Budapest, Agrárgazdasági Kutató Intézet

Slides:



Advertisements
Hasonló előadás
Agrár-környezetvédelmi Modul Vízgazdálkodási ismeretek KÖRNYEZETGAZDÁLKODÁSI MÉRNÖKI MSc TERMÉSZETVÉDELMI MÉRNÖKI MSc.
Advertisements

ÚMFT Gazdaságfejlesztési programok sajtóbeszélgetés július 9., Budapest Burány Sándor, államtitkár Kocsis Magdolna, IH vezető GfP sajtóbeszélgetés.
Egyház és Társadalom Lehet-e? Fórum
Állóeszköz-gazdálkodás
Állóeszköz-gazdálkodás
Frissdiplomások a munkaerőpiacon - a jövedelmet befolyásoló tényezők
Regionális fejlesztések és szerkezetátalakulás a mezőgazdaságban
Teljesítménytervezés
A homokhátsági tanyák természeti környezete IX. ALFÖLD FÓRUM Kecskemét Városháza augusztus 25.
Vargáné Gálicz Ivett PhD hallgató Szent István Egyetem
Az öntözés hazai szerepe, jelentősége
Agrár-környezetvédelmi Modul Vízgazdálkodási ismeretek KÖRNYEZETGAZDÁLKODÁSI MÉRNÖKI MSc TERMÉSZETVÉDELMI MÉRNÖKI MSc.
A földhasználat és a területi versenyképesség főbb közgazdasági összefüggései Előadó: Kollár Kitti doktorjelölt, tanszéki mérnök Komárno november.
Az Észak-alföldi régió mezőgazdaságának sajátosságai
Mezőgazdasági szerkezetátalakulás hatása a területfejlesztésre  : 2103 Gödöllő, Páter Károly u. 1.  : 2103 Gödöllő, Páter Károly u. 1. Dr. Káposzta József.
GTK-GVAM 11-es csoport. Bevezetés 1. Mi a vizsgált probléma? 2. Ki a célcsoport? 3. Mi a várható hasznosság?
A Stratégiai Környezeti Vizsgálat (SKV) szerepe a gazdasági tervezésben Dr. Fogarassy Csaba egyetemi docens.
Intézményi CO 2 menedzsment – Magyarország lehetőségei az emisszió kereskedelemben avagy a Karbon-hitelezés megvalósításának lehetősége a CO 2 csökkentést.
Molnár Gábor, az MGE igazgatója
SZAKDOLGOZAT CÍME szakdolgozat
Pénzügyi elemzés Tóth Veronika
Környezetileg káros támogatások a mezőgazdaságban
Gazdasági és foglalkoztatási folyamatok Magyarországon
Agrár- és vidékfejlesztési támogatások 2004 I. félévében 1. SAPARD 2. NFT, Agrár és Vidékfejlesztési Operatív Program Intézkedései.
MTA Regionális Kutatások Központja A Duna-Tisza köze mezőgazdasága és a DTCS Madari Jenő tanulmánya alapján Farkas Jenő Zsolt MTA RKK Alföldi Tudományos.
Környezetgazdálkodási alternatívák és kooperációs lehetőségek a Vajdaság és a Dél- Alföld határmenti területein Kovács András Donát PhD Geográfus, szociológus.
Síkvidéki domborzatelemzés alkalmazhatóságának vizsgálata a belvíz előfordulás gyakoriságának értékelésében Tóth Károly, Tamás János, Bíró Tibor DE ATC.
Natura 2000 területek fenntartási tervei
Paradigmaváltás a területi vízgazdálkodásban Prof. Dr. Ligetvári Ferenc ICID tiszteletbeli alelnöke Budapest2012.
Paradigmaváltás a területi vízgazdálkodásban Prof. Dr. Ligetvári Ferenc ICID tiszteletbeli alelnöke Budapest2012.
Tájékoztató A hígtrágya kijuttatásával és tápanyagként történő hasznosításával kapcsolatos talajvédelmi előírások betartásáról és az adatszolgáltatási.
Vegyipari trendek az EU-ban és Magyarországon
