A villanyvasút egyik megteremtője KANDÓ KÁLMÁN 1869-1931 A villanyvasút egyik megteremtője

Iskolái Sütő utcai Evangélikus Gimnázium Pázmány Péter Tudományegyetem Bölcsészeti Karához tartozó Trefort Ágoston Gyakorló Gimnázium Műegyetem Gépészmérnöki Szakosztály: 1892 szeptember 12-én megkapta a kitűnő minősítésű gépészmérnöki oklevelét

Pályafutása első szakasza 1893-ig a haditengerészetnél szolgált, majd A párizsi Compagnie de Fives-Lille villamos gyárának tervezési osztályán kapott állást, később A Ganz Gyár villamossági szerkesztési osztály vezetője lett, ahol háromfázisú motorra való kísérleteket végzett, melynek eredményeképpen 1895. májusában elkészült az F típusjellel ellátott motorsorozat első példánya Nevéhez fűződik az indukciós motorok vasúti vontatás céljaira való alkalmazása 1896–1898-ban megépítette az első háromfázisú közúti villamosvasutat (Evian-les-Bains), s több bányavasutat villamosított

Tevékenysége a Ganz Gyárban Számításai és az irányítása mellett készült részlettervek alapján végezte el a Ganz-gyár 1898–1902 között az észak-olaszországi 106 km hosszú, a Comói-tó keleti partján húzódó Valtellina-vasút villamosítását háromfázisú rendszerrel 1902. szeptember 4-én üzembe helyezett új villamosítási rendszer sikerének alapja az addigi kísérletekhez képest jelentősen nagyobb, a nagyvasúti vontatás távolságait és teljesítményigényeit kielégítő 3000 V vonalfeszültség választása volt

Valtellina-vasút Sikere a motorkocsik és mozdonyok sok újszerű szerkezeti részletének megoldásában rejlett Ez volt Kandó munkásságának korszakalkotó jelentősége, akinek sokszor teljesen újszerű szabadalmak tárgyát képező eredeti konstrukciókkal sikerült nagy horderejű vállalkozást tökéletesen teljesíteni

Olaszországi munkássága I. A Valtellina-vasút üzemi eredményei alapján az olasz kormány amerikai tőkével megalakította a Società Italiana Westinghouse-t, és Vado Ligurében mozdonygyárat létesített Kandó-mozdonyok gyártására. 1905-ben több magyar munkatársával együtt a vállalat szolgálatába állt, mint a gyár műszaki vezetője, majd a vállalat alelnöke lett, s itt működött Olaszország háborúba lépéséig (1915). Villamosította a Giovi-vonalat, mely évtizedeken át csúcsteljesítményt jelentettek a villamosmozdony-szerkesztésben. A „Sistema italiana”-nak nevezett Kandó-féle rendszer a II. világháborúig vezető szerepet játszott az olasz vasutakon.

Olaszországi munkássága II. Olaszországi munkásságának két nagy sikerű, háromfázisú mozdonytípus lett az eredménye Alapelve: a nagyvasutak villamosítása akkor lehet igazán gazdaságos, ha azok egyszerű transzformátor-alállomások közbeiktatásával közvetlenül kapcsolódhatnak a szabványos periódusú országos villamosenergia-rendszerhez 1916: szabadalmaztatta a szinkronfázisváltó alapelvén nyugvó villamos mozdonyát

Újra a Ganz-Gyárban 1917-ben visszament a Ganz-Gyárhoz Előszőr: műszaki igazgató, majd vezérigazgató lett Megkezdte a fázisváltós rendszernek a kidolgozását, az új rendszert a Nyugati pályaudvar–Alag közti fővonalszakaszon próbálták ki Budapest–Hegyeshalom közötti fővonal villamosítása Ehhez tervezte Kandó a róla elnevezett villamos mozdonyt

Élete utolsó évei A mozdonyok tervei 1930 tavaszára elkészültek a gyártásban érintett két magyar nagyvállalat, a Ganz Villamossági Rt. és a MÁVAG gyárban A gyártás megkezdését azonban akadályozta - e nagyszabású munka megvalósításához nélkülözhetetlen angol kölcsöntőke feltétele értelmében - a műhelyi munkákból előző megállapodás alapján részt vállalt English Electric gyár váratlan visszalépése. A gyártás körül támadt több hónapos halogatás végleges tisztázására 1931. január 11-én magyar küldöttség utazott Londonba Két nap múlva, január 13-án este, Budapesten Kandó Kálmán szívinfarktus következtében váratlanul elhunyt Sem a villamosítás befejezését, sem mozdonyainak üzembe állítását (1932. jún. 16.) sajnos már nem érte meg

Egy kis animáció…

HMMM… Sok évnyi munka EREDMÉNYE!!!

Készítette: Tremmel Dávid Piedl Máté 8/a