A levegő Kémia 7. tankönyv 42–46. oldal Összeállította: J. Balázs Katalin

Kémiatörténet A levegő összetételének vizsgálata John Mayow Joseph Priestley Carl Scheele Antoine Lavoisier

Mayow kísérlete XVII. század Tanulmányozd az ábrát! Búra Vajon meddig él az egér? Egér Mayow kísérlete XVII. század Vízzár

Priestley kísérlete, XVIII. század Tanulmányozd az ábrát! Napsugarak Priestley kísérlete, XVIII. század Gyűjtőlencse Búra Rovar Vajon meddig él az egér és a rovar? Egér 2 HgO → 2 Hg + O2 hő

Tanulmányozd az ábrát! Mayow kísérlete XVII. század Nagyító Tálka, benne olyan anyag, melyből hevítés hatására oxigéngáz fejlődik Vajon meddig ég a gyertya? Gyertya Vízzár

Az ábrák alapján válaszolj a kérdésekre! MEGOLDÁS Vajon Priestley vagy Mayow kísérletében élhet tovább az egér? Mikor éghet tovább a gyertya a búra alatt: ha oxigént fejlesztünk, vagy ha levegővel teli a búra? Meddig él az egér és a rovar a búra alatt Mayow és Priestley kísérleteinél? Priestley oxigént fejlesztett a búra alatt, így az egér tovább élhetett, míg Mayow egere csak adott mennyiségű levegőhöz jutott. Ha oxigéngázt fejlesztünk a búra alatt, akkor az égés tovább tarthat. Amíg el nem fogy az oxigéngáz a búra alól.

Az ábrák alapján válaszolj a kérdésekre! MEGOLDÁS Hogyan állított elő Priestley oxigént a búra alatt? Hogyan indította el Mayow a kémiai reakciót, melynek eredményeképpen oxigéngáz fejlődött? Milyen kémiai reakciók alkalmasak ezekhez a kísérletekhez? Mi a közös a gyertya égése és az állatok (az ember) légzésében? Higany-oxid hevítésével. Nagyítólencsével összegyűjtötte a napsugarakat, és a hő hatására indult be a folyamat. Amelyek során oxigéngáz fejlődik. Az égéshez is, és a légzéshez is oxigéngázra van szükség.

A kísérletekből levonható következtetés Az égéshez, a légzéshez, szükség van a levegő egyik alkotórészére. Lavoisier, Stahl és Scheele is vizsgálta a levegő összetételét (ld. tankönyv 102. oldal). Ma már tudjuk, hogy az égéshez, légzéshez oxigén szükséges.

A levegő összetétele

A levegő oxigén-tartalma

A kísérlet értelmezéséhez: Az égéshez szükség van a levegő oxigénjére.

A kísérlet értelmezéséhez: Az égéshez szükség van a levegő oxigénjére. A gyertya égése során keletkező termék (a szén-dioxid-gáz) a vízben (vagy lúgos oldatban) elnyelődik.

Kattints ide!

Tankönyv 43. oldal 1/5

A levegő A levegő kb. 1/5 része oxigéngáz Összetett anyag Gázelegy/keverék Összetétele: 78% nitrogéngáz (N2) 21% oxigéngáz (O2) 1% egyéb: argongáz (Ar) szén-dioxid-gáz (CO2) vízgőz (H2O) szennyező gázok lehetnek (pl.: SO2, CH4) A levegő kb. 1/5 része oxigéngáz A levegőben 100 molekulából kb. 20 oxigénmolekula

A CO2 és O2 körforgása

NÖVÉNYEK TÁPANYAGKÉSZÍTÉSE LÉGZÉS

A levegő szén-dioxid-tartalma

Szén-dioxid-gáz kimutatása A meszes víz egy átlátszó vizes oldat (lúgos oldat). CO2-gáz hatására a meszes víz megzavarosodik (vízben rosszul oldódó vegyület keletkezik: csapadék) Éppen ezért a meszes víz alkalmas CO2-gáz kimutatására.

Kattints ide!