SZÁNTÓFÖLDI NÖVÉNYEK TERMÉSSTABILITÁSÁNAK KLIMATIKUS TÉNYEZŐI A növénytermesztési kutatócsoport kutatási eredményei Konzorciumi záróértekezlet. Gödöllő,
Globális változások-környezeti hatások és válaszok
Útmutató a szakdolgozat elkészítéséhez
A vállalatok piacorientációjának hatása a külső és belső környezet, valamint az eredményesség szubjektív megítélésére Készítette: Bareith Tibor III. évfolyam,
KÖRNYEZET- ÉS KÖLTSÉGKÍMÉLŐ TRÁGYÁZÁSI SZAKTANÁCSADÁSI RENDSZER
Egy termálfürdő használt vizének vizsgálata, felszíni vízfolyásba való bevezetésének modellezése, és a fellépő környezetterhelések minimalizálásának lehetőségei.
A Zöldség- Gyümölcs ágazat gazdasági jellemzése
Gazdálkodási modul Gazdaságtudományi ismeretek I. Közgazdaságtan KÖRNYEZETGAZDÁLKODÁSI MÉRNÖKI MSc TERMÉSZETVÉDELMI MÉRNÖKI MSc.
Győr-Moson-Sopron megye növénytermesztése
TÁMOP /1-2F Környezetvédelmi gyakorlatok 11. évfolyam Környezeti hatástanulmány készítése egy gyakorlati példán keresztül Fürchtné Mayer.
Aktualitások: Konszolidáció és Gazdasági Bizottságok
A magyar mezőgazdaság szerkezete
KAP I. támogatások Madarász István osztályvezető Agrárközgazdasági Főosztály Budapest, május 14.
A csemegekukorica termesztésének üzemgazdasági elemzése egy integrátor példáján keresztül VIVIEN KEREKES Debreceni Egyetem, Gazdaságtudományi Kar
Cégnév Üzleti terv. Célkitűzések A cég hosszú távú céljainak egyértelmű bemutatása –Használjon a cég növekedését alátámasztó kifejezéseket, de legyen.
Kormányszóvivői tájékoztató A KORMÁNY NOVEMBER HAVI NYUGDÍJINTÉZKEDÉSEI szeptember 22.
Kitöltési segédlet a zöldség-gyümölcs termelői csoportok beruházási támogatásához kapcsolódó B0471 nyomtatványhoz Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési Hivatal.
Földműveléstan és területfejlesztés KÖRNYEZETGAZDÁLKODÁSI AGRÁRMÉRNÖKI BSc TERMÉSZETVÉDELMI MÉRNÖKI BSc.
Az euró bevezetésének lehetőségei Magyarországon Tabák Péter Gazdaságpolitikai főosztály Pénzügyminisztérium Budapest, május 23.
A magyarországi önkormányzatok átláthatósága és korrupciós kockázatai
Pénzügyi tudatosság és gazdálkodás hete március 6-10.
A minőségi és hatékony gyógyszerrendelés ösztönzéséről szóló kormányrendelet (B-súly rendelet) módosításának aktualitásai Komáromi Tamás (Healthware.
A Tisza árvízi szabályozásának közgazdasági elemzése
A magyarországi nemzetiségek és támogatásuk rendszere
Talajok konkrét természetvédelme
Hogyan legyünk eredményesek?
Üzleti terv bemutatása
Mezőkovácsházi Járásfejlesztési Stratégia
Vállalati Pénzügyek 3. előadás
Vállalati Pénzügyek 3. előadás
Az agrárágazat és az aszály
Megújuló energia a megújuló borsodi ártéren
Optimális futamidő (selejtezési) döntések
Magyarország jelenlegi és várható csapadékviszonyai,
Jövő Internet Nemzeti Technológiai Platform Záróülés
Támogatott öntözéses beruházások és kapcsolódó hatósági feladatok
Közlemény az NHP fix konstrukció igénybevételéről
Állóeszköz-gazdálkodás
Előadás másolata:

