoldást javasolna?

Word doc példák