Oroszország változó kelet-európai és globális gazdasági szerepe dr. Jeney László egyetemi docens jeney@elte.hu Európa regionális földrajza I. Regionális és környezeti gazdaságtan mesterszak 2017/2018, II. félév BCE GGF Intézet Gazdaságföldrajz és Jövőkutatás Központ

Kelet-Európa lehatárolása, főbb földrajzi ismérvei 2

Kelet-Európa természetföldrajzi értelemben Európa határa: Kelet felé vitatott Nyugat felé egyértelműbb Kelet-Európa határa: Nyugat felé vitatottabb Kelet felé egyértelműbb Értéktartalmak: Európához tartozás: gyakran pozitív Kelet-Európa: gyakran negatív 3

Regionális politika Fő célja: az új tartományok felzárkóztatása Évente: 140–180 Mrd márka transzfer EU támogatások (Obj. 1) Első szakaszban: leépítés (üzemek, bányák bezárása), nyugatnémet cégek térhódítása Második szakaszban: infrastruktúra fejlesztése, modern gazdasági ágazatok felvirágoztatása 5 mó lakás modernizálása, új bevásárlóközpontok, székházak, üzemek építése, vasútvonalak és autópályák modernizálása 1999: a kormány és a parlament Berlinbe költözik 4

Regionális politika Fő célja: az új tartományok felzárkóztatása Évente: 140–180 Mrd márka transzfer EU támogatások (Obj. 1) Első szakaszban: leépítés (üzemek, bányák bezárása), nyugatnémet cégek térhódítása Második szakaszban: infrastruktúra fejlesztése, modern gazdasági ágazatok felvirágoztatása 5 mó lakás modernizálása, új bevásárlóközpontok, székházak, üzemek építése, vasútvonalak és autópályák modernizálása 1999: a kormány és a parlament Berlinbe költözik 5

Európa társadalomföldrajzi térfelosztásának jellemző típusai

Természetföldrajzilag Kelet-Európa ≈ Kelet-európai-síkvidék Európa természetföldrajzi felosztásai Észak-Európa Brit-szigetek Francia–Belga-rögvidék Pireneusi-félsziget Közép-európai-rögvidék Alpok Kárpátok és Kárpát-medence Appennini-félsziget Balkán-félsziget Kelet-európai-síkvidék

Kelet-Európa természetföldrajzi értelemben Kelet-európai-síkvidék (Orosz-síkvidék) Európa keleti fele Kárpátoktól, Lengyel-síkságtól az Urálig Nyugat felé nincs természetes határa, fokozatos az átmenet Politikai-katonai szempontok meghatározóbbak (változtak) Gyakorlatilag a volt SZU európai része (90%-ban): RU, UA, BY, MD Nem része Karélia (Észak-Eu)

Kelet-Európa természetföldrajzi jellemzői Nagy kiterjedés (4,5 millió km2) Föld legnagyobb síksága Lapos (Podóliai-hátság 515 m) Egyveretűség Éghajlat Földrajzi övezetesség (mint a trópusokon) a tundrától a mérsékelt övi sztyeppig Száraz kontinentális (száraz, forró nyár, hideg tél) Nagyobb folyók Volga Dnyeper Dnyeszter Don

Kelet-Európa legtágabb értelemben (katonai szemlélet) Egykori „Keleti Blokk” Hidegháború (Varsói szerződés) Ma is (angolszászok) Körök: Oroszország Egyéb volt SZU is Kelet-Közép-Eu is Volt NDK is (Ny-Közép-Eu) Balkán is (Délkelet-Eu) Komplementere Nyugat-Európa

Tágabb értelmezés: UNSTAT Mint a VSZ, kiv: NDK (Nyugat-Eu) Baltikum (Észak-Eu) Komplementere: Nem csak Ny É, D is Más ENSZ intézmények más felosztást használnak UNAIDS, UNHCR, ILO, UNICEF