Budapest, Agrárgazdasági Kutató Intézet Az öntözhetőség természeti-gazdasági korlátainak hatása az öntözhető területekre Öntözési workshop Budapest, Agrárgazdasági Kutató Intézet 2018. január 17.

A workshop célja A 2017. május 30-án bemutatott, „Az öntöz- hetőség természeti-gazdasági korlátainak hatása az öntözhető területekre” c. tanulmány véglegesítése Különös tekintettel az 1744/2017. (X.17.) Korm. határozatra – melynek célja egy Öntözés- fejlesztési Stratégia létrehozása

A tanulmány szerzői és opponensei Szerzők: Dr. Kemény Gábor (szerk.) Dr. Lámfalusi Ibolya (szerk.) Dr. Molnár András (szerk.) Bozán Csaba Domán Csaba Dr. Gaál Márta Illés Ivett Dr. Keményné Dr. Horváth Zsuzsanna Kiss Andrea Dr. Miskó Krisztina Péter Krisztina Dr. Vári Enikő Opponensek: Dr. Ijjas István Professzor emeritus, BME Dr. Szűcs István, egyetemi docens, Debreceni Egyetem

A tanulmány korrigált eredményeinek bemutatása

A kutatás főbb célkitűzései Az hazai öntözéses gazdálkodást befolyásoló természeti- gazdasági tényezők áttekintése. Az öntözhető és nem öntözhető területek lehatárolása. Az öntözési beruházások üzemszintű vizsgálata. Az öntözésbe bevonható területek nagyságára ható tényezők vizsgálata. Az öntözésfejlesztés lehetséges makrogazdasági hatásainak vizsgálata.

Főbb kritikai észrevételek I. Az anyag nem említi meg az öntözéses gazdálkodás elmúlt 27 évének válságának okait – 1.4. fejezet, 35. o. Az anyagból hiányzik a Ricardiánus öntözési modell – 2.2.1. fejezet, 42. o. Az anyag nem a legfrissebb öntözéstechnológiai fogalomkészlettel operál – 3. fejezet átdolgozása 56. o. Az anyag nem veszi figyelembe a maradványértéket – 4.4.1. fejezet, 67. o.

Főbb kritikai észrevételek II. Az anyag érzékenységvizsgálata nem eléggé széles körű – 6. fejezet kibővítése, 115. o. Az anyag növényenként számolja az NPV-t, miközben a mutató területi beruházásra vonatkozik – 3. melléklet 161. o. Az anyag kalkulációs sémája nem követhető – 4.1.1. fejezet, 68. o. és 4-9. melléklet, 164. o.

Az öntözhetőségi modell működésének menete Öntözhető növényfajok szárazműveléses hozama 1x1 km rács aszálya Öntözhető növényfajok referencia ára Öntözhető növényfajok öntözéses többlethozama Öntözhető növényfajok öntözéses hozama 1x1 km rács talaja Aszály Öntözhető növényfajok öntözéses többletjövedelme Öntözhető növényfajok öntözéses többletköltsége 1x1 km rács talaja Talaj Öntözhető növényfajok öntözés-beruházási NPV-je Öntözhető növényfajok területe (2,7 mio ha) Öntözhető növényfajok öntözés-beruházási költsége 1x1 km rács lejtése Belvíz 1x1 km rács növény-borítása Öntözhető növényfajok nem öntözött területe (2,6 mio ha) Beruházási támogatás Domborzat NPV-k összegzése 1x1 km-es rácsra A paralelogrammák a térképi formátumokat (és a mögöttük levő adatbázisokat) jelölik, míg a téglalapok az általános, az egész országra érvényes az adatbázisokat, amelyek alapján az egyes 1x1 km-es rácsokban szereplő növények értékei kiszámításra kerültek. FELSZÍNI VÍZKÍNÁLAT (öntözőrendszerek) FELSZÍN ALATTI VÍZKÍNÁLAT VÍZKERESLET – Pozitív NPV-jű területek Felszíni vízből nem öntözött pozitív NPV.-jű zöldség-gyümölcs terület EREDMÉNY I.: Felszíni vízből öntözhető terület EREDMÉNY II.: Felszín alatti vízből öntözhető terület

