Európa fogalma, az európaiság szellemi irányzatainak fejlődése dr. Jeney László egyetemi docens jeney@elte.hu Európa regionális földrajza I. Regionális és környezeti gazdaságtan mesterszak 2017/2018, II. félév BCE GGF Intézet Gazdaságföldrajz és Jövőkutatás Központ

Európa regionális földrajza S I. ea., szerda 9.50–11.20 Összesen 13 alkalom 1 óra elmarad: április 4. (tavaszi szünet) Tematika: Európa földrajzi fogalma Az európai gazdasági centrum fejlődéstörténete Európa fejlettségi térszerkezete Meghatározó európai gazdaságok társadalomföldrajza Számonkérés: szóbeli vizsga a vizsgaidőszakban Szóbeli felelet tételsor alapján az órák anyagából (70p) Vaktérképes topográfiai feladat a megadott földrajzi névanyagból: 200 város/régió/ország (30p) 2

Felhasználható irodalom A felkészüléshez elsősorban az órai jegyzet ajánlott Felhasználható irodalom Jeney L. 2013: Kultúrrégiók gazdaságföldrajza – In: Jeney L. – Kulcsár D. – Tózsa I. (szerk): Gazdaságföldrajzi tanulmányok közgazdászoknak. – BCE Gazdaságföldrajz és Jövőkut. Tsz. - NGM, Budapest pp. 329–363. – http://jeney.web.elte.hu/15kulturregiokgazdfoldrajza.pdf Probáld F. – Szabó P. (szerk) 2007: Európa regionális földrajza 2. Társadalomföldrajz. – Budapest: ELTE Eötvös Kiadó. Bradshaw, M. – Dymond, J. – White, G. – Chacko, E. 2011: Contemporary World Regional Geography. 4th Edition. – McGraw-Hill Companies, 640 p. 3

Európa fogalma, lehatárolása, ismérvei 4

Meddig tart Európa? „Kérdezzük csak végig Európa népeit szomszédaikról – majd mindenki keleti szomszédját barbárnak, vagy legalábbis nem magával egyenértékű európainak tartja.” Teleki Pál, 1936 5

Mit jelent az európai centrum? Európa lehatárolása változó Földrajzilag Politikailag 6

Európa természetföldrajzi határai Önálló kontinens-e? Természetföldrajz: nincs éles átmenet Ázsia felé (Eurázsiai kőzetlemez) Geológia: Eu és Ázsia egy kontinens, Eu. Ázsia/Eurázsia egy félszigete (mint India, amely egyébként geológiailag már nem része Ázsiának: indiai szubkontinens) Ha önálló, hol vannak a határai? Egyértelműbb: Dél – Földközi-tenger, Nyugat – Atlanti-óceán, Észak – Jeges-óceán Vitatottabb: Kelet – csak a XIX. sz. (Humboldt): Európa az Urálig tart (Urál, Urál-folyó, Kaszpi-tenger, Kaukázus, Fekete-tenger) 7

Európa és Ázsia társadalomföldrajzi határai Transzkontinentális államok: természetföldrajzilag van európai és ázsiai részük is Oroszország (ter. 29%, nép 72% eu-i) Grúzia (inkább eu-i) Azerbajdzsán (nagyobb fele eu-i, de inkább ázsiai) Törökország (ter. 3% eu-i, de inkább ázsiai) Kazahsztán (inkább ázsiai) Természetföldrajzilag teljesen Ázsiához tartozó, de európai orientációjú államok Ciprus Örményország 8

Tágabb politikai értelemben vett Európa Európa Tanács Európa teljes területe benne van (kiv. Kazahsztán nyugati részét) Kiterjed a természetföldrajzi Ázsiára is (Szibéria, Kaukázuson túli államok, Kisázsia, Ciprus) Európai Unió Ciprus – tag (társadalomföldrajzilag Európa) Törökország – tagjelölt (természetföldrajzilag átnyúlik Európába) Grönland: Dánia külbirtokaként belépett, de 1983-ban kivált Tengerentúli területek (pl. a dél-amerikai Francia-Guyana): tag mert a külbirtokok is csatlakoztak 9

Az európaiság mai ismérvei T. G. Jordan (1996) alapján Önkényes ismérvek, önkényes határértékek Vallás: keresztény 80% felett Nyelv: indoeurópai 80% felett Embertani jelleg: europid 90% felett Egészség: csecsemőhalandóság 1% alatt Fejlett gazdaság: GDP/fő 10 ezer $ felett Képzettség: írástudatlanság 10% alatt Fejlett közlekedési hálózat: közútsűrűség 400km/km2 felett Ipari–tercier foglalkozási szerkezet: agrárkeresők aránya 15% alatt Nagyfokú urbanizáció: városlakó 50% felett Stabil népességszám: természetes szaporodás 1% alatt Parlamentáris demokrácia: 1980 előtt 10