A vasfüggöny lehullása felvetette Európa nyugat-keleti felosztásának kérdését

Sajátos értelmezés: Kelet-Európa Oroszország nélkül (CIA World Factbook) Európa és Oroszország viszonylatban Eddigiekben Kelet-Európát ~ Moszkva hatalmi befolyása Itt is, de Oroszországot Európától külön tárgyalják, így nem része Kelet-Európának (transzkontinentális ország) Kelet-Európa azonos a volt Szovjetunió európai részének Oroszországon kívüli területeivel (Baltikum, BY, UA, MD) Korábban ugyanez: Európa és a Szovjetunió viszonylatában Itt az egész Szovjetuniót tárgyalják Európától külön Kelet-Európa nagyjából azonos Kelet-Közép-Európával A leszűkített Európának már valóban ez a keleti fele Kelet-Közép-Európa vagy Közép-Kelet-Európa Kelet-Közép-Európa (Visegrádi Országok): Közép-Európa keleti része (másik fele Németország, Ausztria, Svájc) Közép-Kelet-Európa: Kelet-Európa közepe (valahol az ukrán-orosz határ közelében)

Keleti szlávok Szláv államok K-EU = keleti szláv államok Keleti (RU, UA, BY) Nyugati (PL, CZ, SK) Dél (egykori YU, BG) K-EU = keleti szláv államok

Keleti kereszténység Ortodoxia (görög keleti, pravoszláv) Központ: Korábban Konstantinnápoly (Bizánc, Isztmbul) Ma Moszkva Kelet-Balkán is (Kaukázus is) Nem csak a keleti szlávok, egyes délszlávok (román, görög, grúz, örmény is) Nemzeti tagozatok kérdése Ateizmus kérdése

Érintett államok Hivatalos nyelv Vallás Természet Politika Szibéria K szláv Ortodox Nem SZU Eu-i Oroszo. Igen Belarusz Ukrajna Moldávia Újlatin Baltikum Balti, finnugor Ny keresztény SZU, EU K-Közép-Eu Ny szláv, finnugor EU K-Balkán D szláv, újlatin, görög Ny-Balkán D szláv, albán Kaukázus Kaukázusi, török Ortodox, iszlám

Kelet-Európa államai Oroszország (európai része) Belarusz Ukrajna Kivéve: Szibéria, Karélia, Kalinyingrád Belarusz Vitatott: nyugati része (Lengyel-síkság) Ukrajna Kivéve: Kárpátalja, Galícia, Podólia

Oroszország gazdasági folyamatai a rendszerváltoztatás után 18

Az orosz történelem korszakai Varég alapítású ruszoktól a Moszkvai Nagyfejedelemségig (1613-ig) Az Orosz Birodalom a Romanovok idején (1613-1917) I. Nagy Péter cár (1682-1725) Terjeszkedés, reformok kora (1725-1796) Dekabrista felkelés és megtorlása (1825-1853) Krími háború (1853-1856) II. Sándor, jobbágyfelszabadítás, terjeszkedés (1856-1881) Mozgalmak kora (1881-1914) I. világháború, Nagy Októberi Szocialista Forradalom (1914-1917) A Szovjetunió kora (1917-1991) Oroszország ma (1991 óta)

A SZU széthullásának okai Merevség: innováció-ellenesség Magántulajdon, piacgazdaság, demokratikus intézmények felszámolása Alacsony és egyoldalú világkereskedelmi részesedés (nyersanyag, energiahordozó) Modernizáció hiánya 1970-es évektől: leértékelődött a hadsereg jelentősége Fegyverkezési verseny új fejezete (Ny: ipariból információs társadalom) Fegyverkezés terheit egyre nehezebben viselte a gazdaság, alacsony életszínvonal  hátrányba kerül Tömegkommunikációs forradalom bomlasztó hatása (emberi jogok) Elfojtott etnikai feszültségek felszínre kerülnek 1986: Alma-Ata (Kazahsztán) – súlyos emberáldozatok 1988: karabahi válság – fegyveres összetűzés tagköztársaságok között Függetlenségi mozgalmak Baltikumban is

