Az Európai Bizottság körforgásos gazdasági javaslatcsomagjának aktualitásai Dr. Szentesi Szilvia Földművelésügyi Minisztérium Hulladékgazdálkodási Főosztály „Circular Hungary Program – körforgásban a gazdaság” Bemutató és szakmai megbeszélés  2018. január 23.  Budapest

Innovatív termelés és fogyasztás Helyi munkahelyteremtés A körforgásos gazdaság lényege: az értékek összekapcsolása, létrehozása és megőrzése Versenyképesség Innovatív termelés és fogyasztás Helyi munkahelyteremtés Energia megtakarítás Erőforrások kímélése Termékek és anyagok értékének gazdaságon belül tartása Hulladékképződés csökkentése

Az Európai Bizottság körforgásos javaslatcsomagjának elemei Közzététel: 2015. december 2

Az Akcióterv prioritási területei Műanyagok Élelmiszer-hulladék Kritikus másod-nyersanyagok Építési- bontási hulladék Biomassza és bioalapú termékek

Az EU 2018-ra vonatkozó tervei A Bizottság az ambiciózus Akcióterv végrehajtása érdekében újabb javaslatcsomagot ad ki: Európai Műanyag Stratégia Közlemény a vegyi anyagok, termékek és hulladékok közötti kapcsolódásról Monitorozási keret a körforgásos gazdaságra irányuló folyamatokhoz A kikötői fogadólétesítményekre vonatkozó jogszabályi javaslat Jelentés a kritikus másodnyersanyagokról és az oxo-műanyagokról http://europa.eu/rapid/press-release_IP-18-5_en.htm http://ec.europa.eu/environment/circular-economy/index_en.htm

Az Európai Műanyag Stratégia 2018. január 16. Legfőbb célja, hogy csökkentse a műanyagok környezetbe kerülését a teljes értéklánc mentén Fókuszpontok: A műanyagok minőségének javítása és újrahasznosításuk gazdaságossá tétele az újrahasznosítást elősegítő terméktervezés mentén A műanyaghulladék és szemetelés megelőzése, különösen a tengereken (jogszabály-javaslat az egyszer használatos műanyagokról) A beruházások és az innováció ösztönzése (útmutató a kiterjesztett gyártói felelősség díjak alakításáról) Globális megoldások és nemzetközi szabványok kidolgozása nemzetközi partnerekkel

Az Európai Műanyag Stratégia 2018. január 16. A Bizottság további céljai: + 100 millió euró → "intelligensebb és újrahasznosítható" anyagok → veszélyes anyagok eltávolítása az újrahasznosított műanyagokból Az új műanyagok 6%-a származik újrahasznosításból. A műanyagok újrahasznosítása 105 milliárd eurós megtakarítást jelentene évente. Cél: 2030-ig az összes műanyag csomagolás az EU piacán újrahasznosítható legyen Az újrahasznosítható termékek tervezésének és gyártásának támogatása az EU műanyagiparának az ösztönzésével Intézkedések a mikroműanyagok felhasználásának korlátozására Megjelölés a biológiailag lebomló és komposztálható műanyagokra Javaslat az egyszeri felhasználású műanyagokról A csomagolásról és a csomagolási hulladékról szóló irányelv felülvizsgálata

Hazai kormányzati lépések - példák Folytatódik a BAT (Legjobb Elérhető Technika) rendszerének hazai kialakítása Termelés: Magyarország részt vesz az újrafelhasznált vízre vonatkozó minimumkövetelményekről szóló uniós jogszabályi javaslat kidolgozásában Új építési-bontási hulladékkal kapcsolatos szabályozás (hulladékká válás megelőzése, újrafelhasználás elősegítése) Másodnyersanyagok: Együttműködés az érdekeltekkel: létrejött az Élelmiszer Érték Fórum a jó gyakorlatok és problémák megosztására. Innováció és beruházás:

A hulladékgazdálkodást érintő irányelvek módosítása Javaslat 6 irányelv módosítására: 2008/98/EK – Hulladék Keretirányelv 94/62/EK – a csomagolásról és a csomagolási hulladékokról szóló irányelv 1999/31/EK – a hulladéklerakókról szóló irányelv 2000/53/EK – az elhasználódott gépjárművekről szóló irányelv 2006/66/EK – hulladékelemekről és akkumulátorokról szóló irányelv 2012/19/EU – az elektromos és elektronikus berendezések hulladékairól szóló irányelv

A körforgásos tárgyalások Állandó Képviselők Bizottsága (COREPER I.) Bizottság Elnökség Európai Parlament Környezetvédelmi Munkacsoport ülései trilógusok A Földművelésügyi Minisztérium hatástanulmányt készíttetett, amelyekről tárgyalt a Bizottsággal Magyarország számára azon kompromisszumos javaslatok elfogadhatók, amely alapján kedvezményt (derogációt) kapnánk: a települési hulladék újrafeldolgozási aránya így számunkra 2025-re 50%, 2030-ra 55% lehetne.

A körforgásos javaslat főbb hulladékgazdálkodási céljai Uniós szinten a települési hulladék 60%-os újrahasznosítása 2030-ra; Uniós szinten a csomagolási hulladék 70%-os újrahasznosítása 2030-ra; Az összes hulladékáramból mindössze 10% kerüljön lerakásra 2035-re; Szelektíven gyűjtött hulladékok lerakásának tilalma; Lerakást szabályozó gazdasági eszközök népszerűsítése Harmonizált számítási módszerek

A teljesítés jelenlegi helyzete Hatályos hasznosítási célok a Hulladék Keretirányelvben 2020-ra / 2016. évi teljesítési adatok: Települési hulladékból papír, fém, műanyag és üveg újrahasználatra előkészítés és hasznosítás (súlyarány) 2016 50 % 43,3% Csomagolási hulladékok hasznosítása 2015 Papír 60 % 86,2% Műanyag 22,5 % 42,0% Üveg 50,5% Fémek 79,7% Fa 15 % 21,3% Építési és bontási hulladék újrahasználatra előkészítés, hasznosítás, egyéb hasznosítás (feltöltéssel) 2016 70 % 65,2% Forrás: Eurostat adatszolgáltatás

Kihívások a körforgásos javaslatcsomag alapján Jelenlegi előírások Javasolt célok Újrahasználatra előkészítés és hasznosítás a háztartási papír, fém, műanyag és üveg tekintetében Újrahasználatra előkészítés és hasznosítás az összes keletkezett települési hulladék arányában 2016-ban elért 2020-as cél (HKI) 2025 2030 43.3 % 50 % 34,7 % 55 % 60 % Települési hulladék lerakási adatok 2016-ban elért 2030-ra előírt célok 50,7 % az összes keletkezett települési hulladék 10 %-a kerülhet lerakóra 13

Köszönöm a figyelmet!