Nagyváros–vidék egyenlőtlenség Kelet-Közép-Európában dr. Jeney László egyetemi docens jeney@elte.hu Európa regionális földrajza I. Regionális és környezeti gazdaságtan mesterszak 2017/2018, II. félév BCE GGF Intézet Gazdaságföldrajz és Jövőkutatás Központ

nagyvárosok relatív helyzete Vizsgált nagyvárosok és vidéki térségek meghatározása Terület: Visegrádi Országok Nagyvárosok: 500 ezer fő felettiek + Pozsony Nagyvárosok mint a közép-kelet-európai térszerkezet kiemelkedő elemei népesség 2004 (mió fő) GDP 2004 (mió €) GDP/fő 2004 (€/fő) GDP-növekedés 1995–2004 (%) V4 összesen 64 407 6377 206 nagyvárosok 8 106 13368 237 nagyvárosok relatív helyzete 12% 26% 210% +31%-pont EU 20% 29% 141% +8%-pont 2

A nagyváros–vidék kettősség változása az Európai Unió tagállamaiban, 1995–2004 Kettősség időbeli változása, 1995–2004 Forrás: EuroStat adatai alapján saját számítások Kettősség földrajzi eltérései, 2004 Forrás: adatforrás: Eurostat, alaptérkép: World Gazetteer 3

A gazdasági fejlettség és nagyváros–vidék kettősség összefüggése, 2004 Forrás: EuroStat adatai alapján saját számítások

Forrás: EuroStat adatai alapján saját számítások A nagyváros–vidék egyenlőtlenség a Visegrádi-országok regionális különbségeiben, 2004 Forrás: EuroStat adatai alapján saját számítások 5

A nagyvárosok és a vidéki térségek országos átlagukhoz viszonyított fejlettsége, 2004. Visegrádi Országok Európai Unió Forrás: EuroStat adatai alapján saját számítások 6

A bruttó hozzáadott érték változása ágazatonként, V4, 1995–2004. Mezőgazdaság Ipar Szolgáltatások ágazatok megoszlása Nagyvárosok 1995 0% 27% 73% Nagyvárosok 2004 21% 79% Vidék 1995 9% 38% 53% Vidék 2004 6% 31% 64% ágazatok növekedése Nagyvárosok 1995–2004 1.3 1.8 2.6 Vidék 1995–2004 1.9 2.1 7

Magyarország: az ipar földrajzi és ágazati átrendeződése a rendszerváltoztatás után, 1992–1998 Földrajzilag Budapest dezindusztralizációja A fővárosi ipari foglalkoztatottak száma 57%-ára esett vissza (289 e165 e fő) Budapest súlyának visszaszorulása a magyar iparon belül Ipari foglalkoztatás: 2922% Ipari értékesítés: 3624% Ipari exportértékesítés: 3817% (Fejér megye: 722%) Ágazatilag Iparágak aránya, % 1992 1998 Foglalkozt. Gépipar 21 25 Textília, ruházat és bőrtermék 15 17 Élelmiszeripar, ital és dohánytermék 18 16 Értékesítés 13 36 23 Vegyipar 19 Villamosenergia-, gáz-, hő- és vízellátás 20 12 Export 27 61 8 8

Az ipari specializáció erősödése Magyarországon, 1992–1998 Az ipari specializáció erősödése Magyarországon, 1992–1998., Herfindahl–Hirschman-index alapján Ipari foglalkoztatás Ipari értékesítés Ipari export 1992 1998 9

Nagyvárosok szerepnövekedésének tényezői Pozitív externáliák Agglomerációs előnyök Méretgazdaságosság: a hatékonysági kritériumokat kielégítő kritikus tömeg a nagyvárosokban biztosítható „Sikeres város” versenyképességének alapja: a város lakóinak szellemi tőkéje (sikeresség 10 tényezője, Enyedi Gy., 1998) Európai kohéziós politika Jobb ágazati struktúra a vidékhez képest (tercializáció) De: negatív agglomerációs externáliák, a nagyvárosok növekedésének egy bizonyos pont után határt szab: Erőforrások (kapacitások) szűkössége Emelkedő árak (telek, bérleti díjak, bérek stb.) Zsúfoltságból eredő nehézségek stb. 10

Ágazati átrendeződés hatása a területi egyenlőtlenségekre Visegrádi Országokat növekvő nagyváros–vidék kettősség jellemzi Elsősorban a fővárosok „ugranak ki” Visegrádi Országok nagyvárosainak sikere nem független az ágazati átrendeződésüktől: a növekvő nagyváros–vidék kettősség elsősorban szolgáltatás-alapú A vidéken belüli fejlettségi különbségek hátterében pedig az ipari megújulás húzódik meg Ezen belül is elsősorban a feldolgozóipar (gépipar) A vidéki ipar gyorsabban nőtt, mint a nagyvárosok esetében A vidéki gazdaságon belül az ipar növelni tudta részesedését 11