Öntözhető növények által lefedett mezőgazdasági terület Gazdaságosan öntözhető terület Terület nagysága, hektár Megnevezés Országos terület Öntözött terület Nem öntözött terület Öntözésbe vonható Szántóföldi növény 2 542 310 62 232 2 480 078 829 589 1 005 921 Szántóföldi zöldségnöv. 21 007 2 102 18 905 17 369 18 296 Gyümölcs 80 468 4 110 76 358 44 609 57 421 Szőlő 52 301 16 52 285 4 982 7 832 Összesen 2 696 086 68 460 2 627 626 896 549 1 089 469 Öntözött terület Növénykultúránként vizsgálva megállapítható, hogy a vizsgált szántóföldi növényeknél összességében több mint tízszeresére lehetne növelni az öntözött területek nagyságát. A szántóföldi zöldségnövényeknél nyolcszoros, a gyümölcsösök esetében a megfigyelt időszakban öntözött területekhez képest kicsivel több mint tízszeres területnövekedést lehetne elérni a megtérülő beruházás hatására. A 8. táblázatból jól látható, az is, hogy a vizsgált szántóföldi növényeken belül az öntözéses gazdálkodás bevezetése a legnagyobb mértékben a búza és az árukukorica területét növelné, így azok öntözött területe közel huszonhét és harminckilencszeresére emelkedne. A szántóföldi zöldségnövényeknél a paprika és a fejeskáposzta területe megsokszorozódna, több mint tizenötszörösére bővülne. A vizsgált gyümölcsféléknél a meggy területe a szántóföldi zöldségnövényekhez hasonló nagyságrenddel emelkedne, az alma öntözött területe pedig 1892 hektárról közel hatezer hektárral 7663 hektárra növekedne. Összességében megállapítható, hogy az NPV-értékek alapján becsült öntözhető területek a jó talajtani és a kedvező domborzati adottságokkal rendelkező tájakon találhatóak, különös tekintettel a 33. ábrán jelölt legjobb földminőségű löszhátakra (Békés-Csongrádi-, Hajdúsági, Mezőföldi- és Észak-Bácskai löszhát).

Felszíni vízkészlet által lefedett területekből öntözhető területek Megnevezés Öntözésbe vonható Öntözhető terület (eha) 300,2 337.2 Beruházási érték (mrd Ft) 88-101 127-147 Nettó jelenérték (mrd Ft) 125,3-137,6 182-202 Fajlagos nettó jelenérték (eFt/ha) 414-458 539-599 Hozam-többlet (mrd Ft) 48,1 58,2 +337,2 ezer hektár öntözhető terület Az öntözhető növénykultúrákat nézve megállapítható, hogy összességében a szántóföldi növényeknél több mint ötszörösére (5,9), szántóföldi zöldségnövényeknél négyszeresére (4,2) lehetne növelni az öntözött területek nagyságát. Összefoglalva a felszíni vízkészletekből rendelkezésre álló vízkínálatot megállapítható, hogy a jelenleg felszíni öntözőrendszerekből öntözött kicsivel több mint 51 ezer hektár mezőgazdasági területet 300,2 ezer hektárral lehetne bővíteni az általunk számolt NPV-értékek alapján. Ennek minimális beruházási igénye 88,2, maximális beruházási igénye 100,7 milliárd forint lenne. Összességében a beruházás 125,3-137,6 milliárd forint többletjövedelmet, azaz a beruházás 10 éves időtávlatában hektáronként 10-11 millió forintot hozna összességében. A szántóföldi növények öntözési beruházása 82-94 milliárd forint felett alakulna, azaz 54-66 milliárd forint többlethozam keletkezne, amennyiben megvalósulna a beruházás. A legnagyobb fajlagos megtérülés a szántóföldi zöldségnövényeknél érhető el, 9,4-9,5 millió forint hektáronként

