ŐSKOR

A történelem forrásai Források: a múlt feltárásához támpontot nyújtó leletek A beszámoló készítőjének a viszonya az adott korhoz: - elsődleges (saját kor, szemtanú) - másodlagos (későbbi korban keletkezett, áttételes értesülések alapján) Megjelenési formája alapján: - írásbeli - tárgyi Segédtudományok: régészet, földtan, embertan, őslénytan, néprajz

Őskor szakaszai 4,5 M-d éve – a Föld létrejötte 3,5 M-d éve – az élet megjelenése 230 millió éve – dinoszauruszok megjelenése 220 millió éve – emlősök felbukkanása 65 millió éve – dinoszauruszok kihalása / emlősök uralkodóvá válása emberszabású majmok kiemelkedése a főemlősök közül millió éve – legkorábbi emberszabású majmok (Afrika) 5-6 millió éve – fejlődési vonalak elkülönülése (emberré válás útja) Kr.e körül (5200 éve)- írásbeliség megjelenése – őskor vége

Az emberré válás főbb eseményei Kétlábon járás (4,5 millió éve) Húsevés (2,5 millió éve) Eszközkészítés (2 millió éve) Csoportos vadászat (1,5 millió éve) Tűz használata (1,4 millió éve) Tagolt beszéd (40 ezer éve) Letelepedett életmód (14 ezer éve) Háziasítás (12 ezer éve) Fémeszközök használata (6500 éve) - rézkor

Emberré válás 1. Emberszabású majmok 2. Előemberek Australopithecus (genus) 3. Homo habilis 4. Homo erectus 5. Homo sapiens M-ó Afrika 5-1 M-ó között, Több csoportjuk különült el M-ó éve jelent meg 2-1,6 M-ó éve élt, Európában és Ázsiában is 200 ezer éve, D-Kelet Ázsiában alakulhatott ki

A Föld benépesítése

Kétlábon járás kialakulása Hosszú folyamat, fokozatosan alakulhatott ki Globális lehűlés → erdők helyett nyílt vegetáció Élelemkeresés: gyümölcs helyett más táplálék-félék választása (hús, sás-félék)

Samu – Vértesszőlős Hazánk egyik legjelentősebb archeológiai lelet együttese

Homo habilis (ügyes ember) Az agya fejlettebb a többi élőlényhez képest Járás közben felegyenesedett Egyszerű eszközök készítése Étrend: bogyók, magvak, gyümölcsök, kisebb höllők, tojás, madárfiókák, kisebb földalatti emlősök, gumók, gyökerek (ásóbot) Dögök - nagyragadozóktól Zsákmányt - közösen fogyasztották el Vadászat – alárendelt szerep Magassága: cm Súly: nők – 30-40kg férfiak – 50-90kg

Homo erectus (Felegyenesedett ember) 2-1,6 millió éves példányok Valószínűleg vadászó-gyűjtögető életmód, kisebb állatokra vadászhattak (húsevés) Részben vándorolt, hosszabb-rövidebb időre letelepedett (emberbolha) – egyszerű fedél készítése Kb 100 fős csoportok Hím-nőstény kapcsolat erősödése – együtt gondoskodtak az utódokról Pattintott kőeszközök (szakóca) Még nem temetkeztek Mérföldkő: elkezdték használni a tüzet (700 ezer éve) – Európában és Ázsiában is elsőként jelent meg Lehet, hogy tudott már beszélni

Homo erectus

Homo sapiens (Bölcs ember) A modern H sapiens a H erectusból alakult ki 200 ezer éve Afrikában, a Szaharától délre Elméletek: 1. Afrikai kiindulási elmélet 2. Egyközpontú elmélet (valószínűbb) : 100 ezer Kis Ázsia, 50 ezer éve Ausztrália, 40 ezer éve Európa, 25 ezer éve Amerika felé vándorolt Neandervölgyi ember

Ásóbot a gyűjtögető tevékenység során ehető gyökerek, gumók, poszméhek odvának kiásására szolgáló, laposra faragott végű botocska, ásószerű eszköz

Fazekasság

Termékeny félhold

Ókori Kelet A termékeny félhold országai: Egyiptom, Palesztina, Fönícia, Sumer Birodalom, Akkád Birodalom, Babilon, Asszíria, Elám

Letelepedés – Ősközösség felbomlása Több tucat helyen, elszigetelten (Egyiptom!) Személyes ingó- és ingatlan vagyon Készletek felhalmozása – cserekereskedelem – megbízható élelemellátás →népességnövekedés Környezet átalakítása a termeléshez Oáziselmélet: záraz éghajlatú vidékek termékeny részein telepedtek le. Beszűkülő természetes eredetű táplálékforrások →földművelésre és állattenyésztésre kényszerülnek Áttérés a fémeszközökre Letelepedés negatívumai (szabadidő, táplálékválaszték, életszínvonal) Domesztikáció Éhínség, járványok Bűnözés A természet átalakítása →természeti katasztrófa Közös földek magántulajdonba kerülnek →differenciálódás Nemzetiségi alapon nyugvó faluközösséget felváltja a területi alapon nyugvó közösség

Első települések Termőföldek tulajdonosa: egy-egy nagycsalád, későb területi alapon szervezett közösség Földművelés: eleinte családi egységekben Öntözéses földművelés - csatornarendszer kiépítése, karbantartása – munkaerőhiány – bérmunkások Földközösségi szervezetből palotagazdaság – testületi magántulajdon

Az első városok egyike

Ókori város Részei: Templomgazdaság Palotagazdaság Közösségi tulajdonban lévő földterületek (legelők, itatók) és felparcellázott földek (eltérő minőség)

Templomgazdaság 1. A templom legjobb földje – bérmunkások (lakosság 30-50%-a-fejadag) 2. Élelemföld – a t.gazd.-ban dolgozók kapják megművelésre (saját szükséglet) 3. Szabadok által bérbe vehető földek – terménnyel fizetnek Legjobb minőségű föld Elvon tulajdonos – istenség Valós tulajdonos – papság (kultuszt irányítja)

Templomtorony (Zikkurat) Vallási szint Adminisztrá ció raktározás

Mezopotámia (Folyamköz) Mezopotámia: a Tigris és az Eufrátesz folyók által határol terület. Nem egy egységes ország!!! A területen különböző birodalmak váltották egymást: Sumer, Akkád, Babilon, Asszíria. Fontosabb városai: Ur, Uruk, Lagas, Babilon

Társadalmi kategóriák – a jogi cselekvőképesség mértéke Szabadok: minden korlátlan gazdasági vagy polgári cselekvőképességgel rendelkező személy Alávetettek/alárendeltek: a korlátozott gazdasági vagy politikai cselekvőképesség - katonák, a királyi alkalmazásban álló kézművesek és kereskedők (nem társadalmi osztálymegjelölés) Szolga/Rabszolga

Despotizmus A despotizmus vagy más néven istenkirályság az ókori keleti államok tipikus államformája, ahol az isteni jelleggel felruházott uralkodó akaratán és hatalmán alapul a kormányzati rendszer. Az ókori keleten kialakult ilyen államok: Egyiptom, Asszíria, Babilónia, Perzsa Birodalom. Ezekben az államokban minden hatalom a despotáé volt, aki alattvalóitól feltétlen engedelmességet követel meg. A modern korban a szó negatív felhangot kapott: Despotizmus annyi, mint zsarnokság, önkényuralom. Az állam élén álló uralkodó teljhatalommal rendelkezik.