A kreativitás szerepe a kelet-közép-európai városversenyben 12

A kreativitás főbb jellemzői Kreativitás fogalma Pozitív jelentés Kreatív ember: „korunk egyik hőse” „A kreativitásnak, a kreatív iparágak regionális, területi fejlettségi különbségek kialakulásában játszott szerepe az elmúlt években szinte slágertémává vált.” (Ságvári B.) Kreativitás dimenziói Társadalmi: kreatív osztály – Richard Florida Gazdasági: kreatív iparágak  kreatív gazdaság Földrajzi: kreatív városok – Charles Landry: The Creative City 2000 13

Kreatív társadalom, kreatív osztály Florida, R.: The Rise of the Creative Class (2001), Cities and the Creative Class (2005) Hármasosztatú társadalomfelfogás Munkásosztály (working class) Szolgáltatásban dolgozók osztálya (service class): valamilyen feladatnak a tervszerű végrehajtásáért kapják a pénzüket Kreatív osztály (creative class): magáért az alkotásért fizetik  nagyobb autonómia és rugalmasság Kreatív osztály (Peck, J.): Sajátos igényekkel és életstílussal jellemezhető fogyasztó Főleg városi terekben jelenik meg USA alapvetően már kreatív társadalom (38 mió fő, fogl 30%-a) Buffalo, New Orleans és Louisville: elveszítették a kreatív munkaerő egy részét Austin, Boston, Washington D.C., Seattle: nyitottabbak a kreativitásra 14

Globális Kreativitási Index (Global Creativity Index) Siker záloga: 3 T (technológia, tehetség, tolerancia) Vitatható és nehezen mérhető középszintű al-indexek Európai Unió tagországait is besorolták: Kreatív osztályba tartozók száma (ILO): szakemberek, művészek, zenészek, tudósok, közgazdászok, építészek, mérnökök, menedzserek Human capital index: diplomások % (25–64 évesek) Scientific talent index: kutató tudós, mérnök / 1000 fő Innovációs index: szabadalmak / mió fő High-tech innovációs index: csúcstechn. szab. / 1000 fő R&D index: K+F költés / GDP Attitűd index (Eurobarometer): rasszizmus és idegengyűlölet Érték-index, önkifejezés-index (World Value Survey) 15

Lengyel B. tovább finomítja A kreatív osztály felépítése Kreatív osztály: nem marxi értelemben vett osztály Heterogén csoport  nincs közös érdekérvényesítés Kreatív alosztályok Foglalkozások FEOR08 kódok Florida, R. Ságvári B. – Lengyel B. Lengyel B. tovább finomítja Jeney L. – Varga Á. szuperkreatívok (super creative core) kreatív irányítók Törvényhozók, képviselők és felsővezetők 11–12 Középvezetők 13–14 kreatív mag Élet-, természet-és mérnöki tudományokkal foglalkozók 21; 221–222; 224 Jogászok, közgazdászok, társadalomtudósok 25–26 Művészek, sportolók, vallási- és kulturális foglalkozásúak 27; 37 Egyetemi oktatók 241 Kreatív szakemberek (creative professionals) Termelésirányítók, kisszervezeti vezetők, technikusok, pedagógusok stb. 223; 23; 242–249; 29; 311–314; 316–319; 32–36; 39 16

A kreatív osztályhoz tartozó foglalkoztatottak aránya és változása Magyarországon Összefügg a fejlettséggel Egyértelműen kiugrik Budapest régiója Vidéken belül Statikusan nem jelennek meg jelentős területi egyenlőtlenségek (kiv. leghátrányosabb helyzetű járások) Dinamikus értelemben már megjelennek a különbségek nagytérség kreatív osztály aránya % arány átlagos változása, %-pont Közép-Magyarország 49 5,8 Észak-Magyarország 34 1,4 Dunántúl 33 3,8 Alföld 32 2,0 BAZ LHH 26 –1,6 Adatforrás: a KSH népszámlálási adatok alapján a Jeney L. – Varga Á. számításai 17

A kreatív osztály aránya (2011), illetve annak változása (2001–2011) közötti összefüggés Magyarországon járási szinten Adatforrás: a KSH népszámlálási adatok alapján Jeney L. – Varga Á. szerkesztése 18