Felszín alatti vízkészletből öntözhető területek Megnevezés Öntözésbe vonható Öntözhető terület (eha) 31 44,7 Beruházási érték (mrd Ft) 17,4-19,6 25-28 Nettó jelenérték (mrd Ft) 141,1-143,3 512-515 Fajlagos nettó jelenérték (mFt/ha) 4,4-4,5 11,4-11,5 Hozam-többlet (mrd Ft) 24 77 +44,7 ezer hektár öntözhető terület A vizsgált növénykultúrákat elemezve elmondható, hogy összességében a szántóföldi zöldségnövényeknél több mint tizenhétszeresére lehetne növelni az öntözött területek nagyságát. A gyümölcsösöknél a megtérülő beruházásokkal a vizsgált időszakban öntözött területekhez képest több mint kilencszeres területnövekedést lehetne elérni. Az 19. táblázatból jól látható, az is, hogy a szántóföldi zöldségnövényeknél a fejeskáposzta területe 27,4-szeresére bővülhetne, a paprikáé és fűszerpaprikáé ugyancsak megtöbbszöröződhetne (24-35-szörös növekedés). Gyümölcsösöknél a meggy felszín alatti vízkészletből történő öntözése tizenhétszeres területnövekedést hozna. Összefoglalva a felszín alatti vízkészletekből megvalósuló öntözést megállapítható, hogy a kertészeti kultúrákból felszín alatti vízkészlettel lefedhető 105 ezer hektárnyi területből öntözéssel 31983 hektárnyi területet lehetne gazdaságosan öntözni az általunk számolt NPV-értékek alapján. Ennek minimális beruházási igénye 17,4, maximális beruházási igénye 19,6 milliárd forint lenne. Összességében a beruházás 141,1-143,3 milliárd forint többletjövedelmet, azaz a beruházás 10 éves időtávlatában hektáronként 4,4-4,5 millió forintot hozna összességében. A vizsgált szántóföldi zöldségnövények öntözési beruházása 3,5-4,1 milliárd forint között alakulna, ami 72-74 milliárd forint többlethozamot jelentene, amennyiben megvalósulna a beruházás. A legnagyobb fajlagos megtérülés a zöldségeknél jelentkezne hektáronként több mint 9 millió forinttal (19. táblázat).

Érzékenységvizsgálat - beruházási támogatások Megnevezés Aktuális 0% támogatás terület, terület, hektár változás, százalék hektár Kereslet alapján összesen 1 089 469 424 157 - 61,07 Szántóföldi növények 1 005 921 347 945 - 65,41 Szántóföldi zöldségnövények 18 296 16 655 - 8,97 Gyümölcsösök 57 421 54 746 - 4,66 Szőlő 7 832 4 811 - 38,57 Felszíni vízkészletből összesen 337 238 140 618 - 58,30 324 929 129 148 - 60,25 5 805 5 573 - 4,00 5 922 5 529 - 6,64 582 368 - 36,84 Felszín alatti vízkészletből összesen 44 768 40 625 - 9,26 - 6 344 6 063 - 4,43 38 109 34 562 - 9,31 316 - 100 A vizsgált növények által lefedett mezőgazdasági terület 2,7 millió hektár, ebből 68 ezer hektáron öntöznek és 2,6 millió hektáron nem. Összességében az öntözhető növények teljes területe 2,7 millió hektár, ezzel szemben a vízkínálati oldal összességében 858,1 ezer hektárt fed le. Az NPV értékek alapján ugyan közel 900 ezer hektárral bővülhetne az öntözött területek nagysága a 2,6 millió hektárból, azonban a vízkínálati korlátot figyelembe véve „csak” kicsivel több mint 331 ezer hektáros növekedés képzelhető el, úgy, hogy a felszíni öntözőrendszerekből 96 százalékban a szántóföldi növények öntözhető területe bővíthető, a felszín alattiból pedig elsősorban a szántóföldi zöldségnövényeké. Számszerűen a szántóföldi növényeknél ez további 288,0 ezer hektár öntözésbe vonását jelentené a jelenlegi 48,7 ezer hektár öntözött területhez képest, a szántóföldi zöldségeknél pedig még 14,3 ezer hektárt a jelenlegi 2 ezer hektárhoz képest. Összességében a szántóföldi kultúrák öntözött területe 50,7 ezer hektárról csaknem hatszorosára növekedhetne az öntözésfejlesztésnek köszönhetően. Ez egyben azt is jelenti, hogy 4. hipotézisünk beigazolódott, ugyanakkor túlságosan óvatosnak bizonyult, hiszen jóval nagyobb arányban növelhetők az öntözött területek, mint az feltételeztük.

