A kommunista diktatúrák áldozatainak emléknapja Február 25.

Kommunizmus Született: 1796 Apa: Gracchus Babeuf Nevelőszülők: Marx, Engels, Lenin Gyermekkor: 1796-1917 illegalitásban Felnőttkor :1917-1989 hatalmon a Föld 1/5-én Haldoklás:1989-től

A kommunizmus célja: „Boldogságot mindenki számára” Egy ideális, egyenlőségen alapuló társadalom létrehozása.

Kommunizmus Olyan ideológia, amely a társadalmi egyenlőtlenségeket a magántulajdon megszüntetésével, erőszakos úton számolja fel A világtörténelemben 1917-től játszott meghatározó szerepet, amikor a Lenin és Trockij vezette bolsevik párt forradalmi úton szétzúzta a cári Oroszországot, amit a kommunista elvek alapján Szovjetunió néven szerveztek újjá A megszilárduló szovjet típusú kommunista egypártrendszer hamar eltávolodott az egyenlőségi eszméktől, és totális, elnyomó diktatúraként maradt fent.

A kommunizmus hóhérai: Sztálin Trockij Berija Mao Ce-tung Pol Pot Ceausescu Kim Ir Szen ?

A kommunista diktatúra eredménye elmaradottság gazdasági válság ideológiai erőszak értelmiség, szabad sajtó elnyomása szellemi hanyatlás egyházak módszeres kirablása történelmi és esztétikai értékek elpusztítása 40 éven át tartó folyamatos szembenállás a Nyugattal, atomháborús fenyegetettség árnyékában

A kommunizmus áldozatai Számukat nemzetközi viszonylatban 100 millióra teszik. A Szovjetunióban 20 millió halott Kínában 65 millió halott Észak - Koreában 2 millió halott Kambodzsában 2 millió halott

A kommunizmus áldozatainak emléknapja Az Országgyűlés 2000. június 13-án elfogadott határozata értelmében minden év február 25-én tartják a kommunizmus áldozatainak emléknapját. Annak emlékére, hogy 1947. február 25-én Kovács Bélát, a Független Kisgazdapárt főtitkárát a megszálló szovjet katonai hatóságok jogtalanul letartóztatták és a Szovjetunióba hurcolták, ahol nyolc évet töltött fogságban. A képviselő önkényes fogva tartása jelképévé vált a demokratikus jogok lábbal tiprásának, amely a pártállami rezsim majdnem fél évszázados uralmát jellemezte.

Kovács Béla Az Országház előtt álló bronzszobrát letartóztatásának 55. évfordulóján avatták fel.

A kommunizmus Magyarországon Magyarországon először 1919. március 21. és augusztus 1. között volt bolsevik típusú proletárdiktatúra. A Tanácsköztársaság 133 napja alatt országosan mintegy 300 embert végeztek ki és több ezer személyt zártak börtönbe, vagy internáltak politikai okokból. A második világháború után a szovjet hadifogságba esett magyar katonák számát négyszázezerre teszik. Kétszázezer civilt kényszermunkára, „málenkij robotra” vittek avagy internáltak. A „kis munka” valójában kemény fizikai munkát jelentett (romeltakarítás, építkezés, bányászat), melyre módszeresen válogattak össze férfiakat és nőket egyaránt, akik aztán akár öt évig is kényszermunkát végeztek valamelyik szovjet iparvidéken.

Szovjetek civileket hurcolnak málenkij robotra Magyarországon

Az elhurcoltakról családjuk csak elvétve jutott információhoz, legalább egyharmaduk odaveszett. A hazatérők a kommunista magyar kormányoktól semmiféle segítséget sem kaptak, és évtizedekig hallgatásra voltak kényszerítve.

Kényszermunkások egy építkezésen.

Az utolsó nagyobb fogolyszállítmányok csak 1955-ben érkeztek haza, az utolsó magyar hadifogoly, Toma András pedig 2000-ben.

A népbírósági törvény alapján több tízezer embert állítottak bíróság elé, közülük 1945 és 1950 között 189 személyt végeztek ki. Az 1956-os forradalom leverését követő megtorlások során körülbelül 35 ezer személy ellen folytattak le eljárást, több mint 20 ezer főre róttak ki szabadságvesztést, 229 esetben hajtottak végre halálos ítéleteket, amihez hozzáadhatók a fegyveres harcokban elesettek ezrei. Nem szabad megfeledkezni arról sem, hogy 1957 májusáig 182 ezren emigráltak Magyarországról.

Bár 1961 után már nem végeztek ki politikai foglyokat, a kádári konszolidációt követően is történtek bebörtönzések, továbbra is működtek a mindent behálózó állambiztonsági szervek. A politikai rendőrségnek a kommunizmus négy évtizede alatt egyes becslések szerint körülbelül 200 ezer kollaboráló ügynöke lehetett. E mellett az elkövetők maguk is sokszor áldozatokká váltak, így például Rajk Lászlóra, vagy Nagy Imrére saját elvtársaik mondták ki a halálos ítéletet.

Andrássy út 60. A „borzalmak háza” – mert így is hívták akkoriban, az ÁVH központja (is) volt. Az épület, a diktatúra legkegyetlenebb színtere, fogalom volt a kommunizmus évei alatt. Ma a Terror Háza Múzeum működik benne, amely a XX. századi diktatúrák áldozatainak állít emléket.

A kommunizmus áldozatainak emlékműve. A magyar kommunista diktatúra idején történtek csak a kilencvenes évektől kaptak nyilvánosságot, a részletek feltárása mind a mai napig tart.