Készítette: Juhász Judit Könyvtárismeret Készítette: Juhász Judit

Könyvtár fogalma Olyan intézmény, amely a könyveket, folyóiratokat, vizuális , audiovizuális és más anyagokat gyűjti, rendszerezi és az olvasók rendelkezésére bocsátja. Ne felejtkezzünk meg a könyvtárak elektronikus változatáról sem.

A könyvtárak története Beszéd kialakulása: Információ szájhagyomány útján terjed Információ nem tartós és utólag nehezen elérhető Írás megjelenése: Utólag is hozzáférhető, pontosan felidézhetők az információk Széles körben terjed az információ Objektivitás Dokumentumtárak kialakulása Nyomtatás megjelenése: Gyors, széles körű információáramlás Gutenberg János: könyvnyomtatás feltalálása (15. század)

A könyvtárak története Első könyvtár jellegű gyűjtemények: templomok, uralkodói udvarok környezetében alakultak ki fontos szerep az oktatásban, gazdasági életben, állam működtetésében Legrégebbi könyvtár: ninivei könyvtár Asszurbanipal (asszíriai uralkodó) könyvtára Kr. e. 650. körül agyagtáblák Ókor leghíresebb és legnagyobb könyvtára: Muszeion Könyvtár Alexandriában Ptolemaiosz alapította Kr. e. III. században Tűzvész pusztította el

A könyvtárak története Ókori görög és római könyvtárak: Papirusz- és pergamentekercsek Nyilvános és tudósok könyvtárai Közkönyvtárak megjelennek A középkorban kolostorok és egyetemek voltak a könyvtárak fenntartói jellemző könyvforma a kódex.

Magyarországi könyvtárak története Bencés Főapátsági Könyvtár: Pannonhalma, 1001. Tihanyi apátság alapítólevelet (1055.) itt őrzik – legrégebbi magyar nyelvemlék

Magyarországi könyvtárak története Bibliotheca Corviniana: Mátyás király budai könyvtára Ókori és korabeli művek Könyvállománya: 2000 - 2500 kötet török pusztítás miatt 44 darab maradt Magyarországon Mátyás híres könyvtárosa: Galeotto Marzio

Magyarországi könyvtárak története Sárospataki Református Kollégium Könyvtára: második világháború alatt legértékesebb 200 kötetének nyoma veszett jelenleg könyvállománya kb. 260 ezer könyvből áll

Magyarországi könyvtárak története Debreceni Református Kollégium Könyvtára: több mint 450 éves ritkaságai: 39 kódex, 146 ősnyomtatvány jelenleg kb. 6000 kötet

Magyarországi könyvtárak története Keszthelyi Helikon Könyvtár: gróf Festetics Kristóf alapította 1763-ban a keszthelyi kastélyban külön szárny épült a levéltárnak és a könyvtárnak állománya kb. 80 ezer dokumentum

Magyarországi könyvtárak története Országos Széchényi Könyvtár: Magyarország nemzeti könyvtára gróf Széchényi Ferenc a nemzetnek adományozta 15 ezer kötetes könyvtárát 1802-ben a Nemzet Könyvtára (1808-1949) a Nemzeti Múzeumban működött 1949-ben vette fel mai nevét http://www.oszk.hu

Magyarországi könyvtárak története Magyar Elektronikus Könyvtár (MEK): Magyarország első elektronikus könyvtára Feladata: magyar vonatkozású digitális dokumentumok összegyűjtése, tematikus rendezése, adott formátumban történő tárolása, interneten hozzáférhetővé tétele http://mek.oszk.hu

A könyvtárak típusai Nemzeti könyvtár: Gyűjtőköre a magyar vonatkozású dokumentumokra terjed ki, függetlenül attól, hogy Magyarországon vagy magyar nyelven adták-e ki Országos Széchényi Könyvtár

A könyvtárak típusai Szakkönyvtár: Egy adott tudományág, szakterület irodalmát gyűjti, rendszerezi és hozzáférhetővé teszi Általában csak a jogosult szakemberek számára nyújtanak szolgáltatásokat, mások nem használhatják Pl. Országos Műszaki Könyvtár (műszaki tudományok szakirodalmát gyűjti)

A könyvtárak típusai Közművelődési könyvtár: közkönyvtár Lakosság szolgálatában állnak Fenntartása a kormányzatok feladata Széles a gyűjtőköre (pl. ismeretterjesztő, szépirodalmi, tudományos, szakmai stb.) Egy-egy település lakóinak nyújt könyvtári szolgáltatásokat Pl. Fővárosi Szabó Ervin Könyvtár