Érzékenységvizsgálat - vízdíj Megnevezés Aktuális (8 Ft) +90% -90% 40 Ft terület, hektár   változás, százalék Kereslet alapján összesen 1 089 469 1 011 337 - 7,2 1 750 980 60,7 502 666 - 53,9 Szántóföldi növények 1 005 921 929 116 - 7,6 1 665 170 65,5 425 424 - 57,7 Szántóföldi zöldségnövények 18 296 17 863 - 2,4 18 798 2,7 16 516 - 9,7 Gyümölcsösök 57 421 56 973 - 0,8 58 529 1,9 54 902 - 4,4 Szőlő 7 832 7 385 - 5,7 8 484 8,3 5 824 - 25,6 Felszíni vízkészletből összesen 337 238 316 840 - 6,0 446 629 32,4 176 556 - 47,6 324 929 304 644 - 6,2 434 072 33,6 165 129 - 49,2 5 805 5 761 5 860 0,9 5 445 - 6,2 5 922 5 865 - 1,0 6 056 2,3 5 551 - 6,3 582 569 - 2,3 642 10,1 432 - 25,8 Felszín alatti vízkészletből összesen 44 768 43 943 - 1,8 46 072 2,9 40 630 - 9,2 - 6 344 6 342 - 0,0 6 386 0,7 6 055 - 4,6 38 109 37 285 - 2,2 39 371 3,3 34 575 - 9,3 316 - 100,0

Érzékenységvizsgálat – hozam és ár (felszíni)   Referenciaár Aktuális Nem változik +30% -30% Hozam terület, hektár változás, százalék Kereslet alapján összesen 337 238 57,7 - 68,3 Szántóföldi növények 324 929 59,6 - 69,8 Szántóföldi zöldségnövények 5 805 6,5 - 44,5 Gyümölcsösök 5 922 4,6 - 13,0 Szőlő 582 59,2 - 48,4 68,3 - 8,2 70,3 - 8,4 9,2 - 3,5 6,1 - 2,2 179,9 - 11,5 - 79,9 - 81,5 - 60,7 - 17,9 - 57,5

Érzékenységvizsgálat – hozam és ár (felszín alatti)   Referenciaár Aktuális Nem változik +30% -30% Hozam terület, hektár változás, százalék Kereslet alapján összesen 44 768 8,1 - 25,1 Szántóföldi növények - Szántóföldi zöldségnövények 6 344 2,0 - 52,9 Gyümölcsösök 38 109 8,8 - 19,8 Szőlő 316 39,0 - 100,0 16,3 - 8,8 53,0 - 4,5 10,0 - 34,1 - 74,4 - 26,9

Érzékenységvizsgálat – aszály Megnevezés Aktuális Minden terület aszályos Sehol nincs aszály terület, változás, százalék terület, hektár hektár Kereslet alapján összesen 1 089 469 1 690 249 55,1 609 560 - 44,0 Szántóföldi növények 1 005 921 1 603 827 59,4 530 741 - 47,2 Szántóföldi zöldségnövények 18 296 18 774 2,6 16 594 - 9,3 Gyümölcsösök 57 421 58 776 2,4 56 311 - 1,9 Szőlő 7 832 8 873 13,3 5 914 - 24,5 Felszíni vízkészletből összesen 337 238 382 450 13,4 191 042 - 43,4 324 929 369 976 13,9 179 574 - 44,7 5 805 5 854 0,8 5 277 - 9,1 5 922 5 946 0,4 5 746 - 3,0 582 673 15,6 444 - 23,7 Felszín alatti vízkészletből összesen 44 768 47 210 5,5 42 811 - 4,4 - 6 344 6 353 0,1 6 127 - 3,4 38 109 40 448 6,1 36 684 - 3,7 316 409 29,6 - 100,0

Érzékenységvizsgálat – talajtípus Megnevezés Aktuális Csak a jó talajok öntözése Minden talaj öntözhető terület, változás, százalék hektár Kereslet alapján összesen 1 089 469 990 247 - 9,1 1 433 108 31,5 Szántóföldi növények 1 005 921 914 958 - 9,0 1 338 980 33,1 Szántóföldi zöldségnövények 18 296 16 750 - 8,4 19 759 8,0 Gyümölcsösök 57 421 50 955 - 11,3 65 655 14,3 Szőlő 7 832 7 584 - 3,2 8 713 11,3 Felszíni vízkészletből összesen 337 238 282 689 - 16,2 530 988 57,5 324 929 272 677 - 16,1 517 300 59,2 5 805 4 749 - 18,2 6 491 11,8 5 922 4 708 - 20,5 6 507 9,9 582 556 - 4,6 691 18,6 Felszín alatti vízkészletből összesen 44 768 41 931 - 6,3 50 731 13,3 - 6 344 6 056 - 4,5 6 788 7,0 38 109 35 560 - 6,7 43 611 14,4 316 - 0,0 332 5,1

