Pénzügyi kockázatok az önkormányzati rendszerben Dr Pénzügyi kockázatok az önkormányzati rendszerben Dr. Vigvári András vigvaria@asz.hu az ÁSZ Fejlesztési és Módszertani Intézetének tudományos tanácsadója

Magyar Közgazdasági Társaság - Pénzügyi Szakosztály ELŐZMÉNYEK 2018. szeptember 21. Magyar Közgazdasági Társaság - Pénzügyi Szakosztály

Magyar Közgazdasági Társaság - Pénzügyi Szakosztály ELŐZMÉNYEK 2018. szeptember 21. Magyar Közgazdasági Társaság - Pénzügyi Szakosztály

Magyar Közgazdasági Társaság - Pénzügyi Szakosztály Kutatások 2018. szeptember 21. Magyar Közgazdasági Társaság - Pénzügyi Szakosztály

Magyar Közgazdasági Társaság - Pénzügyi Szakosztály Az Államháztartás alrendszereinek GDP arányos pénzforgalmi bevétele és kiadása milliárd forint Megnevezés 2007. évi előirányzat 2008. évi előirányzat   Bevétel Kiadás Központi költségvetés 6 687,5 8 340,4 7 894,7  9 034,3 GDP %-ában 26,5 33,0 28,8 32,9 Társadalombiztosítási alapok 4 198,1 4 230,3 4 307,7 4 305,7 16,6 16,7 15,7 Helyi önkormányzatok 3 091,9 3 175,9 3 237,0 3 348,1 12,2 12,6 11,8 Elkülönített állami pénzalapok 428,6 412,7 481,7 476,8 1,7 1,6 1,8 Államháztartás összesen 14 406,1 16 159,3 15 921,1 17 164,9 57,0 63,9 62,6 GDP: 25 300 27 440 5 2018. szeptember 21. Magyar Közgazdasági Társaság - Pénzügyi Szakosztály 5

Önkormányzati rendszer struktúrája Önkormányzati rendszert alkotja: 1991- 2007 között: önkormányzatok száma 3150-ről 3194-re nőtt ( 84% község) 1991 – 2007 között a vagyon 10 300 milliárd Ft-ra nőtt ( 26-szoros növekedés) 2003. 2006. 2007. önkormányzatok száma 3167 3187 3194 Számuk db % 2003. évi kiadások megoszlása Községek összesen 2895 91,44 22,3% Főváros és kerületetek 24 0,76 22,2% Megyei önkormányzatok 19 0,61 12,6% Városok összesen 229 7,2 42,9% Összesen 3167 100 % 100,0% Kötelező feladatokat ellátó önkormányzati tulajdonban lévő közüzemi vállalat. 1939 társaság, 1,6 Mrd jegyzett tőkével, igen jelentős árbevétellel. 6 2018. szeptember 21. Magyar Közgazdasági Társaság - Pénzügyi Szakosztály 6

Magyar Közgazdasági Társaság - Pénzügyi Szakosztály Állítások 1. Nemzetgazdasági kockázatokat hordoz a szektor. Nominális konvergencia kritériumok (deficit, infláció) 2. A pénzügyi szolgáltató szektor számára is növekvő kockázat. Részben a költségvetésen kívüli önkormányzati szektor számviteli konszolidálatlansága miatt. Részben a Hpt. tv 1996.évi CXII.tv. 130.§. (Khr, nincs önkormányzati hitelnyilvántartás ) 2018. szeptember 21. Magyar Közgazdasági Társaság - Pénzügyi Szakosztály

A költségvetési korlát A központi költségvetés önkormányzati kötelezettségre kivételesen és külön törvényi felhatalmazással vállalhat kezességet. Az adósságrendezési törvény szabályai irányadóak fizetésképtelenség esetén. Forráshiány esetén ÖNHIKI. Hitelfelvételi korlát az önkormányzat korrigált saját bevételének 70%-a. Ezt fel kellene cserélni valamilyen „aranyszabállyal”. 2018. szeptember 21. Magyar Közgazdasági Társaság - Pénzügyi Szakosztály

Pénzügyi kockázatok az önkormányzati rendszerben Likviditási Forráshiány Fizetésképtelenség ezek döntően a községi önkormányzatoknál Mérlegen kívüli (off balance-sheet) Költségvetésen kívüli (off budget)  ezek döntően a nagyvárosoknál és városoknál 2018. szeptember 21. Magyar Közgazdasági Társaság - Pénzügyi Szakosztály