A könyvtárak típusai Iskolai könyvtár: általában csak az adott iskola munkájához nyújtanak támogatást pedagógusok és diákok egyaránt megtalálják benne a megfelelő dokumentumokat fontos feladata a könyvtárhasználat megismertetése a diákokkal Tanulás, kutatás, internetezés, szabadidős olvasás

A könyvtárak típusai Gyermekkönyvtárak: Nem önálló intézmények, hanem egy nagyobb intézmény fiókkönyvtáraként működnek Gyűjtőköre a gyermekek igényeinek megfelelő

A könyvtárak típusai Felsőoktatási könyvtár: Feladata az adott intézményben folyó munka szakirodalommal való ellátása Gyakran szakkönyvtárakként is működnek Pl. Eötvös Loránd Tudományegyetem könyvtára

A könyvtárak típusai Elektronikus könyvtár: Könyveket digitális formában tárolja E-book: felépítésében hasonlít a hagyományos könyvekhez, de csak fájlként érhető el Többféle formátumban érhető el (pl. html, rtf, pdf) Magyar Elektronikus Könyvtár: http://mek.oszk.hu Digitális Irodalmi Akadémia: http://dia.hu Neumann-ház: http://neumann-haz.hu

Könyvtári szolgáltatások Könyvtárhasználathoz általában be kell iratkozni de könyvtárba, de lehetőség van napijegyet venni A könyvtári szolgáltatások többségét könyvtári tagok vehetik igénybe

Könyvtári szolgáltatások Kölcsönzés, könyvek előjegyzése: különféle könyvek és más dokumentumok kölcsönzése ha pillanatnyilag a könyv nincs a könyvtárban, akkor kérésünkre előjegyzik Olvasótermi szolgáltatás, zenehallgatás, videónézés: helyben használható dokumentumokat (pl. kézikönyvek, újságok) az olvasóteremben, illetve a médiatárban lehet használni

Könyvtári szolgáltatások Másolatkészítés: másolatot készítése a tanulmányozott műről vagy valamely részletéről, ennek korlátait a törvények szabályozzák Információszolgáltatás: tájékoztató kiadványok és bibliográfia készítése Lapszemle számítógépes adatbázisokhoz való hozzáférés biztosítása és segítése

Könyvtári szolgáltatások Rendezvények, programok biztosítása: író-olvasó találkozó előadás-sorozat szakkör, tanfolyam filmvetítés

A könyvtár funkcionális terei Korszerű könyvtár több részből áll Térben és funkcióban elkülönülnek

A könyvtár funkcionális terei Bejárati térség: legzajosabb rész itt található a ruhatár, kisebb kiállítások is A közérdekű információkat hordozó anyagokat (pl. prospektusok, szórólapok, pályázatok) is itt találhatjuk napilapok, hetilapok böngészése

A könyvtár funkcionális terei Nyilvántartási övezet / kölcsönzőhely: Kölcsönzői pultjánál intézik a könyvtárosok a kölcsönzéshez kapcsolatos adminisztrációt és segítik a látogatókat Lehet, hogy itt böngészhetjük a lapok, folyóiratok aktuális példányait Szabadpolcos rész: Könyvtár látogatói szabadon nézelődhetnek és válogathatnak e könyvek között

A könyvtár funkcionális terei Olvasóterem: Kézikönyvek és időszaki kiadványok találhatók, amelyeket helyben lehet olvasni Kutatás Kölcsönzött könyvek olvasása Tanulás, leckeírás helyszíne

A könyvtár funkcionális terei Kutatószoba: Olyan dokumentumokat tartalmaz, amely helyben sem olvashatók a nagyközönség számára Zárt felhasználói kör kaphatja meg kutatási célokra (pl. régi kiadású könyvek) Kutatás helyszíne Külön térrész a katalógusoknak: Kézi katalógus Számítógépes adatbázisok

A könyvtár funkcionális terei Multimédiás övezet: Hangzóanyagok és mozgóképeket találjuk itt (kölcsönözhető és nem kölcsönözhető példányok) Ezek használatához szükséges eszközök Számítógépes terem Csoportos tanulási és foglalkoztatási terület: Iskolai könyvtárakra jellemző tanulást és csoportos foglalkozást tesz lehetővé Videó televízióval, projektorral→multimédiás anyagok bemutathatók legyenek a csoportoknak

