I. Mátyás I. Mátyás ( ) „az igazságos” született: 1443 Kolozsvár meghalt: 1490 Bécs feleségei: Podjebrád Katalin (cseh) Aragóniai Beatrix (nápolyi) (eljegyezve Cillei Borbála ás Garai Anna) - Edelpock Borbála bécsi polgárnővel folytatott kapcsolatából született Corvin János utóda - Corvin János
Mátyás királyról Élt: február 23-tól április 6-ig. Magyarországon között uralkodott, 1469-től cseh király, 1486-tól Ausztria hercege.
Mátyás király családja
Hunyadi Mátyás trónralépése V. LászlóV. László Hunyadi halála után lefejeztette Hunyadi Lászlót, a család legidősebb tagját, s Mátyást Csehországba száműzte ban V László halála meghalt,nagybátyja Szilágyi Mihály megválaszttatta a köznemesség segítségével királynak. ( )
Trónra lépése V. László halála után január 24-én királlyá választották, a legenda szerint a Duna jegén.
Mátyás uralkodásának első felében
Király, koronázás nélkül? aranyforintért váltotta vissza a Szent Koronát III. Frigyestől március 29-én Székesfehérvárott királlyá koronázzák.
Korona = III. Frigyessel közösen harcolnak a törökök ellen. Ha Mátyás fiúutód nélkül hal meg, a trónt Frigyes fia, Miksa örökli.
Belpolitikája céljacélja az alkalmasság bizonyítása Szilágyi Mihályt eltávolítja az udvartól Ezért a török ellen kell harcolnia: 1463: Jajca várát elfogalta Habsburg III. Frigyessel harcol: visszavásárolta a koronát 1463-ban visszavásárolta a koronát Ft-ért Ezután „valódi király” lett (1464-Székesfehérvár)
Központosító törekvései alacsony (polgári) származású személyeket nevez ki fontos pozícióbaA bárók hatalmának korlátozása érdekében alacsony (polgári) származású személyeket nevez ki fontos pozícióba: pl.Kinizsi Pál, Ernuszt János, Bakócz Tamás központi hivatalrendszerét központosításA rendekre kevésbé támaszkodik, inkább a központi hivatalrendszerét építi ki, fejleszti (központosítás) rendek (országgyűlés) háttérbe szorítása szakképzett hivatalnokréteg alkalmazása A nemesek helyzetének megerősítése a vármegyékben (1486)→támogatókra számít
Mátyás állama
Új gazdaságpolitika Célja az ország bevételeinek központosítása, még a rendi érdekek korlátozása révén is Ezért a királyi birtokok bevételei, a városi adók, regálék és kereskedelem adóztatása=koronavám mellett kiemelt szerepet rótt a parasztságra Két új adófajtát vezet be: Hadiadó:Hadiadó: évi 1 forint telkenként, de néha 2X szedi be Füstadó (1467-től): a kapuadó helyett évi 18 dénár, de már háztartásonként beszedve
A jobbágyok adóterheinek változásai
Mátyás jövedelmei és pénze FüstpénzFüstpénz a kapuadó helyett (kincstár adója) KoronavámKoronavám a harmincadvám helyett Rendkívüli hadiadóRendkívüli hadiadó (évi 1Ft portánként) 1-telkes nemesség megadóztatása Nemzetközi segélypénzek Hunyadi birtok bevételei
Az új gazdaságpolitika eredményei A jobbágyság adóztatása miatt védi őket a földesurak túladóztatásától (innét erednek az igazságos Mátyás történetek!!) Évi , esetenként arany bevételre tett szert Ez megfelel Anglia, Franciaország korabeli bevételének A török birodalom évi arannyal rendelkezik
A bevételek felhasználásának módjai központi zsoldossereg létrehozása fekete seregközponti zsoldossereg létrehozása (fekete sereg) fő (1 fő havi 2-3 aranyba került) → ezt a sereget az uralkodó irányította → a végvárvonal fenntartása nagyon drága központi hivatalokatközponti hivatalokat (szakképzett hivatalnokok) - kincstartóság (pénzügy → polgári származásúak), - bíróság (személynök, ítélőmesterek), - kancellária (egyesíti→fontos oklevelek aláírása) - nádori törvények (1485)→ a nádor a király helyettese reprezentál: (Beatrix a felesége) - kiépíti a királyi székhely Visegrádot, Budát, reneszánsz építészetet - reneszánsz építészetet honosít meg
Lovagok
A „Fekete sereg”
Huszárok
Gyalogos katona Nyílpuskás és korai lőfegyveres katona
Mátyás elefánt nevű ágyúja Dunai Flottilla naszádja
1902. október 12
Magyar Balázs Kinizsi Pál Báthory István Szapolyai István
Az emlékmű mellékalakjai a fekete sereg vezérei, balról Magyar Balázs és Kinizsi Pál, jobbról Báthory István (erdélyi vajda) és Szapolyai István.