Kockázat növelő tényezők Stabilizációs intézkedések – érdemi ágazati törvény változások nélkül - növelhetik a forráshiányt, PPP-k –főleg nagyvárosoknál látens inszolvenciát okozhatnak, EU-s támogatások felszívása likviditási problémákat és az át nem gondolt, pénzügyileg fenntarthatatlan projektek esetében későbbi szolvencia problémákat vetíthet előre. A saját források (főleg a helyi adók) szerepének és szerkezetének tisztázatlanságai 2018. szeptember 21. Magyar Közgazdasági Társaság - Pénzügyi Szakosztály

Kockázatcsökkentés és –kezelés lehetőségei A reformok következetes megvalósítása, különösen: Ágazati törvények deregulálásának átgondolt és következetes végrehajtása, Költségvetési szabályok beiktatása- hitelfelvételi korlát, Transzparenciát biztosító számvitel, Hitelgarancia és más biztosítási konstrukciók intézményesítése. 2018. szeptember 21. Magyar Közgazdasági Társaság - Pénzügyi Szakosztály

Az önkormányzati kötelezettségállomány alakulása (2002-2006) * A hosszú lejáratú kötelezettség a következő évi törlesztéssel együtt Forrás: MÁK 2018. szeptember 21. Magyar Közgazdasági Társaság - Pénzügyi Szakosztály

Településtípusonként más a helyzet - legstabilabb helyzetben a fővárosi kerületek vannak. - sajátos helyzetben az intézményfenntartó megyék. - kockázatok hosszabb távon a megyei jogú városoknál és a nagyobb városoknál. - forráshiányos, ÖNHIKIS kör bármikor bedőlhet. 2018. szeptember 21. Magyar Közgazdasági Társaság - Pénzügyi Szakosztály

Magyar Közgazdasági Társaság - Pénzügyi Szakosztály Az önkormányzati hitelállomány szerkezete település típusonként a 2006. év végén Forrás: MÁK 2018. szeptember 21. Magyar Közgazdasági Társaság - Pénzügyi Szakosztály

Miért kritikus az eladósodás? - nem az ESA adósságszám miatt, - instrumentum- kötvény, - denomináció- CHFR, - önrész vs. folyó finanszírozás, Le kell-e hívni minden EU forrást? 2018. szeptember 21. Magyar Közgazdasági Társaság - Pénzügyi Szakosztály

Az önkormányzatok bankrendszerrel szembeni pozíciója Önkormányzati szektor betétei (Mrd. Ft) Önkormányzati szektor hitelei (Mrd. Ft) Önkormányzati hitel/betét aránya (%) Kötvény, hitelt megtestesitő értékpapír 2000.12.31. 148,3 57,6 0,39 2001.12.31. 197,5 73,1 0,37 2002.12.31. 219,3 115,1 0,52 2003.12.31. 211,3 144,0 0,68 2004.12.31. 251,9 182,4 0,72 2005.12.31. 249,9 241,5 0.,97 2006.12.31. 243,0 347,3 1,42 27,4 2007.12.31 379,5 358,5 0,94 203,2* Forrás: MNB adat * Forrás: PM adat 16 2018. szeptember 21. Magyar Közgazdasági Társaság - Pénzügyi Szakosztály 16

A helyi önkormányzati szektor pénzügyi számlái (S.1313)* (Mrd Ft) Megnevezés 2001 2002 2003 2004 2005 2006 2007 Pénzügyi eszközök 1.120,2 1.104,2 1.074,0 1.134,3 1.132,1 1.136,0 1.251 készpénz, betétek 196,2 220,5 212,6 243,0 241,2 274,6 382,1 ebből, határidős betét 80,2 78,6 66,0 86,4 82,0 80,8 nem részvény értékpapírok 129,9 76,9 55,3 70,7 52,5 42,5 50,7 hitelek, kölcsönök 54,5 70,6 71,3 79,4 84,2 82,8 66,3 tulajdonosi részesedések 695,1 697,7 692,2 697,5 705,9 710,5 695,3 ebből tőzsdei részvény 22,0 19,4 25,6 36,3 45,4 befektetési jegy 16,3 15,8 14,1 16,7 15,7 11,8 16,4 egyéb részvény, részesedés 656,9 662,5 652,5 644,5 644,7 653,3 Kötelezettségek 279,2 400,2 426,5 533,5 647,6 822,4 1030,6 22,9 24,5 5,7 6,5 4,4 27,4 209,2 hitelek kölcsönök 147,4 241,6 276,7 366,6 415,4 543,8 576,8 ebből hitelek hazai hitelintézetektől 73,1 115,1 144,0 182,4 241,5 347,3 358,5 külföldről felvett hitelek 13,9 46,9 62,4 83,7 100,3 122,9 132,2 * Forrás: Magyar Nemzeti Bank 2018. szeptember 21. Magyar Közgazdasági Társaság - Pénzügyi Szakosztály

Köszönöm megtisztelő figyelmüket! 2018. szeptember 21. Magyar Közgazdasági Társaság - Pénzügyi Szakosztály