A kreatív mag arányának növekedése a kreatív szakemberekéhez képest (2001–2011) Egy város, régió és ország tudásbázisát teremti meg, ők adják az innovációs folyamatok fő inputjait Kreativitásuk abban testesül meg, hogy összefüggéseket, ismereteket tárnak fel, az új ismereteket másokkal megosszák, amellyel új társadalmi és gazdasági viszonyokat teremtenek Kreatív szakemberek Saját elvégzett munkájukért felelnek, ezért kreativitásuk a konkrét munkavégzésben, a feladatok ellátásában bontakozik ki Abban különböznek az adott ágazat többi dolgozójától, hogy azoknál magasabb képzettséget igényelnek Adatforrás: a KSH népszámlálási adatok alapján Jeney L. – Varga Á. szerkesztése 19

Kreatív iparágak, kreatív gazdaság szűkebb kultúraközpontú értelmezései Legszűkebb értelmezés Hagyományos művészeti ágak (pl. képzőművészet) Theodor Adorno és Max Horkheimer (1977): még bírálták a kultúra iparként felfogását, azaz a piaci logikának a művészetek területén megfigyelhető korlátlan érvényesülését a kaptalista társadalmakban Scott Lash és John Urry „Economies of Signs and Space” (1994): kulturális iparágak, kultúrpiac működésének megismerése Közepes értelmezés Tágan értelmezett kulturális–művészeti ágazatok, piacképes kultúra (pl. populáris zene, média) Blair: kreatív iparágakkal foglalkozó munkacsoport (Creative Industries Task Force): 13 iparág NBr., Ausztrália, Új-Zéland, USA, Szingapúr, Hong Kong NBr. kr. iparágak: 1,8 mió fogl, 112,5 Mrd Ł bevétel, GDP 5%, 10 Mrd Ł exportbevétel 20

Kreatív iparágak, kreatív gazdaság tágabb alkotásközpontú megközelítése Legszélesebb értelmezés Szellemei tulajdonon alapuló megközelítés: nem csak kultúrához kötött (pl. kutatás-fejlesztés) Robert Reich (1991): innováció John Howkins (1999): szellemi tulajdonok: szerzői jogok, a szabadalmak, a védjegyek Reklám, építészet, képzőművészet, iparművészet, formatervezés, divat, film, zene, előadóművészet,,rádiózás és televíziózás, videójátékok K+F szektor (545 Mrd $), könyv- és lapkiadás (506 Mrd $), szoftveripar (489 Mrd $) Richard Caves (2000): szórakoztató érték 21

A kreatív járások területi megoszlása Magyarországon (2011) Adatforrás: a KSH népszámlálási adatok alapján a szerzők szerkesztése

Nagyvárosok súlya országuk kreatív nagyvállalatai között EU 15 ezer legnagyobb vállalatából csupán 508 V4-ben Ebből 67 kreatív tevékenységet folytat (telekommunikáció, média, pénzügyi, üzleti szolgáltatások, biztosítás) A nagyvárosok dominánsak a vezető kreatív iparágakban 67-ből 55 vállalat a 8 nagyvárosban K-Köz-eu-i kreatív vállalatok foglakoztatásból 90%, értéktermelésből 92% Varsó: 20 Mrd $, Wroclaw 0,2 Mrd $ (27%)  fővárosi dominancia Prága 15 Mrd $ (33%) Budapest 10 Mrd $ (23%) Pozsony 3,7 Mrd $ (22%)

„Közép-Európai Bumeráng” Gorzelak 1995 Dinamikus gazdasági növekedés Erősödő politikai integráció: Visegrádi Négyek Főleg nagyvárosaik Kisebb részben: belső Ny-K-i lejtő

A kreativitás fejlesztéspolitikai szempontól Kreatív osztály felemelkedése gyökeresen megváltoztatja napjaink gazdaságát „… egyre erőteljesebb hangot kapnak azok az elképzelések, melyek szerint a városfejlesztési stratégiát a kreatív gazdaság számára vonzó „kreatív közeg” megteremtésére kell használni.” (Musterd, S. – Murie, A. eds. 2010; Stryjakiewicz, T. 10) Fejlesztéspolitika: hogyan nézzen ki a kreatívok számára vonzó település, kreatívok fogyasztási igényeit elégíti ki Kreatív osztály sűrűsödésétől reméli, hogy kedvező hatással lesz a gazdaság fellendülésére (Peck, J.) Információs társadalom korszaka: sikeres város versenyképességének alapja a kreatív városi környezet (Andersson 1985, idézi Enyedi 2000) Tudásalapú, innovativitás: városlakók szellemi tőkéje, tudáskészlete Sikerágazat: „tudásipar”  információgazdag: információáramlási csomópontok Tudás-alapú gazdaság legkeresettebb munkavállalója DE: „… a kreatív gazdaság megerősödése hazánkban újfajta területi egyenlőtlenségeket gerjesztett.” (Kovács Z. – Egedy T. – Szabó B. 2011) 25