Mérai Magyar Balázs (? – 1490) magyar hadvezér,
Kinizsi Pál (Temeskenéz? 1431? – Szent-Kelemen, november 24.) a magyar történelem egyik legismertebb hadvezére.
Szepesi gróf „Zapolyai” Szapolyai István, (? – Pápa december 23.) főúr, nádor. (Szapolyai) János király apja ig Szilézia kormányzója, 1487-től Szepes vármegye örökös főispánja, ig I. (Hunyadi) Mátyás király által elfoglalt osztrák tartományok kormányzója, 1492-től a Magyar Királyság nádora.
Báthori István a Magyar Királyság erdélyi vajdája Hivatali idő 1479 – 1493
A rendi ellenállás letörése ben a főurak összeesküvést szőttek ellene, ezt gyorsan leveri Vitéz János - Vitéz János esztergomi érseket elfogatja, Janus Pannonius - Janus Pannonius (Csezmicei János) menekülés közben meghal
Aktív külpolitika 1463: Jajca várát elfoglalta 1468-tól cseh hadjáratok kezdete: célja cseh királlyá lenni, hogy megkapja a császárválasztás jogát 1476 Szabács viadala 1476: Nápolyi Beatrixot elveszi feleségül: a reneszánsz virágkorát eredményezi: 1479: kompromisszumos béke: megszerzi Morvaországot és Sziléziát Bonfini, Galeotto Marzio megérkezik Budára : kenyérmezei diadal a török ellen 1479-től osztrák hadjárata Frigyes ellen ben elfoglalta Bécset 1486-ban azonban nem választották meg császár nak
Mátyás külpolitikája
Mátyás reneszánsz udvara ÉpítkezésekÉpítkezések: budai és visegrádi palota kiépítése KönyvtárfejlesztésKönyvtárfejlesztés ( kötet): díszes corvinák, egyedülálló ritkaságok Humanista tudósokHumanista tudósok: (reneszánsz alkotók) Bonfini - Bonfini történetíró, Galeotto Marzio - Galeotto Marzio költő, Janus Pannonius - Janus Pannonius költő
Mátyás Corvinái
Az ország és a műveltség központja BUDA
Visegrád egyik díszkútja
Death-shield of MatthiasThe coat of arms of King Matthias
A „Corvinák”
Magyarország demográfiai változásai
Halála 1490 januárjában a király egészségi állapota javult, így beleegyeztek bécsi utazásába az orvosok. AA király április 4-én lett rosszul, és két napos szenvedést követően, április 6-án halt meg. Halála után nyomban mendemondák keletkeztek, többek közt arról is, hogy Beatrix megmérgezte ben Korányi Frigyes belgyógyász professzor, Bonfini leírása alapján „agy- gutaütést” diagnosztizált, amit a köszvényből vezetett le. Később más orvosok mindennek ellenére nem zárták ki a mérgezés lehetőségét sem. Kétségtelen, hogy Beatrixnek érdekében állt férje halála, de tény, hogy a király már súlyos beteg volt, és így a természetes halál a legvalószínűbb