Az európaiság szellemi irányzatainak fejlődése a II. világháborúig 11

Európa fogalmának megjelenése, szerepe az ókor hajnalán Európa elnevezése: főníciai „ereb” szó (=sötétség, napnyugat) Kr. e. VIII. sz.: görög mitológia: első említés Eleinte: Európa = Trákia + Makedónia Kr. e. VI. sz.: Gibraltártól a Kaukázusig Hérodotosz, Hippokratész: politikai, kulturális értékek, szemben az ázsiai perzsa birodalommal 12

Európa és a Római Birodalom Klasszikus görög–római kultúra öröksége Európa jelentős területeit átfogó 1. nagy politikai egység Birodalom jól körülhatárolható határvonala (limes) Azon túl már a barbárok földje De: római korban Európa-fogalom feledésbe merült Közel-Kelet, Észak-Afrika is 13

Európaiság = keresztény vallás és etika Kora középkor: csak nyugati (katolikus) kereszténység VI–VII. sz., Izidor sevillai püspök: Európa = egykori Nyugat-római Birodalom VIII–IX. sz.: Európa = Nagy Károly frank birodalma  Európa jelentős területeit átfogó 2. nagy politikai egység (~ ESZAK alapító hatok  EU: Nagy Károly érdemrend) Szemben az „eretnek” Bizánccal: EU mai határa is nagyjából a nyugati kereszténység határa (kiv. ortodox Kelet-Balkán: GR, CY, BG, RO) Reneszánsz (II. Pius pápa): Eu. ≈ egész keresztény világ Szemben a „pogány” Oszmán Birodalommal (keresztes hadjáratok) Ma is felmerül Törökország felvételénél Keresztény szó bevitelének kérdése az Eu-i Alkotmányba 14

Sajátos európai szellemi irányzatok Közös európai öntudat megjelenése XV–XVI. sz.: (Machiavelli): eu-i népeknek közös történelme, kultúrája, politikai érdeke Középkori egyetemeken szerte Európából érkeztek diákok (latin: közös nyelvi örökség) Humanizmus ≈ európaiság: államszövetségek (Dante) Nyugat-európai alulról építkező feudális berendezkedés  polgárosodás Uralkodó osztályon belül közösségi kötelékek fellazulása (királyi hatalommal szemben, ill. feudális rendek és egyház között), hűbérúr–jobbágy személyi függőségi viszony lazulása Jogi és gazdasági autonómiával rendelkező polgárság kialakulása Felvilágosodás: racionalizmus, tudományos–technikai vívmányok Szabadság, individualizmus (szemben a közösségorientáltabb keleti kultúrákkal) De ellenhatás a közös európaisággal szemben: reformáció Törésvonal: katolikus dél, protestáns észak Nemzetállami szerveződés „Divatos” a nacionalizmus 15

Az európai civilizáció hatásai a világ különböző részein T. G Az európai civilizáció hatásai a világ különböző részein T. G. Jordan (1996) nyomán 16

Európai egységideák a hosszú XIX. században Gyarmatosítás: tovább erősíti az európai öntudatot Mennyiségi és minőségi növekedés: felsőbbrendűség Napóleon birodalma: szabadság, egyenlőség, testvériség + európaiság Európa jelentős területeit átfogó 3. nagy politikai egység Rousseau Immanuel Kant (Örök béke, 1795) Szent Szövetség: európai koncert (Metternich) „Mindenki együtt zenél, de mindenki saját hangját hallatja” Mazzini, Kossuth: Európai Konföderáció Victor Hugo (1849): Eu-i Egyesült Államok (mint USA) 17

XX. századi európai kultúrpesszimizmus I. vh.: európai népek egymás ellen harcoltak Korábban divatos nacionalizmus helyett nemzetközi szellemi irányzatok (de nem európaiak, hanem globálisak) Szocializmus: internacionalizmus, de a munkásosztály szolidaritása alapján Katolicizmus: univerzális, egyetemes I. vh. után depresszió Európaiság = szorongás, pesszimizmus Spengler: A Nyugat alkonya Julian Benda: Írástudók árulása Jose Ortega y Gasset: európaiság helyett tömegember 18

Páneurópanizmus megjelenése a két vh. között Előzmény: Carlo Sforza: Eu-i Egyesült Államok (USA mintájára) Richard Coudenhowe Calergi: páneurópai mozgalom (1923. Páneurópa c. könyve) Nemzetek gyűlölete = újabb háború Fenyegetések: K: kommunizmus (katonailag) Ny: az amerikanizmus (gazdaságilag) Megalakult a Nemzetek Szövetsége (Népszövetség) 1926: 1. Páneurópai kongresszus Briand (francia kül. min.) páneurópai gondolatot a Nemzetek Szövetségébe Európai Unió létrehozását javasolta 19

II. világháború, hidegháború: mélypont Európa történetében 1933: Hitler – új európai rend („Pax” Germanica) Európa jelentős területeit átfogó 4. nagy politikai egység II. vh. után: Európa súlya visszaszorul (No. Olo., Anglia, Fro.) 2 nagyhatalom emelkedik ki: USA és SZU Hidegháború: Európa kettészakadása (vasfüggöny) Európai integrációs folyamat kezdete Politikai Európa leszűkül = Európai Unió 20