Tankönyv 44. oldal

Az üvegházhatás

FELMELEGEDÉS Nagyenergiájú bejövő napsugarak Egy részük átjut a légkörön FELMELEGEDÉS Majd hősugarak formájában kisugározza Eljut a földfelszínig, ott elnyelődik

Az üvegházgázok Ha a légkörben felszaporodnak azok a gázmolekulák, amelyek a hősugarak visszasugárzásában szerepet játszanak, akkor erősödik a felmelegedés. Ezeket a gázokat üvegházgázoknak nevezzük, ilyen pl.: CO2, CH4. Tankönyv 42. oldal, 81. ábra

A globális felmelegedés Ma már az egész földgolyóra (glóbuszra) kiterjed ez a hatás. A globális felmelegedés következményének gondolják a szélsőséges időjárási viszonyok megjelenését: egyes területeken elsivatagosodás veszélye más területeken árvizek, szökőár sarki jégsapkák olvadása és ennek következményei

Értelmezd a körfolyamatot! Segít a munkafüzet 40. oldalán lévő *6. feladat.

Jelöld a mennyiségi viszonyokat! MEGOLDÁS Munkafüzet 41. oldal, *1. feladat < >

Fejtsd meg a rejtvényt! O Z Á G S E X O F U P M I K O I E G E G Ó K N MEGFEJTÉS A meghatározásokat megtalálod a munkafüzet 41. oldalán lévő *7. feladatban! O Z Á G S E X O F U P M I K O I E G E G Ó K N É V E R É É N I T R O G

A levegő szennyeződései

A London típusú szmog

Smog = szmog, füstköd Smoke = füst Fog = köd London, 1952. decemberében: hideg tél széntüzelésű fűtés (rossz minőségű szén égetésekor sok kén-dioxid is jut a levegőbe) nagymértékű ipari tevékenység (a gyárak nagy része is széntüzelésű) nagy páratartalom, köd szélcsend SZMOG ALAKULT KI egy hét alatt 4000 ember halt meg a füstködben (főleg gyerekek és idősek) sok légúti és keringési megbetegedés, szem- és bőrirritáció Smog = szmog, füstköd

Egyéb légszennyezési hatások Tömegméretű közlekedés kipufogógázok összetétele (CO-mérés) Fokozott energiatermelés széntartalmú anyagok elégetésével nő a CO2-mennyiség a légkörben → üvegházhatás Fokozott mezőgazdasági tevékenység a szarvasmarha (kérődző állat) anyagcsere-folyamatai során metángázt (CH4) juttat a légkörbe. A nagyüzemi szarvasmarha-tenyésztés miatt nő a CH4-mennyiség a légkörben → üvegházhatás Ld. tankönyv 45. oldal, 86. ábra Ld. tankönyv 105. oldal, Környezetvédelem

Mondd el saját szavaiddal, hogy mit jelent a szmog! Munkafüzet 42. oldalán lévő *2. feladat

VÉGE

Ajánlás a digitális óravázlathoz Az óravázlat a törzsanyagot is, és a kiegészítő anyagot is tartalmazza ebben a témakörben. A tanár eldöntheti, hogy átlapoz-e egy részt, vagy beemeli a tananyagba. A kémiatörténeti részben lévő két ábra korabeli rajz. A tankönyv ábráit és táblázatait használja és értelmezi. A tankönyvi és munkafüzeti feladatok közül azokat tartalmazza, amelyeket érdemes kivetíteni a tanulóknak. Interaktív táblára vetítve a megoldásokat be lehet írni.

A kísérletekről készült klippek használatához Kattints ide! Az óravázlaton belül a kísérletet ábrázoló képen feltüntetett jelre kell kattintani, hogy elinduljon a klipp Hang nélkül készültek (kivéve, amikor a hanghatás fontos ) Minden esetben szükséges a tanár értelmező, magyarázó jelenléte A tankönyvben megtalálható kísérletek nagy része látható a megfelelő óravázlatban Rövid, akár többször megismételhető klippek Néhány esetben lassítva is megismétlődik a látvány (R jel) Ajánlott a kísérletek értelmezésénél a tankönyvet is használni A tankönyvi ábrát megnézni A megfigyeléseket lejegyzetelni Elsősorban olyan közeli beállításokat mutatnak a klippek, amelyeket tanári bemutató kísérleteken a tanulók nem tudnak megfigyelni