Naprendszerünk adatainak megismerése Szalay István szalay@jgytf.u-szeged.hu

Kis kronológia Nagy Sándor i.e. 356 – i.e. 323 és Arisztotelész i.e. 384 – i.e. 322 i.e. 332 Alexandria alapítása a Föld gömb alakú i.e. 308 Muszeion (Ptolemaioszok) szabadesés egyenletes mozgás földi és égi mechanika különböző Arisztarkhosz (szamoszi, i.e. 310 – i.e. 230) A Nap sokkal távolabb van a Földtől, mint a Hold. heliocentrikus felfogás Eratoszthenész (i.e. 276 – i.e. 194) térkép i.e. 250 Ptolemaiosz Klaudiosz (100 – 168) geocentrikus felfogás térképén délkörök Kopernikusz (1473 – 1543) Mercator (1512 – 1594) térképe: 1569 Giordano Bruno (1548 – 1600) Galilei (1564 – 1642) a szabadesés egyenletesen gyorsuló mozgás Pisa: Ptolemaiosz követője Padova: Kopernikusz követője Newton (1642 – 1727) gravitációs elmélet, egységes mozgástörvény

Hekataiosztól (i.e.517)- Eratoszthenészig (i.e. 250) V. melléklet LV. melléklet

Eratoszthenész meghatározza az Egyenlítő hosszát Tevekaraván Alexandriából Asszuánba 100stadion/nap,50 nap alatt t=5000 stadion; a szög LV. melléklet

Eratoszthenész számítása LV. melléklet 5000 stadion : Egyenlítő hossza =7 fok 12 perc : 360 fok Egyenlítő hossza = 250 000 stadion 1 stadion = 180 méter (?) Egyenlítő hossza = 45 000 kilométer „Közismerten” 40 000 kilométer Földünk sugara = 6370 kilométer

Arisztarkhosz hányadosa LVI. melléklet t földárnyékban tartózkodás Földátmérő t földárnyékba lépés Holdátmérő A valóságos hányados: 0,273 Eratoszthenész adatával és Arisztarkhosz hányadosával: „Valóságos” adatokkal:

Arisztarkhosz hányadosa: 0,36 Földátmérő: 14 331 km Mai számítások Arisztarkhosz hányadosával és Eratoszthenész adataival LVI. melléklet Arisztarkhosz hányadosa: 0,36 Földátmérő: 14 331 km Holdátmérő=0,36 x Földátmérő = 5156,6 km Hold egyenlítőjének hossza =16 191km ( Valóságban 10 914km)

Arisztarkhosz látószöge LVI. melléklet Arisztarkhosz szerint a Hold a Földről 2 fokos szögben látszik(ténylegesen 0,5)

A Föld és a Hold távolsága Arisztarkhosz nyomán LVI. melléklet

Arisztarkhosz mérése a Föld – Nap távolság látószögének meghatározására LVII. melléklet

A Nap átmérőjének meghatározása LVIII. melléklet

Ptolemaiosz Klaudiosz (120-160) geocentrikus világképe térképe a délkörökkel i.u.150 LIX. melléklet

A római birodalom LX. melléklet

Ptolemaiosz modellje LIX. melléklet A Nap (sárga pont) a Föld körül kering

Naprendszerünk a világűrből nézve LX. melléklet Mai álláspont