Koegzisztenciális kapcsolatok HEFOP 3.3.1.
BIOCÖNÓZISBELI KAPCSOLATOK INTRASPECIFIKUS (FAJON BELÜLI) KAPCSOLATOK + kapcsolatok - kapcsolatok INTERSPECIFIKUS (FAJOK KÖZÖTTI) KAPCSOLATOK kölcsönösen, vagy az egyik fél számára előnyös kapcsolatok kölcsönösen, vagy az egyik fél számára hátrányos kapcsolatok érdemi kapcsolat nem tapasztalható HEFOP 3.3.1.
INTRASPECIFIKUS KAPCSOLATOK önvédelem pl. zebrák csoporthatás (belül biztonságosabb) zavaró hatás (csíkok) őrszemek HEFOP 3.3.1.
INTRASPECIFIKUS KAPCSOLATOK táplálkozás pl. varjak, farkasok, kormoránok, méhek csoportos keresés társas vadászat HEFOP 3.3.1.
INTRASPECIFIKUS KAPCSOLATOK szaporodásbiológiai előnyök pl. szövőmadarak, barátpapagáj közös fészek pl. hiénakutyák, panyókás sakálok közös utódnevelés fotó: Varga Sándor HEFOP 3.3.1.
INTERSPECIFIKUS KAPCSOLATOK populációk közötti kapcsolatok a kapcsolat lehet: kölcsönösen előnyös (+) hátrányos (-) érdemi kapcsolat nem tapasztalható (0) HEFOP 3.3.1.
A LEGGYAKORIBB INTERSPECIFIKUS KAPCSOLATOK A kapcsolattípus megnevezése A kapcsolat demográfiai hatása az egyik, illetve a másik populáció esetén neutralizmus kommenzalizmus + szimbiózis antibiózis - predáció, parazitizmus kompetíció HEFOP 3.3.1.
KAPCSOLATBELI KÖZÖMBÖSSÉG (0,0) NEUTRALIZMUS KAPCSOLATBELI KÖZÖMBÖSSÉG (0,0) a populációk egymás számára közömbösek ritkán fordul elő az igazi neutrális együttélés fakérgen szaladgáló hangya és a kéreg alatt élő cincér lárva HEFOP 3.3.1.
KOMMENZALIZMUS ASZTALKÖZÖSSÉG (0,+) alkalmi együttlét az egyik fél számára közömbös, vagy csak csekély mértékben kedvező hatású a másik populáció előnyt élvez a kapcsolatból leginkább táplálkozási kapcsolat HEFOP 3.3.1.
KOMMENZALIZMUS ASZTALKÖZÖSSÉG (0,+) példák: ménes – fecskerajok nílusi krokodil – krokodilmadarak nagymacskák – keselyűk, hiénák, sakálok növényi populációk körében epifitizmus trópusi esőerdőkben orchideák és broméliák HEFOP 3.3.1.
EGYÜTTÉLÉS (+,+) mindkét fél számára előnyös kapcsolat két típusa van: mutualizmus fakultatív a fajok részvétele pl.: virágos növények – rovarok (beporzás) szimbiózis mindig konkrét fajok között pl. pillangós növények - Rhizobium baktériumok fagyöngy - madarak HEFOP 3.3.1.
ANTIBIÓZIS (0 -) gombák antibiotikumot termelnek más gombák vagy baktériumok ellen (penicillin, sztreptomicin stb.) allelopátia: bizonyos növények egymás fejlődését speciális vegyületekkel gátolják vagy elősegítik, kukorica gyorsítja, a rozs akadályozza a búza csírázását a tarackbúza jelenléte növeli a zab termésmennyiségét a farkaskutyatej nagyobb tömegben gátolja a szőlő csírázását HEFOP 3.3.1.
TÁPLÁLKOZÁSI KAPCSOLATOK (+,-) PREDÁCIÓ TÁPLÁLKOZÁSI KAPCSOLATOK (+,-) táplálék- vagy élelemlánc-kapcsolat a fogyasztó fél számára előnyös a fogyasztott számára hátrányos HEFOP 3.3.1.
PREDÁCIÓ három speciális formája ismeretes: • növényevő ragadozó parazita ektoparazita endoparazita HEFOP 3.3.1.
KOMPETÍCIÓ - VERSENGÉS valamely ökológiai faktor (faktorok) iránt azonos az igényük kompetitív kizárás elve: egy helyen, egy időben nem létezhet két vagy több populáció, melyeknek ökológiai igénye átfedő HEFOP 3.3.1.
KOMPETÍCIÓ - VERSENGÉS Megoldása: az egyik populáció eltűnik bükkerdőből hiányzik a cserjeszint az egyik populáció kitér a másik elől bükkerdő aljnövényzete kora tavasszal virágzik kölcsönösen kitérnek egymás elől harkály fatörzsön, széncinege ágakon, kékcinege ágvégeken táplálkozik HEFOP 3.3.1.