A könyvtár használata Beiratkozás: Olvasó vállalja a könyvtár szabályainak betartását Befizeti a beiratkozási díjat, megadja a szükséges adatait, ezzel jogot szerez a könyvtár szolgáltatásainak igénybevételére Felelősséget vállal az esetleges károk megtérítéséért Mindenki kap olvasójegyet→erre vezetik fel a kikölcsönzött könyveket és határidejüket (ált. 3 hét-1 hónap) →ha letelik: késedelmi díj

A könyvtár használata Kölcsönzés: Olvasóterem: Szabadpolcos rendszerben megkeressük a könyvet Könyv adatait megadva kikérjük a könyvtárostól→ha nem tudjuk az adatait, a katalógusban is megkereshetjük Olvasóterem: Nem kölcsönözhető dokumentumokat olvasni (pl. kézikönyvek, napilapok, hetilapok, folyóiratok) Általában a számítógépes szolgáltatások is itt érhetők el

A könyvtár használata Rendezvények: Mindenkori meghirdetett programok szerint lehet részt venni rajtuk

Tájékoztató eszközök - katalógusok Fontos, hogy a könyvtárban rend legyen a könyvek és dokumentumok között Osztályozás, besorolás, könyvtári jelek a könyveken

Tájékoztató eszközök - katalógusok ETO – Egyetemes Tizedes Osztályozás Hierarcikusan 10 főosztályt különböztetünk meg: Minden főosztály 10-10 osztályra, minden osztály 10-10 alosztályra stb. bomlik – fa struktúra Minden szakterülethez hozzárendelhető egy szám Az ETO-számokbók képezik a könyv szakrendi jelét, kódszámát pl. 913

Tájékoztató eszközök - katalógusok

Tájékoztató eszközök - katalógusok Cutter-szám: Betűrendi jel Egy betű és utána kétjegyű szám A betű a szerző nevének vagy (ismeretlen szerző esetén) a mű címének a kezdőbetűje A szám az azonos betűvel kezdődő szerzők között a szerző sorszáma Pl. Arany János: A76 Raktári jelzet: szakrendi jel és Cutter-szám együtt

Tájékoztató eszközök - katalógusok Katalógus fogalma: bibliográfiai leírások rendezett halmaza, fontos adatokat tartalmaz a dokumentumokról, valamint lehetővé teszi a dokumentumok azonosítását és visszakeresését a könyvtárban (szerző, cím, kiadás éve stb.) Formáját tekintve lehet: Cédulakatalógus Kötetkatalógus Elektronikus katalógus

Tájékoztató eszközök - katalógusok Betűrendes vagy leíró katalógus: Címszókatalógus: a mű címe a rendszó, ennek alapján készítik a betűrendes besorolást Szerzői katalógus: szerző neve a rendszó, ez a besorolás alapja Sorozati katalógus: sorozatcím első szava a rendszó, ennek alapján kerül besorolásba

Tájékoztató eszközök - katalógusok Tárgyi katalógusok: Szakkatalógus: dokumentumokat tartalmuk szerint rendezi (ETO-szám) Tárgyszókatalógus: dokumentum tartalmára utaló tárgyszó alapján történik a rendezés

Tájékoztató eszközök - katalógusok Egyéb katalógusok: Elektronikus katalógus: számítógépes adatbázis, rekordok tartalmazzák a dokumentum bibliográfiai leírását pl. Magyar Országos Közös Katalógus: mokka.hu Audiovizuális katalógus: audiovizuális dokumentumok betűrendes katalógusa Folyóirat-katalógus: folyóirat-állományról készült betűrendes katalógus

Tájékoztató eszközök - katalógusok Egynyelvű és kétnyelvű szótárak (pl. helyesírási kéziszótár) Lexikonok: címszavakhoz tartozó legfontosabb adatokat tartalmazza betűrendben Kislexikon: tömörebben fogalmaznak, egy-egy témakört tartalmaznak Szaklexikon: egy-egy szakterület szavait ismertetik részletesen Enciklopédia: tudományágak és témakörök szerint dolgozza fel az ismereteket

Tájékoztató eszközök - katalógusok Elektronikus „kézikönyvek” (pl. adatbázisok) Másodlagos tájékoztatási eszközök: bibliográfiák→nem ismereteket, hanem ismeretekről szóló irodalmat tartalmazzák

Felhasznált irodalom Devecz Ferenc és társai: Informatika 10. Nemzeti Tankönyvkiadó, 2006. Holczer József: Informatika szóbeli érettségi közép- és emelt szinten. Jedlik oktatási stúdió, Budapest, 2008.