Érzékenységvizsgálat – kamatláb Megnevezés Aktuális 5%-os kamatláb terület, változás, százalék hektár Kereslet alapján összesen 1 089 469 1 046 870 - 3,9 Szántóföldi növények 1 005 921 964 178 - 4,1 Szántóföldi zöldségnövények 18 296 18 107 - 1,0 Gyümölcsösök 57 421 57 182 - 0,4 Szőlő 7 832 7 402 - 5,5 Felszíni vízkészletből 337 238 325 591 - 3,5 324 929 313 398 5 805 5 780 5 922 5 879 - 0,7 582 533 - 8,4 Felszín alatti vízkészletből összesen 44 768 44 725 - 0,1 - 6 344 - 0,0 38 109 38 065 316

Érzékenységvizsgálat – üzemelési ktg. Megnevezés Aktuális üzemeltetési_koltség +30% terület, változás, százalék hektár Kereslet alapján összesen 1 089 469 882 690 - 19,0 Szántóföldi növények 1 005 921 807 354 - 19,7 Szántóföldi zöldségnövények 18 296 14 871 - 18,7 Gyümölcsösök 57 421 55 016 - 4,2 Szőlő 7 832 5 449 - 30,4 Felszíni vízkészletből összesen 337 238 275 422 - 18,3 324 929 264 393 - 18,6 5 805 5 039 - 13,2 5 922 5 566 - 6,0 582 424 - 27,2 Felszín alatti vízkészletből összesen 44 768 39 403 - 12,0 6 344 4 826 - 23,9 38 109 34 577 - 9,3 316 - - 100,0

Érzékenységvizsgálat – szélsőértékek Megnevezés Aktuális Legjobb eset Legrosszabb eset terület, változás, százalék hektár Kereslet alapján összesen 1 089 469 2 363 624 117,0 71 873 - 93,4 Szántóföldi növények 1 005 921 2 223 727 121,1 41 795 - 95,8 Szántóföldi zöldségnövények 18 296 23 022 25,8 1 850 - 89,9 Gyümölcsösök 57 421 69 467 21,0 27 633 - 51,9 Szőlő 7 832 47 407 505,3 595 - 92,4 Felszíni vízkészletből összesen 337 238 650 936 93,0 8 571 - 97,5 324 929 634 918 95,4 5 560 - 98,3 5 805 6 927 19,3 324 - 94,4 5 922 6 766 14,2 2 585 - 56,3 582 2 326 299,4 102 - 82,5 Felszín alatti vízkészletből összesen 44 768 94 678 111,5 16 462 - 63,2 - 6 344 10 285 62,1 319 - 95,0 38 109 47 965 25,9 16 143 - 57,6 316 36 428 11 441,6 - 100,0

Összefoglalás (hipotézis igazolása) Az ültetvénykultúrák túlnyomó része, valamint az összes vizsgált zöldségféle esetében egyértelműen pozitív az öntözési beruházás nettó jelenértéke (1. hipotézis igazolása). Nem csak a jó, hanem az öntözésre kevésbé alkalmas területek esetében is pozitív nettó jelenértéket eredményez az öntözési beruházás már a modell alapverziójában is (2. hipotézis igazolása). A vízdíj ismételt bevezetése (amennyiben 15-20 Ft/köbméteres nagyságrend alatt marad) nem csökkenti érdemben a termelők öntözési igényét (3. hipotézis igazolása). Összességében a szántóföldi kultúrák öntözött területe hatszorosára növekedhetne az öntözésfejlesztésnek köszönhetően, amely jóval nagyobb arány mint hipotézisünkben feltételeztük (4. hipotézis igazolása)

Következtetések és javaslatok 1 millió hektár gazdaságosan öntözhető terület 750 ezer hektár öntözőrendszerrel lefedett terület Támogató környezet kialakítása: Öntözési Hivatal, támogatások, jogszabályi környezet, termelői társulások 68 ezer hektár ténylegesen öntözött terület 380 ezer hektár felszíni vízből öntözhető terület Új öntözőcsatornák és öntözőfürtök építése Talajjavítás – melioráció

Köszönöm szíves figyelmüket!