Munkagazdaságtani feladatok 5

Slides:



Advertisements
Hasonló előadás
Nobody’s Unpredictable Vélemények a pénzügyi-gazdasági válságról az internethasználó lakosság és a legalább 50 főt foglalkoztató vállalkozások körében.
Advertisements

Makroökonómia 5. előadás.
Logikai függőségek Készítette: Szentirmai Róbert
Munkaerő-piaci ismeretek
Makroökonómia 3.előadás.
Rövid távú modell IV. Aggregált kínálat.
Az infláció és az inflációs folyamatok
A félév programja Dátum Témakör Előadó február 6.
A félév programja: Dátum Témakör Előadó február 6.
Neoklasszikus szintézis
Bevezetés a munkaerőpiac makro- és mikroökonómiájába
Gazdálkodási modul Gazdaságtudományi ismeretek I. Közgazdaságtan
MAKROÖKONÓMIA GTK Gazdálkodási és menedzsment,
Online hasonlóságelemzések: Online hasonlóságelemzések: Az érdekvédelem és az emberi erőforrásokkal való gazdálkodás matematikája, avagy ez mind-mind hasonlóságelemzés!
A szakszervezetek ereje - a béralku jelentősége Magyarországon
REFLEXIÓK VARGA JÚLIA “A KÖZALKALMAZOTTI BÉREMELÉS HATÁSA A TANÁROK PÁLYAELHAGYÁSI DÖNTÉSÉRE” CÍMŰ ÍRÁSÁRA Cseres-Gergely Zsombor, Szirák 2012.
Munkaügyi kapcsolatok rendszere Debreceni Egyetem Közgazdaság- és Gazdaságtudományi Kar Munkaszociológia április 7.
Akkor és most – Az EU-hoz kapcsolódó üzleti várakozások hazánkban Petz Raymund GKI Gazdaságkutató Zrt.
A magyar gazdaság várható helyzete
Az abszolút értékes függvények ábrázolása
EEM. 10. A munkaügyi kapcsolatok és az érdekegyeztetés
Munkaerőpiaci számítások szeminárium
Környezetgazdaságtan Fonyó György Vízi Közmű és Környezetmérnöki Tanszék U épület, ftp://vcst.bme.hu/kornygazdtan2003.
MAKROÖKONOMIA Előadás Szabó Richard BMF KKGK VSZI
1989. évi VII. törvény a sztrájkról Alapképzés. Bevezetés A munkavállalók joga - nyomásgyakorlási eszközként munkájukat a munkáltatótól megvonják. alkotmányos.
Szociális és foglalkoztatás politika. Általános célok Fizetett munka költségei, járulékok, Egyenlőtlenségek megakadályozása az integráció, erőforrás megtakarítás.
A gazdasági élet problémái
A gazdasági élet problémái
Makroökonómia II. ea. Munkakereslet és munkakínálat. Munkapiac a neoklasszikus modellben. Neoklasszikus árupiac.
Az első ZH anyaga: 3. Fejezet (Kereslet)
A Munkaerő ára – Konferencia a munka díjazásának kérdéseiről Tárgyaljunk a bérről! Mi így csináljuk! IV. Magyar Munkajogi Konferencia október
MUNKAERŐPIACI ELMÉLETEK, KATEGÓRIÁK
GAZDASÁGI ALAPOK A MUNKAERŐPIAC TANULMÁNYOZÁSÁHOZ
A tízes számrendszer 4. óra.
Vizes szektorban kötött kollektív szerződések elemzése TÁMOP A-13/ Madár Gyula - Dr. Nemeskéri Gyula Ergofit Kft Győr, Június 25.
BEVEZETÉS A KOLLEKTÍV MUNKAJOGBA
A KOLLEKTÍV MUNKAJOG RENDSZERE
Leíró statisztika gyakorló feladatok október 15.
Munkaerő-piaci helyzetkép A munkaerőválság makrogazdasági okai
Logikai függvények egyszerűsítése
Makroökonómia 11. szeminárium Az IS-LM-modell
Szociális város-rehabilitáció Szárazréten október 20.
Dolgozói mobilitás.
Munkagazdaságtani feladatok
Csoportkülönbségek a munkaerőpiacon
Munkagazdaságtani feladatok 7
Munkagazdaságtani feladatok
A munkaerőpiac áttekintése
Munkagazdaságtani feladatok
A munkaerő-kereslet.
Szakszervezetek és munkaerőpiac
Bérmeghatározás a vállalaton belül
Munkagazdaságtani feladatok 4
Logikai függőségek Készítette: Szentirmai Róbert
Munkagazdaságtani feladatok
Munkagazdaságtani feladatok
Munkaerő-kínálat.
Munkagazdaságtani feladatok
Munkagazdaságtani feladatok
Munkagazdaságtani feladatok 3
Néhány közgazdaságtani ismeret átismétlése
Munkagazdaságtani feladatok
Miskolci Egyetem, Gazdaságtudományi Kar, Gazdaságelméleti Intézet
Szakszervezetek és munkaerőpiac
Kereseti egyenlőtlenségek
A munkaerő-kereslet.
A munkaerő-kereslet.
Munkagazdaságtani feladatok
Munkagazdaságtani feladatok
Munkagazdaságtani feladatok 1
Előadás másolata:

Munkagazdaságtani feladatok 5 Diszkrimináció

Sztrájk és alku 1. (TK példa) Legyen a munkáltatói engedményütemezés W = 1 + 0,2S, ahol W a százalékos béremelés, S pedig a sztrájk időtartama napokban. A szakszervezeti ellenállási görbe pedig W = 5 + 0,2S – 0,01S2. Mennyi lesz a százalékos bérnövekedés és meddig fog tartani a sztrájk?

Sztrájk és alku 2. (új példa) A munkaadó 2%-os béremelést tervez. A munkaadó számára egy napos sztrájk annyi veszteséget okoz, mint 0,5% béremelés. A szakszervezet 8%-os béremelést követel a sztrájkot megelőzően. Tisztában van továbbá azzal, hogy mennyi veszteséget okoz a munkaadónak a sztrájk, és ezt érvényesíteni is akarja. A szakszervezet számára a sztrájk okozta veszteség: 0,05S2. Írja fel és ábrázolja a munkaadó engedményütemezési, és a szakszervezet ellenállási görbéjét! Határozza meg a várható bérnövekedést és a sztrájk várható hosszát!

Túlcsordulási hatás Adott két ágazati piac azonos keresleti és kínálati függvényekkel. LD = 100 – 10W LS = -40 + 20W Az egyik ágazat szakszervezetivé válik, és a szakszervezeti bér 8-ra emelkedik. A munkanélküliek fele átáramlik a nem szervezett ágazatba. Mennyi lesz a szakszervezeti tagság relatív bérelőnye és abszolút hatása?

Várakozási munkanélküliség Az előző példában a szervezett szektorban is maradtak munkanélküliek. Mit tudunk az ő indokaikról?

Fenyegetési hatás Az előző példában a nem szervezett szektor munkaadói gyorsabban reagálnak, mint ahogy az átáramlás megindulna, és megemelik saját szektoruk béreit. Milyen határok közt van értelme ennek a béremelésnek? Milyen hatásokkal lehet számolni?

Hatékonysági bérek A munkaadó megfigyelte, hogy dolgozói az alábbi bérszintek mellett milyen MRP-t produkálnak. Mi lesz a hatékonysági bérszint? Bér: 1 2 3 4 5 6 7 8 9 10 MRP: 2,5 3,5 4,25 5,15 6,15 7,14 8,12 9,11 10,1

Hatékonysági bérek A munkaadó megfigyelte, hogy dolgozói az alábbi bérszintek mellett milyen MRP-t produkálnak. Mi lesz a hatékonysági bérszint? Bér: 1 2 3 4 5 6 7 8 9 10 MRP: 0,5 4,25 5,25 6,25 7,1 8,05 9,5

Köszönöm a figyelmet!