Kvalitatív adatok elemzése

A kvalitatív adatok természete Interpretavista filozófiai alapok: meg kell érteni a válaszadók által kifejezett konstrukciók szubjektív és társadalmilag létrehozott jelentését Társadalmi konstrukcionizmus (Social constructionism): A jelentések és a szubjektív valóságok annak függvényei, hogy az emberek hogyan interpretálják az őket körülvevő eseményeket. Ezért a kvalitatív adatok változékonyabbak, elasztikusabbak és komplexebbek, mint a kvantitatív adatok. Az elemzésüknek ezt figyelembe kell venni.

A kvalitatív elemzés természete Számszerűvé alakítás nélküli elemzés (maguk a kvalitatív adatok egyébként elemezhetően számszerűvé alakítva – kvantifikálva – is) Időben megelőzte a kvantitatív elemzést A közgazdaságtanban és a kapcsolódó területeken kevésbé művelt és kevésbé elfogadott Nehezebb a kvantitatív elemzésnél, mert nem végezhető rutinszerűen: a megértés megelőzi a gyakorlatot De: szorosabb az összefonódás az elmélettel, így a cél jobban szem előtt marad Ez is támogatható számítógépes segítséggel

Összefüggések feltárása Adott jelenség gyakorisága (vallott vs. valódi) Pl. milyen gyakran olvasnak a hallgatók szaksajtót? A jelenség intenzitása, erőssége (amikor felmerül) Pl. milyen komolyságú, nehézségű cikkeket olvasnak? Jelenség struktúrája: típusok, és a típusok összekapcsolódása Pl. miről szóló szakcikkeket olvasnak, és aki olvassa az egyik témát, szokott-e tipikusan más témában is olvasni? Folyamatok: rendszer a struktúra elemei között Pl. tipikus kronologikus sorrend az elolvasott cikkek témájában Jelenség okai: mikor, hol történik stb. Pl. Miért olvasnak szakcikkeket? Inkább az alsóbb vagy a felsőbb évfolyamosok olvasnak ilyeneket? Inkább szorgalmi vagy inkább vizsgaidőszakban? Következmények (hosszú és rövid távú hatások is) Pl. Hogyan hat a szakcikkek olvasása a hallgatók tanulmányi eredményére, óralátogatására, továbbtanulási vagy munkahely-választási motivációira?

Esetközi elemzés (cross-case analysis) Változó-orientált elemzés: Hasonlít a nomotetikus magyarázathoz: a cél a részleges, de általánosan érvényes magyarázathoz jutni, viszonylag kevés számú változó segítségével. Nem tárja fel az egyes esetekre ható összes faktort. Eset-orientált elemzés: Hasonlít az idiografikus magyarázathoz: a cél minden faktort feltárni ami az egyes esetek megértése szempontjából fontos (az esetek mélyelemzése). Semmit nem tudunk meg a jelenségekről általában. Több eset vizsgálata szükséges, hogy találhassunk olyan jellemzőket, amelyek többször is előfordulnak. Ezek a későbbi vizsgálatok alapjául szolgálhatnak.

Az „alapozott elmélet” (grounded theory) módszere Induktív: megfigyelésekből és nem hipotézisekből kiindulva építi fel az elméletet Prekoncepciók nélkül, az alapoktól építkezik A konstans összehasonlítás módszerét alkalmazza: „Az egyes kategóriákhoz illeszkedő előfordulások összevetése” „Integrálni az egyes kategóriákat és azok sajátosságait” Hogyan írható le egy kategória, milyen más kategóriák tartoznak bele? „Az elmélet körülhatárolása” Mi NEM tartozik a kialakulóban lévő elmélethez (dimenzió, alkategória…)? „Az elmélet leírása”

Egy segédtudomány: Szemiotika A szimbólumokkal és jelentésükkel foglalkozik A jeleknek nincs önmagában vett jelentése, csak mit hozzájuk társítunk. A társadalomtudomány akkor foglalkozik velük, ha ez a jelentés közmegállapodás szerinti. A jel bármi lehet: logók, állatok, fogyasztási cikkek stb. A jel bírhat elsődleges, másodlagos stb. jelentéssel is. A nem egyértelmű jelentéstartalom azonosítható pl. a kivételek elemzésével, egyes dimenzióikban különböző esetek összevetésével, ...

Konverzáció-elemzés Társalgások részletes, tartalmi és formai elemzése A társalgás társadalmilag strukturált aktivitás A beszélgetést mindig konkrét kontextusban kell elemezni A beszélgetést kimerítő részletességgel elemzi. Pl.: Törtmásodperc pontossággal mért szünetek Nyelvhelyességi hibák Szavakon kívüli hangok („ööö”, „uhh” stb.) …

Kvalitatív adatfeldolgozás Művészet és tudomány egyszerre Néhány technika: Kódolás (legfontosabb) Jegyzetkészítés Fogalom-térkép

Kódolás Az adatok osztályozása és kategorizálása, amely kiegészül valamilyen visszakeresési rendszerrel. A kódolás során egymással összefüggésbe hozunk fogalmakat, amely a mintázatok feltárásának legfontosabb alapja. Megfelelően alkalmazva lehetővé teszi a kvantitatív elemzést (kvantifikálás).

Kódolási egységek A rendezőelv a fogalom (és nem pl. a szöveg strukturális egysége, mint bekezdés, fejezet stb.). A kódolandó egységek így méretükben és fajtájukban is eltérhetnek (nem kötelező alapelv a standardizálhatóság).

Kódok létrehozása Elméletből vagy adatokból kiinduló is lehet (utóbbi a nyílt kódolás, ezzel foglalkozunk részletesebben). A nyílt kódolás során össze is vonhatunk és részekre is bonthatunk korábban egységnek tekintett adatokat (pl. szövegrészeket, jelképeket stb.). Egy kódolandó dolog többféle kódot is kaphat (ld. JEL kódok példája, bár az nem nyílt kódolás a szerzők oldaláról nézve). A különböző csoportok létrehozása, illetve az ezek struktúrájának feltárása elvezet(het) a vizsgált jelenség jobb megértéhez. Pl. A „mi alapján választanak a mesteres hallgatók diplomamunka-témát” kérdés elemezhető kódolás segítségével, a diplomamunka témákon keresztül.

Jegyzetkészítés Kódolás közben történik. Az emlékeztetők és jegyzetek az eredmények közé is bekerülhetnek és motivációt, iránymutatást is jelenthetnek. „Káoszt teremtünk,majd rendet találunk abban.” Jegyzetek fajtái 1: Kód-jegyzetek: kódcímkék és jelentésük Teoretikus jegyzetek: fogalmak dimenziói, mélyebb értelme, összefüggéseik, feltételezések stb. Operacionális jegyzetek: módszertani kérdések Jegyzetek fajtái 2: Elemi memo: körülhatárolt, részletes, elemző Rendszerező memo: az elemi memo-kon alapul, azokat rendszerezi Integráló memo: a rendszerező memo-kat fogja össze

Fogalom-térkép (concept-mapping) A fogalmak közti kapcsolatok ábrázolása Hasznos a kvantitatív elemzésnél is

Forrás: Babbie (2001)