A SZU felbomlásának előzményei Gerontokrácia alkalmatlansága 1968: Brezsnyev: államok szuverenitása nem sértheti a „Blokk” érdekeit 1983: Andropov, 1984: Csernyenko 1979: Afganisztáni háború: teljes katonai kudarc Indiai-óceánhoz kijutás helyett meginog a szovjet hadsereg mindenhatóságába vetett hit 1985: Mihail Gorbacsov: demokratikus szocializmus Átalakítás (peresztrojka): átmeneti sikerek után „katasztrojka” 1986: Csernobili atomkatasztrófa Minden idők legsúlyosabb ipari balesete Meginog a technológiai szuperhatalom presztízse 1991-ig: tartós gazdasági visszaesés Igaz: nyilvánosság (glasznoszty): sikeresebb, tabutémák felszínre kerülnek

A kelet-közép-európai rendszerváltozás 1990: elszakad az európai „szocialista tábor” SZU csapatok kivonulása 1991 megszűnik a KGST, VSZ 1991: augusztusi moszkvai puccs SZKP-t feloszlatják, de párt és vezetés informális kapcsolatai megmaradnak (kommunista jelző túlhaladottá vált) 1991. december: SZU megszűnése Jogutód Oroszország a nemzetközi szervezetekben (atomarzenál nagyobb része Baltikum: EU tagság BY, UA, MD – távlati integrálódás lehetősége 1992: FÁK: laza gazdasági, katonai integráció Nincs benne a Baltikum, többiek önként vagy vonakodva Határállomások

Kelet-Európa a SZU széthullása után SZU előtt Orosz Birodalom (SZU elődje) Ukrajna: független rövid ideig az I. vh. után 1922-ig Belarusz: soha nem volt előtte független Lengyelország: jelenlegi Ukrajna Ny-i része, jelenlegi Belarusz Ny-i része SZU után, 1991: függetlenség csak a volt SZU tagköztársaságok határai mentén Oroszország, Ukrajna, Belarusz, Grúzia, Örményország Nem lett független pl. Csecsenföld

Független Oroszország jelentős hatalom maradt Oroszország: politikai önállóság, gazdasági függőség A legnagyobb területű a régióban (VR1) Atomhatalom maradt Egyike az ENSz BT 5 állandó helyének Jelentős részesedés a világ természeti erőforrásaiból Fejleszti a gazdasági lehetőségeit 2000: rendszeresen meghívják a Group of Seven találkozóira, G7 (G8) – De: hivatalos tagság nélkül Elnökök Borisz Jelcin (1991-2000) Vlagyimir Putyin (2000-2008) Dmitrij Medvegyev (2008-tól)

1990-es évek: gazdasági nehézségek Kapitalista átmenet: gazdasági visszaesés Nem hatékony, versenyképtelen gyárak Legtöbb iparág drámai mélyrepülése  összeesés 1998: globális pénzügyi válság Orosz rubel leértékelődése Tovább romló életszínvonal

2000-e évek: gazdaság újra növekszik 6–8 % évi átlagos GDP növekedés Oroszország GDP: VR10. Közigazgatási reformok Kőolaj és földgáz növekvő világpiaci ára DE: függőség az olajtól és a gáztól (2007-ben az export 80%-a, GDP 32%-a  utóbbi 13% volt 1999-ben)

Külföldi működő tőkebefektetések 1990-es évek: a beáramlást akadályozta Korrupció Szegényes infrastruktúra Túlzott bürokrácia RU 1991–2001 FDI: 18,2 Mrd $ (Kína: 46 bn $) FDI/fő: 15 $ (1149 USA, 224 Mo.) 2000-es évek közepétől: FDI Oroszországba gyorsan növekedett 2008: 70 Mrd Befektetők: CY, NL, L, UK Szektorok Főleg olaj, földgáz, fémércek Autógyártás is (VW Kaluga, Ford és japán vállalatok)  2006: először adtak el több külföldi autót mint hazait